A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
A hónap műtárgya 2022 februárja – A Gömör-Kishonti Múzeum néprajzi gyűjteményének fajansz edényei
2022.02.01. - 2022.02.27.
A kiállítás kurátora:
Mgr. Ľudmila Pulišová
hello world!

A Gömör-Kishonti Múzeum néprajzi gyűjteményében egy több, mint 3000 tárgyat magába foglaló kerámiagyűjtemény is megtalálható. Ennek különálló része a 46 fajansz edényt – 30 kancsót, 3 szűk torokkal rendelkező gömbölyded edényt, 2 csészét, 1 tintatartót, 4 tálat és 6 tányért – számláló edényegyüttes. A kancsók közül hatnak a fenekén a gyártó azonosítására alkalmas jelzés is megtalálható, nagy nyomtatott betűk formájában: E, S, G, W. Az edények díszítésében a stilizált növényi motívumok túlsúlya figyelhető meg, melyek általában a tárolóedények fehér színű felszínének legnagyobb részét kitöltik. Ezen kívül architektonikus elemek, állatábrázolások (szarvasok, madarak) és figurális ábrázolások is megtalálhatók rajtuk, példának okáért halászó embereket ábrázoló jelenetek formájában. Némely esetben az edények díszítését a tulajdonos nevével vagy éppen évszámok feltüntetésével is kiegészítették.

Noha a Gömör-Kishont régió gazdag fazekas hagyományairól volt közismert, több háztartásban a Nyugat-szlovákiai fajansz termékek is érvényesülni tudtak. Effajta tárolóedények elsősorban az 1882-1907 közötti időszakban, Fábry Jánosnak, intézményünk alapítójának és első igazgatójának vezetése idején kerültek a múzeumba, valamint Loysch Ödön igazgatósága alatt, főképp az 1913 és 1917 közötti években. Ezek jelentős részben rimaszombati családoktól származtak. Ilyen családok voltak a Kalocsayak, a Bárdosiak, a Zsuffák, az Endrédyek, Bikkiek, Szőllőssyek, Komjáthyak, Szabók, a Groó család, Kernék, a Terrayak és a Kaposztások.

Fajansznak a kétszer kiégetett, általában fehér, esetleg kék vagy sárga mázzal ellátott kerámia edényeket nevezzük. Területünkre e technológiát az újkeresztények, azaz habánok hozták el, akik a 16. század folyamán Svájcból, Németországból és Olaszországból vándoroltak be a mai Nyugat-Szlovákia területére, és elsősorban Ószombat (Sobotište), Gázlós (Brodské), Nagylévárd (Veľké Leváre), Gósfalva (Košolná), Cseszte (Častá) és Jókő (Dobrá Voda) területén telepedtek le. Közös udvarokban éltek, akár 30-50 család is együtt. Vallásuk tanításai mentén éltek, szociális egyenlőséget hirdetve, s bevételeiket az idősek tanácsa által felügyelt közös kasszában őrizték. A 17. század folyamán aztán a rendi felkelések és török portyázások során kifosztották ezeket az udvarokat, aminek következtében magángazdálkodásra tértek át. Noha a habánok több kézműves mesterségnek is tudói és szakemberei voltak, hírnevüket leginkább fazekas termékeiknek köszönhetik. Megannyi használati tárgy és tárolóedény készítése kötődik a nevükhöz, így többek közt korsók, tányérok, tálak, kannák, bögrék és csutorák készítése is. Ezeket aztán festett növény- és virágmotívumokkal, később állat- és emberábrázolásokkal, valamint architektonikai elemekkel, céhes attribútumokkal díszítették, sárga, lila, zöld és kék színeket használva közben.

A hónap műtárgya – július 2022 - Női fűző 1770-ből

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében található, halcsonttal merevített női fűző a késő rokokó (1780-1795) korszakból származik. Az ismeretlen szabómester műhelyéből származó divatos, világoskék brokát alapon virágokkal kihimzett fűző a korabeli polgári női öltözet felső részeként viselték. Az 1770-es évekből fennmaradt ruhadarab Sztrelko Antónia ajándékozása révén került a múzeum gyűjteményébe valószinűleg még az első gyűjtemények között Fábry János igazgatósága alatt.

Tegyünk egy kis időutazást a divattörténelemben! Az 1789-es francia polgári forradalom nagyban meghatározta a 19. század elejének női öltözködését. A magasabb társadalmi osztályok, akik az uralomra került polgársággal szimpatizáltak viseletükkel jelezték, hogy elfogadják a nép hatalmát. Az angolok már a 18. század közepétől önállósítják magukat az öltözködésben, és bár az udvari ünnepségek alkalmával még a GRANDETOILLET-et viselik, a hétköznapokra  kényelmesebb öltözködést honosítanak meg. A nők kevésbé tupírozott hajat, és csupán övvel összefogott, dúsan ráncolt muszlin vagy batiszt ingruhát hordanak. Az 1780-as évek elején Párizsban is divatba jött az angol stílus, ugyanakkor bonyolultabbá, "franciásabbá" is tették azokat. A nők selyem helyett egyszerűbb anyagot választanak: batisztot, pamutot, posztót, kartont. Sok a csíkos anyag, nincs fodor, bodor, legfeljebb egy szál virágot tűznek a ruha gallérjára. A színek besötétednek, a dohánybarna és a zöldes-lilásbarna változatai kedveltek. A nők haja sötétszőke, vagy szürkés, kevésbé tupírozzák, inkább laza hullámokba fésülik, csak a széles karimájú, dúsan díszített kalap fejrésze óriási. Divatba jön az állig érő muszlinkendő, a FICHU (fisű), mely takarja a nagyon mély kivágást. A még mindig nagyon karcsú derék nem merevített, általában kerek. Az oldalkosaras abroncsaljat (PANIER) ekkor már csak az estélyi toalett őrizte meg. A szoknya elől simán, hátul erősen redőzött, uszályos, panier helyett hátul farnövelő párnát, a CUL DE PARIS-t, azaz párizsi hátsót viselnek, bőségét alsószoknyákkal támasztották alá. A nőknek is megtetszik a férfiak által viselt RIDINGCOAT, melyet REDINGOT-ra franciásítanak. A nagygalléros, derékig testhezálló, nagy gombokkal díszített, földig érő kabát sokáig elkíséri a női divatot, de változatlanul divat a rövid CARACO is.

MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban

Molnár-Madarász Melinda „Meyke“, divattervezőként a magyar népművészet változatos történelmi tájegységeinek jellemzőit és sokszínűségét használja alkotásaiban. A mai modern nő számára készíti variálható, haute-couture és pret-á-porter ruháit. Kollekcióját gyakran állítják párhuzamba Bartók Béla (1881 - 1945)  és Kodály Zoltán (1882 - 1967)  műveivel, a magyar hagyomány értékeit megőrizve modern és közérthető öltözékeket alkot. Eddigi kollekcióit öt tájegység, a kalocsai, matyó, kalotaszegi, torockói és barkó népviselet értékeit felhasználva készitette el, jelenleg a gömöri tájegység feldolgozása van folyamatban.

Fontosnak tartja, hogy hagyományőrzés címén ne csupán a magyar népi viseletek díszítőművészetét, motívumkincsét vegye át, hanem a régi viseletek felépítését, szerkezetét, értékét is.

New Yorkban, a Carnegie Hallban, Pankovits Nikolett neves jazz és magyar folk énekes viseli fellépésein a MEYKE ruhákat. A Folktrend divatshow valamennyi hazai és külföldi bemutatóin megjelentek az öltözékei. A Fölszállott a Páva műsorában Sebestyén Márta énekes, Kocsis Enikő táncművész és Morvai Noémi műsorvezető viselte ruháit. Kollekciójával Magyarországot képviselhette Washingtonban az első, majd New Yorkban a II. és IV. Hungarian Heritage Festivalon, valamint Berlinben.

A tárlat a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett valósul meg.

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat (2022. május 14.) 18. évfolyamán kerül megnyitásra a „MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban“ c. iparművészeti kiállitás. Madarász-Molnár Melinda ruhatervező, a MEYKE márka megálmodójának tárlata a budapesti Hagyományok Háza és a New York-i Réka Darida Foundation együttműködésével kerül megrendezésre a Gömör-Kishonti Múzeum kiállitótermében. A kiállítás 2022. augusztus 31-ig tart.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

1 2 3 12
chevron-left