A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
A hónap műtárgya 2022 februárja – A Gömör-Kishonti Múzeum néprajzi gyűjteményének fajansz edényei
2022.02.01. - 2022.02.27.
A kiállítás kurátora:
Mgr. Ľudmila Pulišová
hello world!

A Gömör-Kishonti Múzeum néprajzi gyűjteményében egy több, mint 3000 tárgyat magába foglaló kerámiagyűjtemény is megtalálható. Ennek különálló része a 46 fajansz edényt – 30 kancsót, 3 szűk torokkal rendelkező gömbölyded edényt, 2 csészét, 1 tintatartót, 4 tálat és 6 tányért – számláló edényegyüttes. A kancsók közül hatnak a fenekén a gyártó azonosítására alkalmas jelzés is megtalálható, nagy nyomtatott betűk formájában: E, S, G, W. Az edények díszítésében a stilizált növényi motívumok túlsúlya figyelhető meg, melyek általában a tárolóedények fehér színű felszínének legnagyobb részét kitöltik. Ezen kívül architektonikus elemek, állatábrázolások (szarvasok, madarak) és figurális ábrázolások is megtalálhatók rajtuk, példának okáért halászó embereket ábrázoló jelenetek formájában. Némely esetben az edények díszítését a tulajdonos nevével vagy éppen évszámok feltüntetésével is kiegészítették.

Noha a Gömör-Kishont régió gazdag fazekas hagyományairól volt közismert, több háztartásban a Nyugat-szlovákiai fajansz termékek is érvényesülni tudtak. Effajta tárolóedények elsősorban az 1882-1907 közötti időszakban, Fábry Jánosnak, intézményünk alapítójának és első igazgatójának vezetése idején kerültek a múzeumba, valamint Loysch Ödön igazgatósága alatt, főképp az 1913 és 1917 közötti években. Ezek jelentős részben rimaszombati családoktól származtak. Ilyen családok voltak a Kalocsayak, a Bárdosiak, a Zsuffák, az Endrédyek, Bikkiek, Szőllőssyek, Komjáthyak, Szabók, a Groó család, Kernék, a Terrayak és a Kaposztások.

Fajansznak a kétszer kiégetett, általában fehér, esetleg kék vagy sárga mázzal ellátott kerámia edényeket nevezzük. Területünkre e technológiát az újkeresztények, azaz habánok hozták el, akik a 16. század folyamán Svájcból, Németországból és Olaszországból vándoroltak be a mai Nyugat-Szlovákia területére, és elsősorban Ószombat (Sobotište), Gázlós (Brodské), Nagylévárd (Veľké Leváre), Gósfalva (Košolná), Cseszte (Častá) és Jókő (Dobrá Voda) területén telepedtek le. Közös udvarokban éltek, akár 30-50 család is együtt. Vallásuk tanításai mentén éltek, szociális egyenlőséget hirdetve, s bevételeiket az idősek tanácsa által felügyelt közös kasszában őrizték. A 17. század folyamán aztán a rendi felkelések és török portyázások során kifosztották ezeket az udvarokat, aminek következtében magángazdálkodásra tértek át. Noha a habánok több kézműves mesterségnek is tudói és szakemberei voltak, hírnevüket leginkább fazekas termékeiknek köszönhetik. Megannyi használati tárgy és tárolóedény készítése kötődik a nevükhöz, így többek közt korsók, tányérok, tálak, kannák, bögrék és csutorák készítése is. Ezeket aztán festett növény- és virágmotívumokkal, később állat- és emberábrázolásokkal, valamint architektonikai elemekkel, céhes attribútumokkal díszítették, sárga, lila, zöld és kék színeket használva közben.

Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. augustusz 25-én (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. július 28-án (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fotók a irodalmi alkotóműhely

A hónap műtárgya – 2022 augusztusa - A GUSZONAI JÁN GRENČÍK FÁBÓL KÉSZÜLT PLASZTIKÁI

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményalapjában összesen 2 plasztika és 3 szoborcsoport található meg Ján Grenčík alkotásai közül, ezek 1995 és 1996-ból származnak. A Szűz Máriát és Szent Józsefet ábrázoló alkotások önálló szobrok, míg Az utolsó vacsora, a Keresztút és Jézus Krisztus megfeszítése a Golgotán több alakot ábrázoló szoborcsoportok, melyek fából készült, téglalap alakú alapzatra kerültek. A faszobrok készítésekor a szerző elsősorban hárs -és diófával dolgozik, miközben a figurákat késsel faragja ki. Az alakok megalkotásakor igyekezett minden részletet megragadni, így sokukon láthatóak például a korabeli viseletnek vagy népviseletnek az egyes elemei, jól megragadta az alakok arckifejezéseit, s az egyes szereplők gesztusait.

Az említett szobrokon kívül J. Grenčík munkásságából két betlehem is megtalálható a múzeum gyűjteményében. Az egyik egy ötven polikróm figurából álló nagyméretű, téglalap alakú lábazaton álló alkotás, mely 1997 és 1999 között készült, míg a másik a fa eredeti színében pompázó, 2001-ből származó alkotás. A faragványok elkészítésének ihletője egy papírból készült betlehem volt, amelyet a művész ajándékba kapott, s annyira megtetszett neki, hogy úgy döntött, fából is kifaragja. Mindemellett mozgatható részekkel ellátott betlehemeket is készít.

Ján Grenčík (1945) Újantalfalván, a Sztolica-hegység nyugati részén, a poltári járásban található faluban született. Gyermekkorának egy részét a jáchimovi uránbányák mellett töltötte, később pedig szüleivel Rimaszombatba költözött. Feleségével a 80-as években telepedtek le Guszonán, majd ezt követően kezdett fafaragással foglalkozni. A fához és a fával való munkához fűződő vonzalmát valószínűleg dédnagyapjától örökölte, aki kerékgyártó volt, és kocsik fakerekeinek készítésével foglalkozott.

1 2 3 13
chevron-left