A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
A hónap műtárgya – 2022 június - Pavol Šramko kéziratos könyvei 1799-ből
2022.06.01 - 2022.06.30
A kiállítás kurátora:
Mgr. Iveta Krnáčová
hello world!

A Gömör-Kishonti Múzeum a Művészettámogatási Alaptól 2021-ben elnyert anyagi támogatást történelmi kéziratainak átfogó szakmai restaurálására fordította. A restaurálásra szánt mű Pavol Šramko 1799-ből származó értékes, kéziratos könyvének 3 kötete lett: Az Újszövetség szlovák-görög szótára. Az alkotás csehszlovák nyelven íródott és eredeti címen ez volt: „Nowého Zákona Slowensko Ržecký Slowář vo němžto wlastnjch gmén, hystorycké a geografické wýpisy, obecných pak, půwodowé, a wyznamenánj, k tomu co k wyrozumenj prawého, swaté knihy teto smyslu, ze Starožitnossti Židowských, Řeckých a křestánských se wyhledáwalo... spolu sebral Pawel Ssramko, Cyrkwe Ew. Klenowské S.[Služby]  B.[Boží] Kazatel“. „Předmluwa ... Psal sem vo Klenowcy dne 1. Zářj Léta Páně 1799“ I. [kötet] A-H,  II. [kötet] J-O., III. [kötet] P-Ss.“

Pavol Šramko kéziratos könyvei 1799-ből, restaurálást követő állapot

Pavel Šramko (1743-1831) klenóci nyelvész és evangélikus pap, a Kishonti Tudós Társaság tagja, Gömör-Kishont egyik fontos alakja volt, ki elkészítette az Újtestámentumhoz szánt terjedelmes, négykötetes szlovák-görög szótárát, mely azonban csak kéziratban maradt fenn. Műve első három kötetét a múzeum könyvtárában őrizzük, a negyedik kötet kiléte ismeretlen. Az első három kötet a Szlovák Életrajzi Szótárban is szerepel (V. kötet: R-Š. Martin: Matica slovenská, 1992, 498. o.).

A szerző komoly erőfeszítések árán, kortárs nyelvészeti ismeretei felhasználásával hozta létre nyelvészeti munkáját. Művét Doležal 1746-os szlovák-cseh grammatikájának szabályai szerint írta. A szótár átfogó bevezetőjében Šramko 12 oldalon keresztül nyújt részletes magyarázatot és indoklást könyvéhez. Leírja például, hogy a mű azért lett ilyen terjedelmes, mert minden fontos s megkerülhetetlen gondolatát képtelen lett volna ennél rövidebben, ennél kevesebb számú szóval kifejezni. „A művet négy részre osztottam, s mindegyik résznek majdnem 100 lapnyi vastagságúnak kellett lennie.“ A 4-kötetes szótár tervezett megjelenéséről és áráról is beszélt a szerző, már csak arra az esetre is, ha az ember elgondolkodna, hogy például egy dukátért kalapot venne, hiszen mennyivel fontosabb, hogy ne üres fejre rakja azt... továbbá hangsúlyozza: „A művelteknek, a tudós embereknek egész életükön át tanulniuk kell, számukra ez a könyv nem lesz elég terjedelmes és kielégítő, s mindenekelőtt, szlovákul van. Német nyelven sok jó könyv íródott, de azok németek, te pedig szlovák vagy. Szlovákul gyorsabban olvasol és adod át ismereteid a népnek. Ha német könyveket választanál, tudd, én is azokból merítettem... elsősorban pedig az Újszövetségből.“

Pavel Doležal (1700-1778) nyelvész és evangélikus pap, a szlovák-cseh nyelvtan szerzője: „Grammatica Slavico-Bohemica, Posonii 1746“. Művében kodifikálta a szlovákok és csehek közös nyelvét, a csehszlovákot. A szlovák irodalmi nyelv alapjául a mai Szlovákia területének két legnyugatibb fekvésű szlovák városában (Vágújhely, Szakolca) élő értelmiség nyelvét választotta. A cseh nyelv irodalmi formájának alapjául pedig a bibliai cseh nyelv szolgált.

A restaurált kéziratok a múzeum történelmi könyvgyűjteményének részét képezik. A kötet szövegét eredeti, szilárd, teljes egészében papírból készült könyvkötésbe (27x21 cm) szedett kézi papírra írták. A mű minden egyes kötete több, mint 700 oldalnyi kéziratos szöveget tartalmaz. Gömör-Kishont eme értékes kéziratát azzal a céllal állították helyre, hogy átmentsék a jövő generációi számára. A kéziratos könyvek átfogó szakmai restaurálását Mgr.art Štefan Kocka, a történelmi könyvkötészet és papír restaurátora, a Szlovákiai Restaurátorok Kamarájának tagja végezte. A felújítási munkák részletes dokumentációját a restaurátori tervek tartalmazzák, amelyek a kiállított könyvek csatolmányaként tekinthetők meg.

A restaurált kéziratok ideiglenesen, 2022. június elseje és 30-a között a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítótermében lesznek megtekinthetők, majd a múzeum történelmi könyvtárában kerülnek elhelyezésre, ahol továbbra is hozzáférhetők maradnak a kutatók számára.

A kéziratok közforrásból történő restaurálását a Művészettámogatási Alap biztosította. A projekt fő partnere a Művészettámogatási Alap.

Restaurálást követő állapot
Restaurálást követő állapot
Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. augustusz 25-én (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. július 28-án (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fotók a irodalmi alkotóműhely

A hónap műtárgya – 2022 augusztusa - A GUSZONAI JÁN GRENČÍK FÁBÓL KÉSZÜLT PLASZTIKÁI

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményalapjában összesen 2 plasztika és 3 szoborcsoport található meg Ján Grenčík alkotásai közül, ezek 1995 és 1996-ból származnak. A Szűz Máriát és Szent Józsefet ábrázoló alkotások önálló szobrok, míg Az utolsó vacsora, a Keresztút és Jézus Krisztus megfeszítése a Golgotán több alakot ábrázoló szoborcsoportok, melyek fából készült, téglalap alakú alapzatra kerültek. A faszobrok készítésekor a szerző elsősorban hárs -és diófával dolgozik, miközben a figurákat késsel faragja ki. Az alakok megalkotásakor igyekezett minden részletet megragadni, így sokukon láthatóak például a korabeli viseletnek vagy népviseletnek az egyes elemei, jól megragadta az alakok arckifejezéseit, s az egyes szereplők gesztusait.

Az említett szobrokon kívül J. Grenčík munkásságából két betlehem is megtalálható a múzeum gyűjteményében. Az egyik egy ötven polikróm figurából álló nagyméretű, téglalap alakú lábazaton álló alkotás, mely 1997 és 1999 között készült, míg a másik a fa eredeti színében pompázó, 2001-ből származó alkotás. A faragványok elkészítésének ihletője egy papírból készült betlehem volt, amelyet a művész ajándékba kapott, s annyira megtetszett neki, hogy úgy döntött, fából is kifaragja. Mindemellett mozgatható részekkel ellátott betlehemeket is készít.

Ján Grenčík (1945) Újantalfalván, a Sztolica-hegység nyugati részén, a poltári járásban található faluban született. Gyermekkorának egy részét a jáchimovi uránbányák mellett töltötte, később pedig szüleivel Rimaszombatba költözött. Feleségével a 80-as években telepedtek le Guszonán, majd ezt követően kezdett fafaragással foglalkozni. A fához és a fával való munkához fűződő vonzalmát valószínűleg dédnagyapjától örökölte, aki kerékgyártó volt, és kocsik fakerekeinek készítésével foglalkozott.

1 2 3 13
chevron-left