Július hónap műtárgya

Kerámiaedények készítéséről a Kárpát-medence területén már a neolitikum (újkőkorszak) idejétől beszélhetünk. A kerámiaedényeket (tálakat, amforákat, kancsókat stb.) az őskorban kézzel formázták és alakították.

A kerámiakészítés technológiájában csak a késői vaskorban következett be változás. Régészeti szempontból az őskori társadalmi fejlődés egyik csúcsfázisát jelenti, amely nagyjából Kr. e. 450/400-tól kezdődően zajlik. évezredfordulótól az ezredfordulóig tart. A korszak a nevét a svájci Neuchâtel-tó partján fekvő La Tène nevű helyről kapta. A késői vaskor anyagi kultúrájának hordozói a kelták voltak. 

A történelmi Gömör-Kishont megye területén a Kr. e. 3-2. században találtak először fazekaskorongon készült kerámiát.

A La Téne kultúrából származó kerámia az Alpoktól északra először lábas fazekaskorongon készült kerámiát jelenti. Az edények lábas fazekaskorongon való készítésének technológiája a gyorsan forgó lábas fazekaskorong feltalálásától függött. A tengelye körül gyorsan forgó fazekaskorong először a Kr. e. 4. évezredben jelenik meg Babilonban, amely valószínűleg a bölcsője. Babilonból i. e. 3000 körül eljutott Egyiptomba, ahonnan a legkorábbi ábrázolása származik, majd Indiába, ahonnan Kis-Ázsiába, Krétára és Görögországba, majd Európába is eljutott. Európában a kelták, később a rómaiak használták, és részben még a népvándorlás korában is használatban volt, majd a lábkör a feledés homályába merült. A lábas fazekaskör csak a 14-15. században jelenik meg újra Közép-Európában.

A grafit alkalmazása a késői vaskori kerámiakészítésben különösen a középső késői vaskorra jellemző. Grafit tartalmú kerámiát a késői vaskorban elsősorban Közép- és részben Délkelet-Európában találunk. A grafitkerámia használata kiváló használati tulajdonságai miatt (jó hővezető képesség, folyadékokkal szembeni vízhatlanság) volt népszerű. Ez a fajta kerámia minden bizonnyal értékes is volt, amit a sérült grafitkerámia vaskarikák segítségével történő javítására irányuló erőfeszítések is bizonyítanak.

A bemutatott grafitkerámia leletei Gömör - Kishont területéről, Méhi - Feketesár területéről és Várgede - Várhegy (Hradný vrh) területéről származnak.

A sajtóhír szerzője: PhDr. Alexander Botoš (a Gömör-Kishonti Múzeum régésze)

Kontakt: 047/56 32 741,  botos@gmmuzeum.sk