A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
A hímes tojások bája
2021.4.20. - 2021.6.13.
A kiállítás kurátora:
PhDr. Oľga Bodorová és Mgr. Ľudmila Pulišová
hello world!

A Gömör-Kishonti Múzeum tekintélyes hímes tojás gyűjteménnyel rendelkezik, mely már röviddel az intézmény 1882-es létrejötte után megalapozódott. Napjainkban mintegy 200 hímes tojást számlál a gyűjtemény. A múzeum e hímes tojásokat újabb ismeretek és létrejöttük körülményeinek leírása kíséretében 20 év után, A hímes tojások bája című tárlaton belül újfent hozzáférhetővé teszi a látogatók számára.

A kiállításon, egyebek mellett bemutatásra kerül a múzeum gyűjteményének legrégibb hímes tojása, mely 1889-ből származik, s mely ezzel a dátummal, az ország valamennyi múzeumi gyűjteményben lévő hímes tojása közül is a legrégebbi címével büszkélkedhet. Egy régebbi, Dobsináról származó tojással is találkozhatnak itt a vendégek, mely már a kezdetektől, 1882 óta a múzeum gyűjteményének része. A tojás úgy készült, hogy az előzőleg már lefestett tojáshéjba belekarcolták a motívumot. Egyedülálló és különleges műtárgyakként üveg, fa és márványból készült tojások is találhatók múzeumunk gyűjteményében.

Intézményünk 5 különleges, patkolt tojásnak is otthont ad, melyek máig felderítetlen technikával készültek. Noha csupán néhány tojásról van szó, a szlovákiai múzeumok gyűjteményében így is egyedülálló tárgyak ezek. Figyelemre méltóak a bányászati szimbolikával díszített tojások. A kézzel készített apró fém kalapácsokat, fogókat és üllőket szegecskékkel illesztették a törékeny tojáshéjhoz, amely tény a kovácsmesterek és segédeik kézügyességét dicséri. Kézzel kovácsolt a tojás alsó felébe elhelyezett dátum is. Négy tojás esetében az 1911-es évszámmal találkozhatunk, az ötödiken pedig, melynek díszítése is eltérő a többitől, az 1913-as évszám olvasható.

Mindemellett a kiállításon számos, más technikával készült hímes tojás is megtekinthető, például a karcolásos technikával készült tojások, melyek több esetben a virágmotívumok és verssorokon túl batikolással, festéssel, levélnyomatos módszerrel, horgolással és számos más technikával lettek kiegészítve. E témakört illetően földrajzi szempontból a régió leginkább érintett térségei a következők: Zeherje, Dobsina (magyarok, szlovákok és németek által egyaránt lakott település), Bátka, Alsópokorágy, Alsókálosa és Rimaszombat.

A hímes tojások a múltban a tavasz jelképei voltak, az újjászületést szimbolizálták. Egészen a 20. század elejéig egyfajta áldozati adomány szerepét is betöltötték, őseink az elhunytak sírjaira helyezték őket. Csak később váltak a húsvéti ünnepek jeles kellékévé, amikor is a húsvéthétfői locsolkodások alkalmával a lányok szeretetük és odaadásuk jeleként ajándékként nyújtottak át őket a fiúknak.

Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. augustusz 25-én (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. július 28-án (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fotók a irodalmi alkotóműhely

A hónap műtárgya – 2022 augusztusa - A GUSZONAI JÁN GRENČÍK FÁBÓL KÉSZÜLT PLASZTIKÁI

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményalapjában összesen 2 plasztika és 3 szoborcsoport található meg Ján Grenčík alkotásai közül, ezek 1995 és 1996-ból származnak. A Szűz Máriát és Szent Józsefet ábrázoló alkotások önálló szobrok, míg Az utolsó vacsora, a Keresztút és Jézus Krisztus megfeszítése a Golgotán több alakot ábrázoló szoborcsoportok, melyek fából készült, téglalap alakú alapzatra kerültek. A faszobrok készítésekor a szerző elsősorban hárs -és diófával dolgozik, miközben a figurákat késsel faragja ki. Az alakok megalkotásakor igyekezett minden részletet megragadni, így sokukon láthatóak például a korabeli viseletnek vagy népviseletnek az egyes elemei, jól megragadta az alakok arckifejezéseit, s az egyes szereplők gesztusait.

Az említett szobrokon kívül J. Grenčík munkásságából két betlehem is megtalálható a múzeum gyűjteményében. Az egyik egy ötven polikróm figurából álló nagyméretű, téglalap alakú lábazaton álló alkotás, mely 1997 és 1999 között készült, míg a másik a fa eredeti színében pompázó, 2001-ből származó alkotás. A faragványok elkészítésének ihletője egy papírból készült betlehem volt, amelyet a művész ajándékba kapott, s annyira megtetszett neki, hogy úgy döntött, fából is kifaragja. Mindemellett mozgatható részekkel ellátott betlehemeket is készít.

Ján Grenčík (1945) Újantalfalván, a Sztolica-hegység nyugati részén, a poltári járásban található faluban született. Gyermekkorának egy részét a jáchimovi uránbányák mellett töltötte, később pedig szüleivel Rimaszombatba költözött. Feleségével a 80-as években telepedtek le Guszonán, majd ezt követően kezdett fafaragással foglalkozni. A fához és a fával való munkához fűződő vonzalmát valószínűleg dédnagyapjától örökölte, aki kerékgyártó volt, és kocsik fakerekeinek készítésével foglalkozott.

1 2 3 13
chevron-left