A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
A hónap műtárgya – 2022 június - Pavol Šramko kéziratos könyvei 1799-ből
2022.06.01 - 2022.06.30
A kiállítás kurátora:
Mgr. Iveta Krnáčová
hello world!

A Gömör-Kishonti Múzeum a Művészettámogatási Alaptól 2021-ben elnyert anyagi támogatást történelmi kéziratainak átfogó szakmai restaurálására fordította. A restaurálásra szánt mű Pavol Šramko 1799-ből származó értékes, kéziratos könyvének 3 kötete lett: Az Újszövetség szlovák-görög szótára. Az alkotás csehszlovák nyelven íródott és eredeti címen ez volt: „Nowého Zákona Slowensko Ržecký Slowář vo němžto wlastnjch gmén, hystorycké a geografické wýpisy, obecných pak, půwodowé, a wyznamenánj, k tomu co k wyrozumenj prawého, swaté knihy teto smyslu, ze Starožitnossti Židowských, Řeckých a křestánských se wyhledáwalo... spolu sebral Pawel Ssramko, Cyrkwe Ew. Klenowské S.[Služby]  B.[Boží] Kazatel“. „Předmluwa ... Psal sem vo Klenowcy dne 1. Zářj Léta Páně 1799“ I. [kötet] A-H,  II. [kötet] J-O., III. [kötet] P-Ss.“

Pavol Šramko kéziratos könyvei 1799-ből, restaurálást követő állapot

Pavel Šramko (1743-1831) klenóci nyelvész és evangélikus pap, a Kishonti Tudós Társaság tagja, Gömör-Kishont egyik fontos alakja volt, ki elkészítette az Újtestámentumhoz szánt terjedelmes, négykötetes szlovák-görög szótárát, mely azonban csak kéziratban maradt fenn. Műve első három kötetét a múzeum könyvtárában őrizzük, a negyedik kötet kiléte ismeretlen. Az első három kötet a Szlovák Életrajzi Szótárban is szerepel (V. kötet: R-Š. Martin: Matica slovenská, 1992, 498. o.).

A szerző komoly erőfeszítések árán, kortárs nyelvészeti ismeretei felhasználásával hozta létre nyelvészeti munkáját. Művét Doležal 1746-os szlovák-cseh grammatikájának szabályai szerint írta. A szótár átfogó bevezetőjében Šramko 12 oldalon keresztül nyújt részletes magyarázatot és indoklást könyvéhez. Leírja például, hogy a mű azért lett ilyen terjedelmes, mert minden fontos s megkerülhetetlen gondolatát képtelen lett volna ennél rövidebben, ennél kevesebb számú szóval kifejezni. „A művet négy részre osztottam, s mindegyik résznek majdnem 100 lapnyi vastagságúnak kellett lennie.“ A 4-kötetes szótár tervezett megjelenéséről és áráról is beszélt a szerző, már csak arra az esetre is, ha az ember elgondolkodna, hogy például egy dukátért kalapot venne, hiszen mennyivel fontosabb, hogy ne üres fejre rakja azt... továbbá hangsúlyozza: „A művelteknek, a tudós embereknek egész életükön át tanulniuk kell, számukra ez a könyv nem lesz elég terjedelmes és kielégítő, s mindenekelőtt, szlovákul van. Német nyelven sok jó könyv íródott, de azok németek, te pedig szlovák vagy. Szlovákul gyorsabban olvasol és adod át ismereteid a népnek. Ha német könyveket választanál, tudd, én is azokból merítettem... elsősorban pedig az Újszövetségből.“

Pavel Doležal (1700-1778) nyelvész és evangélikus pap, a szlovák-cseh nyelvtan szerzője: „Grammatica Slavico-Bohemica, Posonii 1746“. Művében kodifikálta a szlovákok és csehek közös nyelvét, a csehszlovákot. A szlovák irodalmi nyelv alapjául a mai Szlovákia területének két legnyugatibb fekvésű szlovák városában (Vágújhely, Szakolca) élő értelmiség nyelvét választotta. A cseh nyelv irodalmi formájának alapjául pedig a bibliai cseh nyelv szolgált.

A restaurált kéziratok a múzeum történelmi könyvgyűjteményének részét képezik. A kötet szövegét eredeti, szilárd, teljes egészében papírból készült könyvkötésbe (27x21 cm) szedett kézi papírra írták. A mű minden egyes kötete több, mint 700 oldalnyi kéziratos szöveget tartalmaz. Gömör-Kishont eme értékes kéziratát azzal a céllal állították helyre, hogy átmentsék a jövő generációi számára. A kéziratos könyvek átfogó szakmai restaurálását Mgr.art Štefan Kocka, a történelmi könyvkötészet és papír restaurátora, a Szlovákiai Restaurátorok Kamarájának tagja végezte. A felújítási munkák részletes dokumentációját a restaurátori tervek tartalmazzák, amelyek a kiállított könyvek csatolmányaként tekinthetők meg.

A restaurált kéziratok ideiglenesen, 2022. június elseje és 30-a között a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítótermében lesznek megtekinthetők, majd a múzeum történelmi könyvtárában kerülnek elhelyezésre, ahol továbbra is hozzáférhetők maradnak a kutatók számára.

A kéziratok közforrásból történő restaurálását a Művészettámogatási Alap biztosította. A projekt fő partnere a Művészettámogatási Alap.

Restaurálást követő állapot
Restaurálást követő állapot
A hónap műtárgya – július 2022 - Női fűző 1770-ből

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében található, halcsonttal merevített női fűző a késő rokokó (1780-1795) korszakból származik. Az ismeretlen szabómester műhelyéből származó divatos, világoskék brokát alapon virágokkal kihimzett fűző a korabeli polgári női öltözet felső részeként viselték. Az 1770-es évekből fennmaradt ruhadarab Sztrelko Antónia ajándékozása révén került a múzeum gyűjteményébe valószinűleg még az első gyűjtemények között Fábry János igazgatósága alatt.

Tegyünk egy kis időutazást a divattörténelemben! Az 1789-es francia polgári forradalom nagyban meghatározta a 19. század elejének női öltözködését. A magasabb társadalmi osztályok, akik az uralomra került polgársággal szimpatizáltak viseletükkel jelezték, hogy elfogadják a nép hatalmát. Az angolok már a 18. század közepétől önállósítják magukat az öltözködésben, és bár az udvari ünnepségek alkalmával még a GRANDETOILLET-et viselik, a hétköznapokra  kényelmesebb öltözködést honosítanak meg. A nők kevésbé tupírozott hajat, és csupán övvel összefogott, dúsan ráncolt muszlin vagy batiszt ingruhát hordanak. Az 1780-as évek elején Párizsban is divatba jött az angol stílus, ugyanakkor bonyolultabbá, "franciásabbá" is tették azokat. A nők selyem helyett egyszerűbb anyagot választanak: batisztot, pamutot, posztót, kartont. Sok a csíkos anyag, nincs fodor, bodor, legfeljebb egy szál virágot tűznek a ruha gallérjára. A színek besötétednek, a dohánybarna és a zöldes-lilásbarna változatai kedveltek. A nők haja sötétszőke, vagy szürkés, kevésbé tupírozzák, inkább laza hullámokba fésülik, csak a széles karimájú, dúsan díszített kalap fejrésze óriási. Divatba jön az állig érő muszlinkendő, a FICHU (fisű), mely takarja a nagyon mély kivágást. A még mindig nagyon karcsú derék nem merevített, általában kerek. Az oldalkosaras abroncsaljat (PANIER) ekkor már csak az estélyi toalett őrizte meg. A szoknya elől simán, hátul erősen redőzött, uszályos, panier helyett hátul farnövelő párnát, a CUL DE PARIS-t, azaz párizsi hátsót viselnek, bőségét alsószoknyákkal támasztották alá. A nőknek is megtetszik a férfiak által viselt RIDINGCOAT, melyet REDINGOT-ra franciásítanak. A nagygalléros, derékig testhezálló, nagy gombokkal díszített, földig érő kabát sokáig elkíséri a női divatot, de változatlanul divat a rövid CARACO is.

MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban

Molnár-Madarász Melinda „Meyke“, divattervezőként a magyar népművészet változatos történelmi tájegységeinek jellemzőit és sokszínűségét használja alkotásaiban. A mai modern nő számára készíti variálható, haute-couture és pret-á-porter ruháit. Kollekcióját gyakran állítják párhuzamba Bartók Béla (1881 - 1945)  és Kodály Zoltán (1882 - 1967)  műveivel, a magyar hagyomány értékeit megőrizve modern és közérthető öltözékeket alkot. Eddigi kollekcióit öt tájegység, a kalocsai, matyó, kalotaszegi, torockói és barkó népviselet értékeit felhasználva készitette el, jelenleg a gömöri tájegység feldolgozása van folyamatban.

Fontosnak tartja, hogy hagyományőrzés címén ne csupán a magyar népi viseletek díszítőművészetét, motívumkincsét vegye át, hanem a régi viseletek felépítését, szerkezetét, értékét is.

New Yorkban, a Carnegie Hallban, Pankovits Nikolett neves jazz és magyar folk énekes viseli fellépésein a MEYKE ruhákat. A Folktrend divatshow valamennyi hazai és külföldi bemutatóin megjelentek az öltözékei. A Fölszállott a Páva műsorában Sebestyén Márta énekes, Kocsis Enikő táncművész és Morvai Noémi műsorvezető viselte ruháit. Kollekciójával Magyarországot képviselhette Washingtonban az első, majd New Yorkban a II. és IV. Hungarian Heritage Festivalon, valamint Berlinben.

A tárlat a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett valósul meg.

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat (2022. május 14.) 18. évfolyamán kerül megnyitásra a „MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban“ c. iparművészeti kiállitás. Madarász-Molnár Melinda ruhatervező, a MEYKE márka megálmodójának tárlata a budapesti Hagyományok Háza és a New York-i Réka Darida Foundation együttműködésével kerül megrendezésre a Gömör-Kishonti Múzeum kiállitótermében. A kiállítás 2022. augusztus 31-ig tart.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

1 2 3 12
chevron-left