A Gömör-Kishonti Múzeum néprajzi gyűjteményében egy több, mint 3000 tárgyat magába foglaló kerámiagyűjtemény is megtalálható. Ennek különálló része a 46 fajansz edényt – 30 kancsót, 3 szűk torokkal rendelkező gömbölyded edényt, 2 csészét, 1 tintatartót, 4 tálat és 6 tányért – számláló edényegyüttes. A kancsók közül hatnak a fenekén a gyártó azonosítására alkalmas jelzés is megtalálható, nagy nyomtatott betűk formájában: E, S, G, W. Az edények díszítésében a stilizált növényi motívumok túlsúlya figyelhető meg, melyek általában a tárolóedények fehér színű felszínének legnagyobb részét kitöltik. Ezen kívül architektonikus elemek, állatábrázolások (szarvasok, madarak) és figurális ábrázolások is megtalálhatók rajtuk, példának okáért halászó embereket ábrázoló jelenetek formájában. Némely esetben az edények díszítését a tulajdonos nevével vagy éppen évszámok feltüntetésével is kiegészítették.
Noha a Gömör-Kishont régió gazdag fazekas hagyományairól volt közismert, több háztartásban a Nyugat-szlovákiai fajansz termékek is érvényesülni tudtak. Effajta tárolóedények elsősorban az 1882-1907 közötti időszakban, Fábry Jánosnak, intézményünk alapítójának és első igazgatójának vezetése idején kerültek a múzeumba, valamint Loysch Ödön igazgatósága alatt, főképp az 1913 és 1917 közötti években. Ezek jelentős részben rimaszombati családoktól származtak. Ilyen családok voltak a Kalocsayak, a Bárdosiak, a Zsuffák, az Endrédyek, Bikkiek, Szőllőssyek, Komjáthyak, Szabók, a Groó család, Kernék, a Terrayak és a Kaposztások.
Fajansznak a kétszer kiégetett, általában fehér, esetleg kék vagy sárga mázzal ellátott kerámia edényeket nevezzük. Területünkre e technológiát az újkeresztények, azaz habánok hozták el, akik a 16. század folyamán Svájcból, Németországból és Olaszországból vándoroltak be a mai Nyugat-Szlovákia területére, és elsősorban Ószombat (Sobotište), Gázlós (Brodské), Nagylévárd (Veľké Leváre), Gósfalva (Košolná), Cseszte (Častá) és Jókő (Dobrá Voda) területén telepedtek le. Közös udvarokban éltek, akár 30-50 család is együtt. Vallásuk tanításai mentén éltek, szociális egyenlőséget hirdetve, s bevételeiket az idősek tanácsa által felügyelt közös kasszában őrizték. A 17. század folyamán aztán a rendi felkelések és török portyázások során kifosztották ezeket az udvarokat, aminek következtében magángazdálkodásra tértek át. Noha a habánok több kézműves mesterségnek is tudói és szakemberei voltak, hírnevüket leginkább fazekas termékeiknek köszönhetik. Megannyi használati tárgy és tárolóedény készítése kötődik a nevükhöz, így többek közt korsók, tányérok, tálak, kannák, bögrék és csutorák készítése is. Ezeket aztán festett növény- és virágmotívumokkal, később állat- és emberábrázolásokkal, valamint architektonikai elemekkel, céhes attribútumokkal díszítették, sárga, lila, zöld és kék színeket használva közben.
A Gömör-Kishonti Múzeum 2023. február 22-én (szerdán) 9:00 órai kezdettel kerít sort legújabb rendezvényére, mely során bemutatkozik a népi művészet jeles mestere, a nagyrőcei Pavel Ferdinandy is. A fafaragó betekintést enged a pásztorbotok, s más, a mindennapokban és jeles alkalmakkor (például betlehemezés során) használt pálcák és botok készítésének világába. A foglalkozás egyaránt alkalmas diákcsoportok és érdeklődő kedvű egyének számára. Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék 2023. február 20-ig. A pásztorbotok mesterével ugyanaznap 10:30 órai kezdettel is találkozhatnak az érdeklődők. Belépti díj: 2 euró.
A népművészet mesterével való találkozás a múlt év októberében nyílott Faműves mesterségek Gömör-Kishontban című múzeumi kiállítás kísérőrendezvénye. A tárlat olyan, fával kapcsolatos mesterségeket mutat be, mint például az ácsok vagy kádárok szakmája, a kerékkészítés, az asztalosmesterség, a fafaragás, vagy éppen a kosárfonás. A különböző szakmákat azok munkaeszközein és az elkészült termékeken keresztül kívánja bemutatni.
Pavel Ferdinandy 2004 óta foglalkozik használati és dekorációs célzattal készített sétapálcák, vagy éppen vadász -és pásztorbotok faragásával. Idővel aztán betlehemezéshez használatos botok is kikerültek kezei közül. A famegmunkálást és fafaragást illető legelső ismereteit barátaitól szerezte, s tudását később a régebbi szakirodalom tanulmányozásával bővítette. A különféle népművészeti termékek előállításának módjait múzeumlátogatások során, néprajzkutatókkal folytatott konzultációk alkalmával sajátította el.
Termékeit folklórrendezvényeken mutatja be, többek között Gyetván, Miaván, Pribilinán, Vichodnán, de akár kézműves vásárokon is találkozhatunk alkotásaival, legyen szó Besztercéről, Késmárkról, Léváról, Nyitráról, Nagyszombatról, vagy épp Szlovákia különféle falvainak és városainak bárminemű rendezvényeiről. Termékei a világ számos pontjára eljutottak már az érdeklődők széles spektrumának köszönhetően. Alkotásaival találkozhatunk Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban, Németországban, Franciaországban, vagy akár Kuvaitban is. Mivel Ferdinandy úr a Népművészeti termelés központjának (ÚĽUV) tagja, termékeivel a szervezet specializált üzleteiben is találkozhatunk. Mindezen túl pedig alkotásai immár egyes múzeumok gyűjteményének is részét képezik: faragványaival a Gömör-Kishonti Múzeumban vagy éppen a liptóújvári Néprajzi Múzeumban is összefuthatunk. 2020-ban a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma A népművészeti alkotások mesterének tiszteletbeli címével tüntette ki.
Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék a 047/5632741 telefonszámon, a marekova@gmmuzeum.sk címen, avagy személyesen a múzeum pénztárában.