Gemersko-malohontské múzeum
Hé/Va:
zárva |
Ke-Szo:
9:00 - 17:00
A Gömör-Kishonti Múzeum tekintélyes hímes tojás gyűjteménnyel rendelkezik, mely már röviddel az intézmény 1882-es létrejötte után megalapozódott. Napjainkban mintegy 200 hímes tojást számlál a gyűjtemény. A múzeum e hímes tojásokat újabb ismeretek és létrejöttük körülményeinek leírása kíséretében 20 év után, A hímes tojások bája című tárlaton belül újfent hozzáférhetővé teszi a látogatók számára.
A kiállításon, egyebek mellett bemutatásra kerül a múzeum gyűjteményének legrégibb hímes tojása, mely 1889-ből származik, s mely ezzel a dátummal, az ország valamennyi múzeumi gyűjteményben lévő hímes tojása közül is a legrégebbi címével büszkélkedhet. Egy régebbi, Dobsináról származó tojással is találkozhatnak itt a vendégek, mely már a kezdetektől, 1882 óta a múzeum gyűjteményének része. A tojás úgy készült, hogy az előzőleg már lefestett tojáshéjba belekarcolták a motívumot. Egyedülálló és különleges műtárgyakként üveg, fa és márványból készült tojások is találhatók múzeumunk gyűjteményében.
Intézményünk 5 különleges, patkolt tojásnak is otthont ad, melyek máig felderítetlen technikával készültek. Noha csupán néhány tojásról van szó, a szlovákiai múzeumok gyűjteményében így is egyedülálló tárgyak ezek. Figyelemre méltóak a bányászati szimbolikával díszített tojások. A kézzel készített apró fém kalapácsokat, fogókat és üllőket szegecskékkel illesztették a törékeny tojáshéjhoz, amely tény a kovácsmesterek és segédeik kézügyességét dicséri. Kézzel kovácsolt a tojás alsó felébe elhelyezett dátum is. Négy tojás esetében az 1911-es évszámmal találkozhatunk, az ötödiken pedig, melynek díszítése is eltérő a többitől, az 1913-as évszám olvasható.
Mindemellett a kiállításon számos, más technikával készült hímes tojás is megtekinthető, például a karcolásos technikával készült tojások, melyek több esetben a virágmotívumok és verssorokon túl batikolással, festéssel, levélnyomatos módszerrel, horgolással és számos más technikával lettek kiegészítve. E témakört illetően földrajzi szempontból a régió leginkább érintett térségei a következők: Zeherje, Dobsina (magyarok, szlovákok és németek által egyaránt lakott település), Bátka, Alsópokorágy, Alsókálosa és Rimaszombat.
A hímes tojások a múltban a tavasz jelképei voltak, az újjászületést szimbolizálták. Egészen a 20. század elejéig egyfajta áldozati adomány szerepét is betöltötték, őseink az elhunytak sírjaira helyezték őket. Csak később váltak a húsvéti ünnepek jeles kellékévé, amikor is a húsvéthétfői locsolkodások alkalmával a lányok szeretetük és odaadásuk jeleként ajándékként nyújtottak át őket a fiúknak.
A Gömör-Kishonti Múzeum 2023. február 22-én (szerdán) 9:00 órai kezdettel kerít sort legújabb rendezvényére, mely során bemutatkozik a népi művészet jeles mestere, a nagyrőcei Pavel Ferdinandy is. A fafaragó betekintést enged a pásztorbotok, s más, a mindennapokban és jeles alkalmakkor (például betlehemezés során) használt pálcák és botok készítésének világába. A foglalkozás egyaránt alkalmas diákcsoportok és érdeklődő kedvű egyének számára. Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék 2023. február 20-ig. A pásztorbotok mesterével ugyanaznap 10:30 órai kezdettel is találkozhatnak az érdeklődők. Belépti díj: 2 euró.
A népművészet mesterével való találkozás a múlt év októberében nyílott Faműves mesterségek Gömör-Kishontban című múzeumi kiállítás kísérőrendezvénye. A tárlat olyan, fával kapcsolatos mesterségeket mutat be, mint például az ácsok vagy kádárok szakmája, a kerékkészítés, az asztalosmesterség, a fafaragás, vagy éppen a kosárfonás. A különböző szakmákat azok munkaeszközein és az elkészült termékeken keresztül kívánja bemutatni.
Pavel Ferdinandy 2004 óta foglalkozik használati és dekorációs célzattal készített sétapálcák, vagy éppen vadász -és pásztorbotok faragásával. Idővel aztán betlehemezéshez használatos botok is kikerültek kezei közül. A famegmunkálást és fafaragást illető legelső ismereteit barátaitól szerezte, s tudását később a régebbi szakirodalom tanulmányozásával bővítette. A különféle népművészeti termékek előállításának módjait múzeumlátogatások során, néprajzkutatókkal folytatott konzultációk alkalmával sajátította el.
Termékeit folklórrendezvényeken mutatja be, többek között Gyetván, Miaván, Pribilinán, Vichodnán, de akár kézműves vásárokon is találkozhatunk alkotásaival, legyen szó Besztercéről, Késmárkról, Léváról, Nyitráról, Nagyszombatról, vagy épp Szlovákia különféle falvainak és városainak bárminemű rendezvényeiről. Termékei a világ számos pontjára eljutottak már az érdeklődők széles spektrumának köszönhetően. Alkotásaival találkozhatunk Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban, Németországban, Franciaországban, vagy akár Kuvaitban is. Mivel Ferdinandy úr a Népművészeti termelés központjának (ÚĽUV) tagja, termékeivel a szervezet specializált üzleteiben is találkozhatunk. Mindezen túl pedig alkotásai immár egyes múzeumok gyűjteményének is részét képezik: faragványaival a Gömör-Kishonti Múzeumban vagy éppen a liptóújvári Néprajzi Múzeumban is összefuthatunk. 2020-ban a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma A népművészeti alkotások mesterének tiszteletbeli címével tüntette ki.
Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék a 047/5632741 telefonszámon, a marekova@gmmuzeum.sk címen, avagy személyesen a múzeum pénztárában.
