Múzeumunk látogatói augusztusban testközelből is szemügyre vehetik az ajnácskői zafírokként ismert egyedülálló drágaköveket, köztük a Szlovákia s egyben a Kárpátok teljes területén ez idáig talált legnagyobb zafírt is.
A zafír a korund névre hallgató drágakő egy változata. Valójában alumínium-oxidról beszélhetünk, mely más elemeket is magába foglal, mint például a vas, titán, króm, vanádium, avagy épp a magnézium részecskéi, melyeknek színezetét köszönheti. Az esetek jelentős részében kék színű, áttetsző, átlátszó, ugyanakkor ismerjük színtelen változatát, továbbá a rózsaszín, narancssárga, barnás és szürke zafírt is, ami egyébként a legkeményebb ásványok közé tartozik.
A zafíroknak az Ajnácskő melletti Csontos-árokban való előfordulását először Szádeczky Gyula írta le, még 1899-ben. Egy Pápay Elek által a Csontos-árokban fellelt ásványmintáról volt szó, mely lelet azonban az évtizedek alatt szinte teljesen a feledés homályába merült. 1999-ben azonban, az említett lelőhelyen végzett paleontológiai kutatás keretében e kék ásványkincs újabb apró darabjaira bukkantak. Az ajnácskői zafírok a csúzi opál leletekkel egyetemben az egyedüli drágakövek, melyeket Szlovákia területén találtak.
A zafírok bazaltokban való felkutatásában igazán sikeresnek mondható a sőregi Oravecz László ténykedése. 2017-ben, Ajnácskő területén e kék ásvány egy csoportosulására bukkant, s azóta is jó pár újabb leletre. Augusztusban nemcsak az Oravecz úr által múzeumunknak ajándékozott zafírokat tekinthetik meg (melyeket ezúton is köszönünk neki), de a legnagyobb zafírt is, melyet a Csontos-árokban fellelt, s melynek átmérője 1,8 centiméter.