A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
A Kurinci tölgyes – Természeti Rezervátum 70. évfordulója
2022.06.09 - 2022.08.31
A kiállítás kurátora:
a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Igazgatósága
hello world!

Köszönhetően Ing. Tibor Blatný erdész és növényföldrajzos munkájának, aki többek közt Rimaszombatban is tevékenykedett, Kurinc és környékét 1952-ben állami természetvédelmi  területté kiáltották ki. A Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Igazgatósága alá tartozó védett területek közül ez a legrégebbi, mivel védetté még az első természetvédelmi törvény (1955) előtti időszakban nyilvánították, amikor a környezetvédelem még a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal alá tartozott. A területet eredetileg az Európai szalakóta fészkelőhelyeinek megőrzése érdekében nyilvánították védetté. Ezek azonban idővel eltűntek, s napjainkban a terület védelmének tárgyát a Rima-völgy öreg tölgyeinek növényállománya képezi, melyek védett madárfajok fészkelőhelyéül szolgálnak”, magyarázta Veronika Rízová, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Igazgatóságából.

A terület sajátos jelenségévé válik az öreg nyári tölgyek (Quercus robur L.) különböző életszakaszokban történő fennmaradása. Közvetlenül a természetvédelmi területen megközelítőleg 70 olyan fa található, melyeknek kerülete meghaladja az 500 cm-t, életkoruk pedig akár a 200 évet is túllépheti, s további 21, hasonló paraméterekkel rendelkező eredeti fa található a vonatkozó védelmi övezetben és környékén.

A Kurinci tölgyes már régóta, természetes módon fejleszti pusztulási dinamikáját, s a gerinctelen élőlények és madárcsoportok változatos skálája kötődik hozzá. Rimaszombat városa a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Igazgatóságával együttműködésben jelenleg egy tanösvény kialakításához szükséges dokumentumok előkészítésén dolgozik, hogy azáltal az adott terület is betölthesse oktató-nevelő rendeltetését és funkciójat.

A kiállítás fényképek és szöveges anyagok felhasználásával, valamint térbeli gyűjteményi tárgyakon – különböző rovarok, madárfajok és emlősfajták preparátumain –  keresztül mutatja be ezt az egyedülálló természetvédelmi területet. A tárlat ideje alatt kreatív műhelyekre, kézműves foglalkozásokra is sor kerül majd, melyekről természetesen idejében értesítjük a közönséget.

Fényképek a kiállításról

2022. június 9-én (csütörtökön) 15:00 órai kezdettel a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítotermeiben sor kerül a „Kurinci tölgyes - Természeti Rezervátum megalakulásának 70. évfordulója“ címre hallgató kiállítás ünnepélyes megnyitójára. A kiállítást a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Igazgatósága készítette együttműködésben a Gömör-Kishonti Múzeummal. A tárlat egy különleges s egyedülálló területet mutat be, amely az egykori legelőerdők szukcessziójának fejlett formáit ismerteti, életciklusuk különböző szakaszaiban lévő hatalmas tölgyek példáin keresztül. A tárlat 2022. augusztus 31-ig látogatható.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. augustusz 25-én (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. július 28-án (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fotók a irodalmi alkotóműhely

A hónap műtárgya – 2022 augusztusa - A GUSZONAI JÁN GRENČÍK FÁBÓL KÉSZÜLT PLASZTIKÁI

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményalapjában összesen 2 plasztika és 3 szoborcsoport található meg Ján Grenčík alkotásai közül, ezek 1995 és 1996-ból származnak. A Szűz Máriát és Szent Józsefet ábrázoló alkotások önálló szobrok, míg Az utolsó vacsora, a Keresztút és Jézus Krisztus megfeszítése a Golgotán több alakot ábrázoló szoborcsoportok, melyek fából készült, téglalap alakú alapzatra kerültek. A faszobrok készítésekor a szerző elsősorban hárs -és diófával dolgozik, miközben a figurákat késsel faragja ki. Az alakok megalkotásakor igyekezett minden részletet megragadni, így sokukon láthatóak például a korabeli viseletnek vagy népviseletnek az egyes elemei, jól megragadta az alakok arckifejezéseit, s az egyes szereplők gesztusait.

Az említett szobrokon kívül J. Grenčík munkásságából két betlehem is megtalálható a múzeum gyűjteményében. Az egyik egy ötven polikróm figurából álló nagyméretű, téglalap alakú lábazaton álló alkotás, mely 1997 és 1999 között készült, míg a másik a fa eredeti színében pompázó, 2001-ből származó alkotás. A faragványok elkészítésének ihletője egy papírból készült betlehem volt, amelyet a művész ajándékba kapott, s annyira megtetszett neki, hogy úgy döntött, fából is kifaragja. Mindemellett mozgatható részekkel ellátott betlehemeket is készít.

Ján Grenčík (1945) Újantalfalván, a Sztolica-hegység nyugati részén, a poltári járásban található faluban született. Gyermekkorának egy részét a jáchimovi uránbányák mellett töltötte, később pedig szüleivel Rimaszombatba költözött. Feleségével a 80-as években telepedtek le Guszonán, majd ezt követően kezdett fafaragással foglalkozni. A fához és a fával való munkához fűződő vonzalmát valószínűleg dédnagyapjától örökölte, aki kerékgyártó volt, és kocsik fakerekeinek készítésével foglalkozott.

1 2 3 13
chevron-left