A Gömör-Kishonti Múzeum a Művészettámogatási Alaptól 2021-ben elnyert anyagi támogatást történelmi kéziratainak átfogó szakmai restaurálására fordította. A restaurálásra szánt mű Pavol Šramko 1799-ből származó értékes, kéziratos könyvének 3 kötete lett: Az Újszövetség szlovák-görög szótára. Az alkotás csehszlovák nyelven íródott és eredeti címen ez volt: „Nowého Zákona Slowensko Ržecký Slowář vo němžto wlastnjch gmén, hystorycké a geografické wýpisy, obecných pak, půwodowé, a wyznamenánj, k tomu co k wyrozumenj prawého, swaté knihy teto smyslu, ze Starožitnossti Židowských, Řeckých a křestánských se wyhledáwalo... spolu sebral Pawel Ssramko, Cyrkwe Ew. Klenowské S.[Služby] B.[Boží] Kazatel“. „Předmluwa ... Psal sem vo Klenowcy dne 1. Zářj Léta Páně 1799“ I. [kötet] A-H, II. [kötet] J-O., III. [kötet] P-Ss.“
Pavel Šramko (1743-1831) klenóci nyelvész és evangélikus pap, a Kishonti Tudós Társaság tagja, Gömör-Kishont egyik fontos alakja volt, ki elkészítette az Újtestámentumhoz szánt terjedelmes, négykötetes szlovák-görög szótárát, mely azonban csak kéziratban maradt fenn. Műve első három kötetét a múzeum könyvtárában őrizzük, a negyedik kötet kiléte ismeretlen. Az első három kötet a Szlovák Életrajzi Szótárban is szerepel (V. kötet: R-Š. Martin: Matica slovenská, 1992, 498. o.).
A szerző komoly erőfeszítések árán, kortárs nyelvészeti ismeretei felhasználásával hozta létre nyelvészeti munkáját. Művét Doležal 1746-os szlovák-cseh grammatikájának szabályai szerint írta. A szótár átfogó bevezetőjében Šramko 12 oldalon keresztül nyújt részletes magyarázatot és indoklást könyvéhez. Leírja például, hogy a mű azért lett ilyen terjedelmes, mert minden fontos s megkerülhetetlen gondolatát képtelen lett volna ennél rövidebben, ennél kevesebb számú szóval kifejezni. „A művet négy részre osztottam, s mindegyik résznek majdnem 100 lapnyi vastagságúnak kellett lennie.“ A 4-kötetes szótár tervezett megjelenéséről és áráról is beszélt a szerző, már csak arra az esetre is, ha az ember elgondolkodna, hogy például egy dukátért kalapot venne, hiszen mennyivel fontosabb, hogy ne üres fejre rakja azt... továbbá hangsúlyozza: „A művelteknek, a tudós embereknek egész életükön át tanulniuk kell, számukra ez a könyv nem lesz elég terjedelmes és kielégítő, s mindenekelőtt, szlovákul van. Német nyelven sok jó könyv íródott, de azok németek, te pedig szlovák vagy. Szlovákul gyorsabban olvasol és adod át ismereteid a népnek. Ha német könyveket választanál, tudd, én is azokból merítettem... elsősorban pedig az Újszövetségből.“
Pavel Doležal (1700-1778) nyelvész és evangélikus pap, a szlovák-cseh nyelvtan szerzője: „Grammatica Slavico-Bohemica, Posonii 1746“. Művében kodifikálta a szlovákok és csehek közös nyelvét, a csehszlovákot. A szlovák irodalmi nyelv alapjául a mai Szlovákia területének két legnyugatibb fekvésű szlovák városában (Vágújhely, Szakolca) élő értelmiség nyelvét választotta. A cseh nyelv irodalmi formájának alapjául pedig a bibliai cseh nyelv szolgált.
A restaurált kéziratok a múzeum történelmi könyvgyűjteményének részét képezik. A kötet szövegét eredeti, szilárd, teljes egészében papírból készült könyvkötésbe (27x21 cm) szedett kézi papírra írták. A mű minden egyes kötete több, mint 700 oldalnyi kéziratos szöveget tartalmaz. Gömör-Kishont eme értékes kéziratát azzal a céllal állították helyre, hogy átmentsék a jövő generációi számára. A kéziratos könyvek átfogó szakmai restaurálását Mgr.art Štefan Kocka, a történelmi könyvkötészet és papír restaurátora, a Szlovákiai Restaurátorok Kamarájának tagja végezte. A felújítási munkák részletes dokumentációját a restaurátori tervek tartalmazzák, amelyek a kiállított könyvek csatolmányaként tekinthetők meg.
A restaurált kéziratok ideiglenesen, 2022. június elseje és 30-a között a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítótermében lesznek megtekinthetők, majd a múzeum történelmi könyvtárában kerülnek elhelyezésre, ahol továbbra is hozzáférhetők maradnak a kutatók számára.
A kéziratok közforrásból történő restaurálását a Művészettámogatási Alap biztosította. A projekt fő partnere a Művészettámogatási Alap.
