A Gömör-Kishonti Múzeum a Művészettámogatási Alaptól 2021-ben elnyert anyagi támogatást történelmi kéziratainak átfogó szakmai restaurálására fordította. A restaurálásra szánt mű Pavol Šramko 1799-ből származó értékes, kéziratos könyvének 3 kötete lett: Az Újszövetség szlovák-görög szótára. Az alkotás csehszlovák nyelven íródott és eredeti címen ez volt: „Nowého Zákona Slowensko Ržecký Slowář vo němžto wlastnjch gmén, hystorycké a geografické wýpisy, obecných pak, půwodowé, a wyznamenánj, k tomu co k wyrozumenj prawého, swaté knihy teto smyslu, ze Starožitnossti Židowských, Řeckých a křestánských se wyhledáwalo... spolu sebral Pawel Ssramko, Cyrkwe Ew. Klenowské S.[Služby] B.[Boží] Kazatel“. „Předmluwa ... Psal sem vo Klenowcy dne 1. Zářj Léta Páně 1799“ I. [kötet] A-H, II. [kötet] J-O., III. [kötet] P-Ss.“
Pavel Šramko (1743-1831) klenóci nyelvész és evangélikus pap, a Kishonti Tudós Társaság tagja, Gömör-Kishont egyik fontos alakja volt, ki elkészítette az Újtestámentumhoz szánt terjedelmes, négykötetes szlovák-görög szótárát, mely azonban csak kéziratban maradt fenn. Műve első három kötetét a múzeum könyvtárában őrizzük, a negyedik kötet kiléte ismeretlen. Az első három kötet a Szlovák Életrajzi Szótárban is szerepel (V. kötet: R-Š. Martin: Matica slovenská, 1992, 498. o.).
A szerző komoly erőfeszítések árán, kortárs nyelvészeti ismeretei felhasználásával hozta létre nyelvészeti munkáját. Művét Doležal 1746-os szlovák-cseh grammatikájának szabályai szerint írta. A szótár átfogó bevezetőjében Šramko 12 oldalon keresztül nyújt részletes magyarázatot és indoklást könyvéhez. Leírja például, hogy a mű azért lett ilyen terjedelmes, mert minden fontos s megkerülhetetlen gondolatát képtelen lett volna ennél rövidebben, ennél kevesebb számú szóval kifejezni. „A művet négy részre osztottam, s mindegyik résznek majdnem 100 lapnyi vastagságúnak kellett lennie.“ A 4-kötetes szótár tervezett megjelenéséről és áráról is beszélt a szerző, már csak arra az esetre is, ha az ember elgondolkodna, hogy például egy dukátért kalapot venne, hiszen mennyivel fontosabb, hogy ne üres fejre rakja azt... továbbá hangsúlyozza: „A művelteknek, a tudós embereknek egész életükön át tanulniuk kell, számukra ez a könyv nem lesz elég terjedelmes és kielégítő, s mindenekelőtt, szlovákul van. Német nyelven sok jó könyv íródott, de azok németek, te pedig szlovák vagy. Szlovákul gyorsabban olvasol és adod át ismereteid a népnek. Ha német könyveket választanál, tudd, én is azokból merítettem... elsősorban pedig az Újszövetségből.“
Pavel Doležal (1700-1778) nyelvész és evangélikus pap, a szlovák-cseh nyelvtan szerzője: „Grammatica Slavico-Bohemica, Posonii 1746“. Művében kodifikálta a szlovákok és csehek közös nyelvét, a csehszlovákot. A szlovák irodalmi nyelv alapjául a mai Szlovákia területének két legnyugatibb fekvésű szlovák városában (Vágújhely, Szakolca) élő értelmiség nyelvét választotta. A cseh nyelv irodalmi formájának alapjául pedig a bibliai cseh nyelv szolgált.
A restaurált kéziratok a múzeum történelmi könyvgyűjteményének részét képezik. A kötet szövegét eredeti, szilárd, teljes egészében papírból készült könyvkötésbe (27x21 cm) szedett kézi papírra írták. A mű minden egyes kötete több, mint 700 oldalnyi kéziratos szöveget tartalmaz. Gömör-Kishont eme értékes kéziratát azzal a céllal állították helyre, hogy átmentsék a jövő generációi számára. A kéziratos könyvek átfogó szakmai restaurálását Mgr.art Štefan Kocka, a történelmi könyvkötészet és papír restaurátora, a Szlovákiai Restaurátorok Kamarájának tagja végezte. A felújítási munkák részletes dokumentációját a restaurátori tervek tartalmazzák, amelyek a kiállított könyvek csatolmányaként tekinthetők meg.
A restaurált kéziratok ideiglenesen, 2022. június elseje és 30-a között a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítótermében lesznek megtekinthetők, majd a múzeum történelmi könyvtárában kerülnek elhelyezésre, ahol továbbra is hozzáférhetők maradnak a kutatók számára.
A kéziratok közforrásból történő restaurálását a Művészettámogatási Alap biztosította. A projekt fő partnere a Művészettámogatási Alap.
A Gömör-Kishonti Múzeum 2023. február 22-én (szerdán) 9:00 órai kezdettel kerít sort legújabb rendezvényére, mely során bemutatkozik a népi művészet jeles mestere, a nagyrőcei Pavel Ferdinandy is. A fafaragó betekintést enged a pásztorbotok, s más, a mindennapokban és jeles alkalmakkor (például betlehemezés során) használt pálcák és botok készítésének világába. A foglalkozás egyaránt alkalmas diákcsoportok és érdeklődő kedvű egyének számára. Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék 2023. február 20-ig. A pásztorbotok mesterével ugyanaznap 10:30 órai kezdettel is találkozhatnak az érdeklődők. Belépti díj: 2 euró.
A népművészet mesterével való találkozás a múlt év októberében nyílott Faműves mesterségek Gömör-Kishontban című múzeumi kiállítás kísérőrendezvénye. A tárlat olyan, fával kapcsolatos mesterségeket mutat be, mint például az ácsok vagy kádárok szakmája, a kerékkészítés, az asztalosmesterség, a fafaragás, vagy éppen a kosárfonás. A különböző szakmákat azok munkaeszközein és az elkészült termékeken keresztül kívánja bemutatni.
Pavel Ferdinandy 2004 óta foglalkozik használati és dekorációs célzattal készített sétapálcák, vagy éppen vadász -és pásztorbotok faragásával. Idővel aztán betlehemezéshez használatos botok is kikerültek kezei közül. A famegmunkálást és fafaragást illető legelső ismereteit barátaitól szerezte, s tudását később a régebbi szakirodalom tanulmányozásával bővítette. A különféle népművészeti termékek előállításának módjait múzeumlátogatások során, néprajzkutatókkal folytatott konzultációk alkalmával sajátította el.
Termékeit folklórrendezvényeken mutatja be, többek között Gyetván, Miaván, Pribilinán, Vichodnán, de akár kézműves vásárokon is találkozhatunk alkotásaival, legyen szó Besztercéről, Késmárkról, Léváról, Nyitráról, Nagyszombatról, vagy épp Szlovákia különféle falvainak és városainak bárminemű rendezvényeiről. Termékei a világ számos pontjára eljutottak már az érdeklődők széles spektrumának köszönhetően. Alkotásaival találkozhatunk Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban, Németországban, Franciaországban, vagy akár Kuvaitban is. Mivel Ferdinandy úr a Népművészeti termelés központjának (ÚĽUV) tagja, termékeivel a szervezet specializált üzleteiben is találkozhatunk. Mindezen túl pedig alkotásai immár egyes múzeumok gyűjteményének is részét képezik: faragványaival a Gömör-Kishonti Múzeumban vagy éppen a liptóújvári Néprajzi Múzeumban is összefuthatunk. 2020-ban a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma A népművészeti alkotások mesterének tiszteletbeli címével tüntette ki.
Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék a 047/5632741 telefonszámon, a marekova@gmmuzeum.sk címen, avagy személyesen a múzeum pénztárában.