A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
A Kurinci tölgyes – Természeti Rezervátum 70. évfordulója
2022.06.09 - 2022.08.31
A kiállítás kurátora:
a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Igazgatósága
hello world!

Köszönhetően Ing. Tibor Blatný erdész és növényföldrajzos munkájának, aki többek közt Rimaszombatban is tevékenykedett, Kurinc és környékét 1952-ben állami természetvédelmi  területté kiáltották ki. A Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Igazgatósága alá tartozó védett területek közül ez a legrégebbi, mivel védetté még az első természetvédelmi törvény (1955) előtti időszakban nyilvánították, amikor a környezetvédelem még a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal alá tartozott. A területet eredetileg az Európai szalakóta fészkelőhelyeinek megőrzése érdekében nyilvánították védetté. Ezek azonban idővel eltűntek, s napjainkban a terület védelmének tárgyát a Rima-völgy öreg tölgyeinek növényállománya képezi, melyek védett madárfajok fészkelőhelyéül szolgálnak”, magyarázta Veronika Rízová, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Igazgatóságából.

A terület sajátos jelenségévé válik az öreg nyári tölgyek (Quercus robur L.) különböző életszakaszokban történő fennmaradása. Közvetlenül a természetvédelmi területen megközelítőleg 70 olyan fa található, melyeknek kerülete meghaladja az 500 cm-t, életkoruk pedig akár a 200 évet is túllépheti, s további 21, hasonló paraméterekkel rendelkező eredeti fa található a vonatkozó védelmi övezetben és környékén.

A Kurinci tölgyes már régóta, természetes módon fejleszti pusztulási dinamikáját, s a gerinctelen élőlények és madárcsoportok változatos skálája kötődik hozzá. Rimaszombat városa a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Igazgatóságával együttműködésben jelenleg egy tanösvény kialakításához szükséges dokumentumok előkészítésén dolgozik, hogy azáltal az adott terület is betölthesse oktató-nevelő rendeltetését és funkciójat.

A kiállítás fényképek és szöveges anyagok felhasználásával, valamint térbeli gyűjteményi tárgyakon – különböző rovarok, madárfajok és emlősfajták preparátumain –  keresztül mutatja be ezt az egyedülálló természetvédelmi területet. A tárlat ideje alatt kreatív műhelyekre, kézműves foglalkozásokra is sor kerül majd, melyekről természetesen idejében értesítjük a közönséget.

Fényképek a kiállításról

2022. június 9-én (csütörtökön) 15:00 órai kezdettel a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítotermeiben sor kerül a „Kurinci tölgyes - Természeti Rezervátum megalakulásának 70. évfordulója“ címre hallgató kiállítás ünnepélyes megnyitójára. A kiállítást a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Igazgatósága készítette együttműködésben a Gömör-Kishonti Múzeummal. A tárlat egy különleges s egyedülálló területet mutat be, amely az egykori legelőerdők szukcessziójának fejlett formáit ismerteti, életciklusuk különböző szakaszaiban lévő hatalmas tölgyek példáin keresztül. A tárlat 2022. augusztus 31-ig látogatható.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

A hónap műtárgya – július 2022 - Női fűző 1770-ből

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében található, halcsonttal merevített női fűző a késő rokokó (1780-1795) korszakból származik. Az ismeretlen szabómester műhelyéből származó divatos, világoskék brokát alapon virágokkal kihimzett fűző a korabeli polgári női öltözet felső részeként viselték. Az 1770-es évekből fennmaradt ruhadarab Sztrelko Antónia ajándékozása révén került a múzeum gyűjteményébe valószinűleg még az első gyűjtemények között Fábry János igazgatósága alatt.

Tegyünk egy kis időutazást a divattörténelemben! Az 1789-es francia polgári forradalom nagyban meghatározta a 19. század elejének női öltözködését. A magasabb társadalmi osztályok, akik az uralomra került polgársággal szimpatizáltak viseletükkel jelezték, hogy elfogadják a nép hatalmát. Az angolok már a 18. század közepétől önállósítják magukat az öltözködésben, és bár az udvari ünnepségek alkalmával még a GRANDETOILLET-et viselik, a hétköznapokra  kényelmesebb öltözködést honosítanak meg. A nők kevésbé tupírozott hajat, és csupán övvel összefogott, dúsan ráncolt muszlin vagy batiszt ingruhát hordanak. Az 1780-as évek elején Párizsban is divatba jött az angol stílus, ugyanakkor bonyolultabbá, "franciásabbá" is tették azokat. A nők selyem helyett egyszerűbb anyagot választanak: batisztot, pamutot, posztót, kartont. Sok a csíkos anyag, nincs fodor, bodor, legfeljebb egy szál virágot tűznek a ruha gallérjára. A színek besötétednek, a dohánybarna és a zöldes-lilásbarna változatai kedveltek. A nők haja sötétszőke, vagy szürkés, kevésbé tupírozzák, inkább laza hullámokba fésülik, csak a széles karimájú, dúsan díszített kalap fejrésze óriási. Divatba jön az állig érő muszlinkendő, a FICHU (fisű), mely takarja a nagyon mély kivágást. A még mindig nagyon karcsú derék nem merevített, általában kerek. Az oldalkosaras abroncsaljat (PANIER) ekkor már csak az estélyi toalett őrizte meg. A szoknya elől simán, hátul erősen redőzött, uszályos, panier helyett hátul farnövelő párnát, a CUL DE PARIS-t, azaz párizsi hátsót viselnek, bőségét alsószoknyákkal támasztották alá. A nőknek is megtetszik a férfiak által viselt RIDINGCOAT, melyet REDINGOT-ra franciásítanak. A nagygalléros, derékig testhezálló, nagy gombokkal díszített, földig érő kabát sokáig elkíséri a női divatot, de változatlanul divat a rövid CARACO is.

MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban

Molnár-Madarász Melinda „Meyke“, divattervezőként a magyar népművészet változatos történelmi tájegységeinek jellemzőit és sokszínűségét használja alkotásaiban. A mai modern nő számára készíti variálható, haute-couture és pret-á-porter ruháit. Kollekcióját gyakran állítják párhuzamba Bartók Béla (1881 - 1945)  és Kodály Zoltán (1882 - 1967)  műveivel, a magyar hagyomány értékeit megőrizve modern és közérthető öltözékeket alkot. Eddigi kollekcióit öt tájegység, a kalocsai, matyó, kalotaszegi, torockói és barkó népviselet értékeit felhasználva készitette el, jelenleg a gömöri tájegység feldolgozása van folyamatban.

Fontosnak tartja, hogy hagyományőrzés címén ne csupán a magyar népi viseletek díszítőművészetét, motívumkincsét vegye át, hanem a régi viseletek felépítését, szerkezetét, értékét is.

New Yorkban, a Carnegie Hallban, Pankovits Nikolett neves jazz és magyar folk énekes viseli fellépésein a MEYKE ruhákat. A Folktrend divatshow valamennyi hazai és külföldi bemutatóin megjelentek az öltözékei. A Fölszállott a Páva műsorában Sebestyén Márta énekes, Kocsis Enikő táncművész és Morvai Noémi műsorvezető viselte ruháit. Kollekciójával Magyarországot képviselhette Washingtonban az első, majd New Yorkban a II. és IV. Hungarian Heritage Festivalon, valamint Berlinben.

A tárlat a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett valósul meg.

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat (2022. május 14.) 18. évfolyamán kerül megnyitásra a „MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban“ c. iparművészeti kiállitás. Madarász-Molnár Melinda ruhatervező, a MEYKE márka megálmodójának tárlata a budapesti Hagyományok Háza és a New York-i Réka Darida Foundation együttműködésével kerül megrendezésre a Gömör-Kishonti Múzeum kiállitótermében. A kiállítás 2022. augusztus 31-ig tart.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

1 2 3 12
chevron-left