2022-ben Gömör-Kishont 12 gótikus, falfestményekkel díszített temploma nyerte el az Európai Örökség címet (European Heritage Label). A rangos cím elnyerése apropóján a Gömör-Kishonti Múzeum egy sor kísérőrendezvénnyel és figyelemfelkeltő tevékenységgel készül. Ezek egyike PhD. Alexander Botoš régész előadása " A rimabrézói kocsmárosné kannája " címmel.
A pokolbeli fogadósnő szokatlan motívumát csak a közelmúltban, 2016-ban fedezte fel Mgr.art. Miroslav Janšto restaurátor, a rimabrézói koragótikus evangélikus templom falfestményeinek restaurálása során.
A korsóból bort (?) töltő, démonok által megtámadott nőt ábrázoló motívumhoz hasonló Szlovákiában csak a háromszlécsi (Liptovské Sliače) templomban látható. A részletek is érdekesek: a bal oldali démon valószínűleg egy hordóba ürít, a háttérben látható démonok meztelen emberi alakokat kínoznak.
A falfestmény egyedi és kivételes részletet tartalmaz. A fogadós egy meglehetősen élethűen ábrázolt, vörösesbarna festéssel díszített fehér kannát tart a kezében. Ez a kanna a Gömör-Kishont és Nógrád megyékben gyártott középkori kerámiák egy sajátos típusát képviseli.
A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében a 14.-15. századból származó majdhogynem ugyanolyan kerámiák találhatóak.
Szlovákia területén a középkorban a fazekasság a cserépedények színe szerint típusokra oszlott, és bizonyos területi egységeknek is megfelelt. Gömör-Kishont és Nógrád megyékre az úgynevezett fehér kerámia volt jellemző. A fazekasság ezen a területen a nyersanyagforrásnak - a kaolin tartalmú agyagnak - köszönhetően sajátos jelleget öltött. Ez a terület a kiváló minőségű tűzálló agyag legnagyobb lelőhelyei közé tartozott az egész Kárpát-medencében.
A középkori fehér kerámia gyártásának kezdetei a 11-12. századig nyúlnak vissza, és a termelés több mint 700 éven át, egészen a 20. század első feléig folyamatosan folyt.
A Gömör-Kishont és Nógrád megyékben gyártott kerámiára jellemző a gazdag, vörösesbarna földfestékkel készült festés (díszítés), amely körülbelül a 14. század 2. felétől jelenik meg, és egészen addig fennmaradt, amíg ezt a kerámiatípust gyártották. A rimabrézói kocsmárosné kannája ad támpontot arra a kérdésre, hogy ki lehetett e kivételes motívum megalkotója? Úgy véljük, hogy a szerző egy ismeretlen, Gömör-Kishont és Nógrád megyék környezetét jól ismerő mester lehetett, hiszen egy olyan kannát "adott" a kocsmárosné kezébe, amit közelről, otthoni környezetéből ismert, és amelynek előállítása jellemző Gömör-Kishont és Nógrád megyékre.