A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé/Va:
zárva |
Ke-Szo:
9:00 - 17:00
A Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai
2022.9.8 - 2023.3.31
A kiállítás kurátora:
RNDr. Ján Aláč – PhDr. Alexander Botoš – RNDr. Monika Gálffyová – PhDr. Éva Kerényi, PhD. – Mgr. Angelika Kolár – Mgr. Iveta Krnáčová – Mgr. Ľudmila Pulišová
hello world!

A Gömör-Kishonti Múzeum 2022-ben ünnepli alapításának 140. évfordulóját. Jelentős jubileuma alkalmából A Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai címen új kiállítást szervezett a látogatók számára. A kiállítás a Besztercebányai Önkormányzati Kerület anyagi támogatása mellett valósul meg, s 2023. március 31-ig látogatható.

A múzeum alapításának 140. évfordulója alkalmából A Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című tárlat képében olyan kiállítással készültünk, amelyen az egyes gyűjteményalapokba nagyjából az elmúlt egy évtizedben bekerült gyűjteményi tárgyakat mutatjuk meg a látogatóknak. A tárlaton számos olyan tárggyal is találkozhatnak a látogatók, amelyek legelőször kerülnek kiállításra a múzeum történetében.

A kiállításon továbbá bemutatják azokat a gyűjteményi tárgyakat, amelyek restauráláson és állagmegóvási beavatkozásokon estek át. Bemutatásra kerülnek azok a tárgyak is, amelyek fizikai állapota igencsak kedvezőtlen és nyugtalanító volt, fokozatos pusztulás fenyegette őket, végül azonban a restaurátorok és konzervátorok megalapozott beavatkozásának köszönhetően esélyt kaptak egy „második életre”, és az egyes gyűjtemény alapok gyöngyszemeivé váltak.

A jubileumi kiállítás részét képezi még a múzeum udvarán elhelyezett ún. POP-UP- kiállítás, mely az intézmény történetéről, az egyes gyűjteményi alapok kialakulásáról és profilozódásáról ad átfogó képet.

A Gömör-Kishonti Múzeum alapjait 1882. szeptember 3-án rakták le, amikor a mai Tompa Mihály téren álló egykori tüzérségi laktanya épületében a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium biológiaprofesszorának (és a későbbi múzeum első igazgatójának), Fábry Jánosnak (1830-1907) szervezésében megnyitotta kapuit Gömör megye művészeti és régészeti kiállítása. Ez a kiállítás alapozta tehát meg a későbbi Gömörmegyei Múzeumot, mely a mai Szlovákia területének első megyei múzeuma volt és összességében az 5. legrégebbi múzeumaként tartható számon. Az intézmény megalakulásától fogva egészen napjainkig a Gömör-Kishont természeti és kulturális örökségét dokumentáló és őrző regionális, megyei múzeumként működik, mely napjainkban immáron 106 000 gyűjteményi tárgyat foglal magába.

A kiállítás ünnepélyes megnyitójára 2022. szeptember 8-án (csütörtökön) 15:00 órai kezdettel kerül sor, melynek keretében kísérőprogramként bemutatkozik az Ensemble Thesaurus Musicum névre hallgató, történelmi zenét játszó együttes, továbbá sor kerül a kiállítás kurátori tárlatvezetésére és az alapítás 140. évfordulója alkalmából egy ünnepélyes díjátadóra is. A Gömör-Kishonti Múzeum 140 éves történetét az intézmény igazgatója, PhDr. Oľga Bodorová mutatja be a közönségnek. A megnyitóra a belépés ingyenes.

A Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című kiállítás az egyes gyűjteményalapok tükrében több, egymástól jól elkülöníthető részlegre osztható. A természettudományi szekcióban ritka és értékes ajnácskői zafírok kerülnek kiállításra. A látogatók szépen fejlett kalcit-, dolomit-, magnezit-, gránát- és egyéb ásványi anyagok mintáit is megcsodálhatják, akárcsak egyes gerincesek – egész pontosan madarak – dermoplasztikus preparátumait is.

A régészeti részlegben a rimaszombati Mikszáth Kálmán utca valamikori kútjában fellelt régészeti leletek, azaz újkori kerámia tárgyak kerülnek kiállításra, valamint az egykori Serke-Kapla várából előkerült, Szent Borbálát ábrázoló középkori kályhacsempék is. Igazán figyelemre méltó leletnek számít az egykori gombaszögi pálos kolostor feltárása során előkerült festett, áldásosztó kezet ábrázoló, egyedülálló középkori zárókő is.

A történelmi gyűjteményalap keretében olyan tárgyak kerülnek bemutatásra, melyeknek restaurálását vagy éppen beszerzését a Besztercebányai Önkormányzati Kerület pénzügyi alapjainak felhasználásával a Művészettámogatási Alap finanszírozta és a régió jeles személyiségeihez (történelmi alakok, művészek, a környék szülöttei) kötődenek. A látogatók megtekinthetnek egy különleges, az optikai illúzión alapuló festményt is, mely Massaryk, Beneš és Štefánik portréit tartalmazza, valamint Heine betiltott, a terezíni koncentrációs táborból származó könyveit, a 18. századból való, ún. Magyar típusú, bőrből készült lovas nyerget, a szobrász Ferenczy István klasszicista ágyát, avagy éppen egy 19. századi, aranyozott, neorokokó falitükröt is, mely az osgyáni kastélyban élt Luzénszky családhoz tartozott.

A kiállítás néprajzi gyűjteményében legfrissebben begyűjtött műtárgyakként a rozsnyói kőedény-manufaktúra termékei és a Szuha-völgyből származó népi fazekastermékek kerülnek bemutatásra. A tárlaton egy nagyméretű, fából készült cimbalom is megcsodálható, amelyet a Művészettámogatási Alap anyagi finanszírozása mellett Ján Valovič szeredi restaurátor újított fel.

A kiállítás művészettörténeti részlegében a császári és királyi párt (I. Ferenc József és felesége) ábrázoló nagyméretű portrék dominálnak, melyek a Művészettámogatási Alap finanszírozása jóvoltából kerültek felújításra. Az Erzsébet királynét (Sisi) ábrázoló portré Spányik Kornél, míg az I. Ferenc József császárt ábrázoló kép Ábrányi Lajos munkája.

A kiállításon QR kódokat is láthatnak, amelyek bővebb információkat tartalmaznak az egyes tárgyakról.

A kiállításon bemutatásra kerülnek az intézmény olyan, kevésbé ismert szakmai tevékenységei és gyűjteményalapjai is, mint például a levéltár, fényképarchívum, valamint a gyűjteménykezelési dokumentáció. A tárlat részét képezi a rőcei Peter Ferdinandy történelmi búvárfelszerelés-gyűjteménye is. Eme gyűjteményért 2016-ban az intézmény megkapta a Műemlékek és Múzeumok díját.

A kiállításon bemutatásra kerülnek azok a gyűjteményi tárgyak is, amelyekkel a múzeum egyes gyűjteményalapjai a legutóbbi egy évtizedben gyarapodtak, és melyek bizonyítékai annak a gyűjtőtevékenységnek, melynek keretében a múzeum immáron 140 éve őrködik Gömör-Kishont gazdag kulturális és természeti öröksége fölött.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

Filmvetítés - Kornélia Wirtschafterová, Nora Guttmannová

2023. február 9-én (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel a  Gömör-Kishonti Múzeum termeiben Kornélia Wirtschafterová, Nora Guttmannová címekkel olyan történelmi tárgyú filmek bemutatására kerül sor, melyek a 2. világháború eseményeit az azokat saját bőrükön megtapasztaltak szemszögéből és elbeszéléseik alapján mutatják be. A rendezvény a Szlovák Nemzeti Múzeum alá tartozó szeredi központú Zsidó Kultúra Múzeumával együttműködésben valósul meg. Rendező: Radoslav Dubravský, producer: Martin Korčok.  Belépti díj: 2 euró.

Kornélia Wirtschafterová a rimaszombati zsidó vallási közösség tagja. 1944 júniusa és 1945 májusa között három koncentrációs tábort is megjárt, egész pontosan Auschwitzot, Bergen-Belsent és Terezínt. Terezínben hatalmas mennyiségbe gyűjtve álltak azon könyvek, melyek Németországban tiltólistára kerültek. Kornélia Wirtschafterová ezek közül hármat is magával hozott, melyekből kettőt 2009-ben a Gömör-Kishonti Múzeumnak ajándékozott. A 2. világháború során koncentrációs táborokba hurcolt 2000 rimaszombati zsidó polgárból mindösszesen 100 tért vissza otthonába.

Nora Guttmannová a trencséni zsidó vallási közösség tagja. A 2. világháború idején a trencséni zsidóság nagyobbik részét deportálták, néhányuknak azonban sikerült megszökniük és a partizánokhoz menekülniük. A háború végén az elhurcolt zsidókból mindösszesen 350 tért vissza Trencsénbe. Nora Guttmannová a szabadságért folytatott nemzeti felkelés résztvevőjeként 2021-ben, a Szlovák Nemzeti Felkelés kirobbanásának 75. évfordulója és a 2. világháború befejezésének évfordulója alkalmából Emlékmedált kapott.

Egy biológus naplójából

2023. január 26-án (csütörtökön) 16.00 órai kezdettel a Gömör-Kishonti Múzeum EGY BIOLÓGUS NAPLÓJÁBÓL címmel vadonatúj rendezvénynek ad otthont, mely a Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című jubileumi kiállítás kísérőprogramjaként valósul meg. A tárlatvezetés a természettudományi kutatásokra és gyűjtésekre fókuszál majd, különös tekintettel a Rima-medence, a Bódva-völgy és a Murányi fennsík-Nemzeti Park területén végzett kutatásokra. A látogatókat a múzeum biológusa, RNDr. Monika Gálffyová vezeti körbe a tárlaton. Belépti díj: 2 euró.

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményének a természettudományi gyűjteményalap is szerves és megkerülhetetlen részét képezi. E gyűjteményalap kezdetei a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium falain belüli gyűjtőtevékenységhez köthetők. A gimnáziumi gyűjteményt első pillanattól, azaz 1853-as létrejöttétől fogva a „múzeum“ jelzővel illették, s  felügyelője hosszú éveken át a Gömör-Kishonti Múzeum alapítója és első igazgatója, Fábry János volt.

A legelső gyűjteményi tárgyak a 20. század 30-as éveiben váltak a természettudományi gyűjtemény részévé. Itt különböző, a Gömörben előforduló madarak dermoplasztikus preparátumairól, vadásztrófeákról és néhány kisebb ásvány -és kőzetgyűjteményről beszélhetünk. A gyűjteményalap azóta persze jelentős mértékben bővült.

A Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című jubileumi kiállítás keretében a látogatóközönség nemcsak a múzeum legújabb műtárgyaival ismerkedhet meg, hanem betekintést nyerhet abba is, hogyan is néz ki egy biológus munkája. Ez a munka ugyanis nemcsak az új kiállítások előkészítéséről és kivitelezéséről szól. Elválaszthatatlan és elengedhetetlen részét képezi Gömör-Kishont természeti környezetének, élővilágának a kutatása is, mely kutatások aztán újabb és újabb kiállítások alapjául szolgálnak. E kutatás elsősorban a gerincesek, legfőképp madarak kutatását jelenti. Azok elterjedésének, faji összetételüknek, viselkedésüknek és életük más aspektusainak vizsgálatát. A kutatások és kiállítások mellett a biológus munkájának nem kevésbé fontos részét képezi az új gyűjteményi tárgyak beszerzése és feldolgozása. Számos új tárgy magángyűjtőktől, ajándékozás útján kerül a múzeumba.

Az aktuális természettudományi kutatások menetét és eredményeit a természettudományi gyűjteményalap kurátora, Monika Gálffyová mutatja be, és szót ejt majd a múzeum gyűjteményalapjába az utóbbi egy évtizedben bekerült gyűjteményi tárgyakról is, elmesélve, milyen módon kerültek az intézmény birtokába és mi történik velük azután, hogy a gyűjteményalap részévé válnak.

Fényképek az eseményről

A hónap műtárgya – 2023 februárja - La-Téne kerámiaedény

A kerámiaedények készítésének ismerete a Kárpát-medence területére nézve egészen a neolitikum, azaz a kései vagy újkőkorszak korába nyúlik vissza. A puha és jól formázható agyagból a neolitkor embere pusztán a tűznek és kézügyességének köszönhetően széleskörű használatra alkalmas, hasznos kerámiaedényeket tudott készíteni. Az őskorban e kerámiatermékeket (csészék, amfórák, kisebb korsók és hasonlók) szabadkézzel, segédeszközök nélkül formázták.

A kerámiakészítés technológiájának megváltozása a La-Téne korra (kései vaskorszak) tehető. A régészeti terminológiában ez a korszak, mely az időszámításunk előtti 5. századtól az időszámításunk kezdetéig terjedő intervallumra tehető, az őskori társadalom fejlődésének kicsúcsosodását jelenti. A La-Téne korszak a svájci Neuchateli-tó partján található régészeti lelőhelyről kapta a nevét. A korszak anyagi kultúrájának hordozói a kelták voltak.

A történelmi Gömör-Kishont területén az első, lábbal hajtható fazekaskorongon készített kerámiaedények a Kr. e. 3. és 2. század fordulóján jelentek meg.

A La-Téne kerámia összességében is az első, lábbal hajtható fazekas korongon készült kerámiaedény volt az Alpoktól északra eső területeken. Az ilyen típusú kerámiaedények elkészítéséhez elengedhetetlen feltétel és fontos választóvonal volt a megfelelő munkaeszköz, azaz a már említett gyorsan forgó fazekas korong feltalálása. A saját tengelye körül forgó korong először a Kr. e. 4. évezredben jelent meg, a fazekaskorong bölcsőjeként is emlegethető Babilonban. Onnan aztán Kr. e. 3000 körül Egyiptomba került (innen származik legrégebbi ábrázolása is) valamint Indiába, mely országból aztán használata beszivárgott Kis-Ázsiába, Krétára, Görögországba és végül Európába is. Itt aztán a kelták kezdték használni, majd a rómaiak és többé-kevésbé még a népvándorlások korában is használatos volt, ezt követően azonban szépen lassan feledésbe merült. A fazekaskorong e típusa aztán csak valamikor a 14. és 15. század fordulóján bukkant fel újra Európában.

A most kiállított La-Téne kerámia a Kr. e. 3. és 2. század fordulójáról származik, mégpedig az őskori darnyai temetkezőhelyről.  Ez a temetkezőhely a Kárpát-medencében található kelta temetők legjelesebbjei közé tartozik, ahová a kelta társadalom magasrangú képviselőit is temették. A La-Téne kor másik jeles kárpát-medencei települése Méhi volt, ahol egyebek mellett egy kelta fazekaskemence maradványai is feltárásra kerültek, benne kerámiaedények töredékeivel.

1 2 3 20
chevron-left