A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé/Va:
zárva |
Ke-Szo:
9:00 - 17:00
A hónap műtárgya – 2022 június - Pavol Šramko kéziratos könyvei 1799-ből
2022.06.01 - 2022.06.30
A kiállítás kurátora:
Mgr. Iveta Krnáčová
hello world!

A Gömör-Kishonti Múzeum a Művészettámogatási Alaptól 2021-ben elnyert anyagi támogatást történelmi kéziratainak átfogó szakmai restaurálására fordította. A restaurálásra szánt mű Pavol Šramko 1799-ből származó értékes, kéziratos könyvének 3 kötete lett: Az Újszövetség szlovák-görög szótára. Az alkotás csehszlovák nyelven íródott és eredeti címen ez volt: „Nowého Zákona Slowensko Ržecký Slowář vo němžto wlastnjch gmén, hystorycké a geografické wýpisy, obecných pak, půwodowé, a wyznamenánj, k tomu co k wyrozumenj prawého, swaté knihy teto smyslu, ze Starožitnossti Židowských, Řeckých a křestánských se wyhledáwalo... spolu sebral Pawel Ssramko, Cyrkwe Ew. Klenowské S.[Služby]  B.[Boží] Kazatel“. „Předmluwa ... Psal sem vo Klenowcy dne 1. Zářj Léta Páně 1799“ I. [kötet] A-H,  II. [kötet] J-O., III. [kötet] P-Ss.“

Pavol Šramko kéziratos könyvei 1799-ből, restaurálást követő állapot

Pavel Šramko (1743-1831) klenóci nyelvész és evangélikus pap, a Kishonti Tudós Társaság tagja, Gömör-Kishont egyik fontos alakja volt, ki elkészítette az Újtestámentumhoz szánt terjedelmes, négykötetes szlovák-görög szótárát, mely azonban csak kéziratban maradt fenn. Műve első három kötetét a múzeum könyvtárában őrizzük, a negyedik kötet kiléte ismeretlen. Az első három kötet a Szlovák Életrajzi Szótárban is szerepel (V. kötet: R-Š. Martin: Matica slovenská, 1992, 498. o.).

A szerző komoly erőfeszítések árán, kortárs nyelvészeti ismeretei felhasználásával hozta létre nyelvészeti munkáját. Művét Doležal 1746-os szlovák-cseh grammatikájának szabályai szerint írta. A szótár átfogó bevezetőjében Šramko 12 oldalon keresztül nyújt részletes magyarázatot és indoklást könyvéhez. Leírja például, hogy a mű azért lett ilyen terjedelmes, mert minden fontos s megkerülhetetlen gondolatát képtelen lett volna ennél rövidebben, ennél kevesebb számú szóval kifejezni. „A művet négy részre osztottam, s mindegyik résznek majdnem 100 lapnyi vastagságúnak kellett lennie.“ A 4-kötetes szótár tervezett megjelenéséről és áráról is beszélt a szerző, már csak arra az esetre is, ha az ember elgondolkodna, hogy például egy dukátért kalapot venne, hiszen mennyivel fontosabb, hogy ne üres fejre rakja azt... továbbá hangsúlyozza: „A művelteknek, a tudós embereknek egész életükön át tanulniuk kell, számukra ez a könyv nem lesz elég terjedelmes és kielégítő, s mindenekelőtt, szlovákul van. Német nyelven sok jó könyv íródott, de azok németek, te pedig szlovák vagy. Szlovákul gyorsabban olvasol és adod át ismereteid a népnek. Ha német könyveket választanál, tudd, én is azokból merítettem... elsősorban pedig az Újszövetségből.“

Pavel Doležal (1700-1778) nyelvész és evangélikus pap, a szlovák-cseh nyelvtan szerzője: „Grammatica Slavico-Bohemica, Posonii 1746“. Művében kodifikálta a szlovákok és csehek közös nyelvét, a csehszlovákot. A szlovák irodalmi nyelv alapjául a mai Szlovákia területének két legnyugatibb fekvésű szlovák városában (Vágújhely, Szakolca) élő értelmiség nyelvét választotta. A cseh nyelv irodalmi formájának alapjául pedig a bibliai cseh nyelv szolgált.

A restaurált kéziratok a múzeum történelmi könyvgyűjteményének részét képezik. A kötet szövegét eredeti, szilárd, teljes egészében papírból készült könyvkötésbe (27x21 cm) szedett kézi papírra írták. A mű minden egyes kötete több, mint 700 oldalnyi kéziratos szöveget tartalmaz. Gömör-Kishont eme értékes kéziratát azzal a céllal állították helyre, hogy átmentsék a jövő generációi számára. A kéziratos könyvek átfogó szakmai restaurálását Mgr.art Štefan Kocka, a történelmi könyvkötészet és papír restaurátora, a Szlovákiai Restaurátorok Kamarájának tagja végezte. A felújítási munkák részletes dokumentációját a restaurátori tervek tartalmazzák, amelyek a kiállított könyvek csatolmányaként tekinthetők meg.

A restaurált kéziratok ideiglenesen, 2022. június elseje és 30-a között a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítótermében lesznek megtekinthetők, majd a múzeum történelmi könyvtárában kerülnek elhelyezésre, ahol továbbra is hozzáférhetők maradnak a kutatók számára.

A kéziratok közforrásból történő restaurálását a Művészettámogatási Alap biztosította. A projekt fő partnere a Művészettámogatási Alap.

Restaurálást követő állapot
Restaurálást követő állapot
Ne légy, mint egy darab fa!

A Gömör-Kishonti Múzeum 2023. február 22-én (szerdán) 9:00 órai kezdettel kerít sort legújabb rendezvényére, mely során bemutatkozik a népi művészet jeles mestere, a nagyrőcei Pavel Ferdinandy is. A fafaragó betekintést enged a pásztorbotok, s más, a mindennapokban és jeles alkalmakkor (például betlehemezés során) használt pálcák és botok készítésének világába. A foglalkozás egyaránt alkalmas diákcsoportok és érdeklődő kedvű egyének számára. Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék 2023. február 20-ig. A pásztorbotok mesterével ugyanaznap 10:30 órai kezdettel is találkozhatnak az érdeklődők. Belépti díj: 2 euró.

A népművészet mesterével való találkozás a múlt év októberében nyílott Faműves mesterségek Gömör-Kishontban című múzeumi kiállítás kísérőrendezvénye. A tárlat olyan, fával kapcsolatos mesterségeket mutat be, mint például az ácsok vagy kádárok szakmája, a kerékkészítés, az asztalosmesterség, a fafaragás, vagy éppen a kosárfonás. A különböző szakmákat azok munkaeszközein és az elkészült termékeken keresztül kívánja bemutatni.

Pavel Ferdinandy 2004 óta foglalkozik használati és dekorációs célzattal készített sétapálcák, vagy éppen vadász -és pásztorbotok faragásával. Idővel aztán betlehemezéshez használatos botok is kikerültek kezei közül. A famegmunkálást és fafaragást illető legelső ismereteit barátaitól szerezte, s tudását később a régebbi szakirodalom tanulmányozásával bővítette. A különféle népművészeti termékek előállításának módjait múzeumlátogatások során, néprajzkutatókkal folytatott konzultációk alkalmával sajátította el.

Termékeit folklórrendezvényeken mutatja be, többek között Gyetván, Miaván, Pribilinán, Vichodnán, de akár kézműves vásárokon is találkozhatunk alkotásaival, legyen szó Besztercéről, Késmárkról, Léváról, Nyitráról, Nagyszombatról, vagy épp Szlovákia különféle falvainak és városainak bárminemű rendezvényeiről. Termékei a világ számos pontjára eljutottak már az érdeklődők széles spektrumának köszönhetően. Alkotásaival találkozhatunk Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban, Németországban, Franciaországban, vagy akár Kuvaitban is. Mivel Ferdinandy úr a Népművészeti termelés központjának (ÚĽUV) tagja, termékeivel a szervezet specializált üzleteiben is találkozhatunk. Mindezen túl pedig alkotásai immár egyes múzeumok gyűjteményének is részét képezik: faragványaival a Gömör-Kishonti Múzeumban vagy éppen a liptóújvári Néprajzi Múzeumban is összefuthatunk. 2020-ban a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma A népművészeti alkotások mesterének tiszteletbeli címével tüntette ki.

Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék a 047/5632741 telefonszámon, a marekova@gmmuzeum.sk címen, avagy személyesen a múzeum pénztárában.

Filmvetítés - Kornélia Wirtschafterová, Nora Guttmannová

2023. február 9-én (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel a  Gömör-Kishonti Múzeum termeiben Kornélia Wirtschafterová, Nora Guttmannová címekkel olyan történelmi tárgyú filmek bemutatására kerül sor, melyek a 2. világháború eseményeit az azokat saját bőrükön megtapasztaltak szemszögéből és elbeszéléseik alapján mutatják be. A rendezvény a Szlovák Nemzeti Múzeum alá tartozó szeredi központú Zsidó Kultúra Múzeumával együttműködésben valósul meg. Rendező: Radoslav Dubravský, producer: Martin Korčok.  Belépti díj: 2 euró.

Kornélia Wirtschafterová a rimaszombati zsidó vallási közösség tagja. 1944 júniusa és 1945 májusa között három koncentrációs tábort is megjárt, egész pontosan Auschwitzot, Bergen-Belsent és Terezínt. Terezínben hatalmas mennyiségbe gyűjtve álltak azon könyvek, melyek Németországban tiltólistára kerültek. Kornélia Wirtschafterová ezek közül hármat is magával hozott, melyekből kettőt 2009-ben a Gömör-Kishonti Múzeumnak ajándékozott. A 2. világháború során koncentrációs táborokba hurcolt 2000 rimaszombati zsidó polgárból mindösszesen 100 tért vissza otthonába.

Nora Guttmannová a trencséni zsidó vallási közösség tagja. A 2. világháború idején a trencséni zsidóság nagyobbik részét deportálták, néhányuknak azonban sikerült megszökniük és a partizánokhoz menekülniük. A háború végén az elhurcolt zsidókból mindösszesen 350 tért vissza Trencsénbe. Nora Guttmannová a szabadságért folytatott nemzeti felkelés résztvevőjeként 2021-ben, a Szlovák Nemzeti Felkelés kirobbanásának 75. évfordulója és a 2. világháború befejezésének évfordulója alkalmából Emlékmedált kapott.

Egy biológus naplójából

2023. január 26-án (csütörtökön) 16.00 órai kezdettel a Gömör-Kishonti Múzeum EGY BIOLÓGUS NAPLÓJÁBÓL címmel vadonatúj rendezvénynek ad otthont, mely a Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című jubileumi kiállítás kísérőprogramjaként valósul meg. A tárlatvezetés a természettudományi kutatásokra és gyűjtésekre fókuszál majd, különös tekintettel a Rima-medence, a Bódva-völgy és a Murányi fennsík-Nemzeti Park területén végzett kutatásokra. A látogatókat a múzeum biológusa, RNDr. Monika Gálffyová vezeti körbe a tárlaton. Belépti díj: 2 euró.

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményének a természettudományi gyűjteményalap is szerves és megkerülhetetlen részét képezi. E gyűjteményalap kezdetei a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium falain belüli gyűjtőtevékenységhez köthetők. A gimnáziumi gyűjteményt első pillanattól, azaz 1853-as létrejöttétől fogva a „múzeum“ jelzővel illették, s  felügyelője hosszú éveken át a Gömör-Kishonti Múzeum alapítója és első igazgatója, Fábry János volt.

A legelső gyűjteményi tárgyak a 20. század 30-as éveiben váltak a természettudományi gyűjtemény részévé. Itt különböző, a Gömörben előforduló madarak dermoplasztikus preparátumairól, vadásztrófeákról és néhány kisebb ásvány -és kőzetgyűjteményről beszélhetünk. A gyűjteményalap azóta persze jelentős mértékben bővült.

A Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című jubileumi kiállítás keretében a látogatóközönség nemcsak a múzeum legújabb műtárgyaival ismerkedhet meg, hanem betekintést nyerhet abba is, hogyan is néz ki egy biológus munkája. Ez a munka ugyanis nemcsak az új kiállítások előkészítéséről és kivitelezéséről szól. Elválaszthatatlan és elengedhetetlen részét képezi Gömör-Kishont természeti környezetének, élővilágának a kutatása is, mely kutatások aztán újabb és újabb kiállítások alapjául szolgálnak. E kutatás elsősorban a gerincesek, legfőképp madarak kutatását jelenti. Azok elterjedésének, faji összetételüknek, viselkedésüknek és életük más aspektusainak vizsgálatát. A kutatások és kiállítások mellett a biológus munkájának nem kevésbé fontos részét képezi az új gyűjteményi tárgyak beszerzése és feldolgozása. Számos új tárgy magángyűjtőktől, ajándékozás útján kerül a múzeumba.

Az aktuális természettudományi kutatások menetét és eredményeit a természettudományi gyűjteményalap kurátora, Monika Gálffyová mutatja be, és szót ejt majd a múzeum gyűjteményalapjába az utóbbi egy évtizedben bekerült gyűjteményi tárgyakról is, elmesélve, milyen módon kerültek az intézmény birtokába és mi történik velük azután, hogy a gyűjteményalap részévé válnak.

Fényképek az eseményről

1 2 3 20
chevron-left