Tárlatunk a Gömörmegyei Múzeum (jelenleg Gömör-Kishonti Múzeum) alapítójának és első igazgatójának munkássága előtt tiszteleg.

Fábry János 1830. július 30-én Losoncon látta meg a napvilágot, majd az 1850-es évektől Rimaszombatban élt és tevékenykedett előbb tanárként, aztán az Egyesült Protestáns Gimnázium igazgatójaként. E városban is hunyt el 1907. december 28-án, s a város régi temetőjében helyezték örök nyugalomra.

Fábry János hatása és munkássága túlmutatott régiónk határain. Noha a botanika professzora volt, s érdeklődése elsősorban a természettudományok iránt mutatkozott meg, több más tudományágba is belekóstolt. Az iskolaügy és nevelés, művelődés, gyűjtőtevékenység és muzeológia terén egyaránt kiemelkedőt alkotó Fábry Gömör-Kishont kultúráját és hagyományait nemcsak a megye és az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül, de annak határain túl is prezentálta.  Tagja volt az Országos Középiskolai Tanár-egyesületnek, a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak, valamint a bécsi Állat – és Növénytani Társaságnak. Egész életében a rimaszombati kulturális élet és közélet színvonalának emelésén dolgozott, s e közéletért végzett 60 évnyi lelkiismeretes munkája elismeréseként 1906-ban királyi tanácsossá nevezték ki.

A kiállított tárgyak a Gömör-Kishonti Múzeum történelmi könyvtárának, levéltárának, történelmi, néprajzi és természettudományi gyűjteményének részét képezik. Eredeti, korabeli gyűjteményi tárgyakról van szó: évkönyvekről, a sajátkezű levelezés darabjairól, kitüntetésekről, Fábry János hagyatékából származó személyes használati tárgyakról. A gyűjtemény önálló, szűkebb körét azok a tárgyak alkotják, melyeket maga Fábry ajándékozott a múzeumnak.

Tárlatunk átfogó képet fest a Gömör és Kishont megyékben végbement fasiszta ellenes szerveződés és felkelés témájáról. A kilenc részből álló kiállítás fokozatosan mutatja be a régiónkban 1938 és 1945 között lezajlott eseményeket. Kiállított műtárgyaival, gazdag fényképanyagával és audiovizuális eszközei segítségével az ellenállás tényszerű bemutatásán kívül megismertet bennünket az ellenállás formálódásához vezető körülményekkel, de a Szlovák állam létrejöttének következményeivel, a bécsi döntések és a német megszállás témakörével is.

Gyűjteményünk a barokk, rokokó, empire, és biedermeier stílusok bemutatására törekszik, valamint a 19. század városi portréfestészetének, a 19. és 20. század fordulójának és a két világháború közt tevékenykedő festőművészek alkotásainak ismertetésére. A kiállított festmények közül a legérdekesebbek közé az Andrássy báró hű törpéjét ábrázoló, 1746-ban készült olajfestmény, az ismeretlen mestertől származó, „Rimaszombati vallási békétlenkedések”-et ábrázoló 1769-es alkotás, a 18. század második felében készült, és a szintén ismeretetlen szerzőtől származó „Huszárok táborozása” című művek tartoznak. A korabeli portréfestészet jó példái a Bél Mátyást ábrázoló arckép, melynek alapjául Kupeczky János festménye szolgált, és a II. József császárt ábrázoló, ismeretlen mester által készített képmás tartoznak. Térségünk neves alakjainak portréi is szép számban megtalálhatók itt, köztük Matej Holko, Samuel Kollár, Gömöry Olivér és felesége képmásai, valamint Putra Ede önarcképe.