A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
A hónap műtárgya 2022 márciusa - Alfred Edmund Brehm: Az állatok világa
2022.03.01. - 2022.03.31.
A kiállítás kurátora:
Mgr. Iveta Krnáčová
hello world!

A Gömör-Kishonti Múzeum könyvtára minden év márciusában könyvkülönlegességek bemutatásával tiszteleg a könyv hónapja előtt. E program keretében idén márciusban Alfred Edmund Brehm Állatok világa című, több mint 100 éves enciklopédiája kerül bemutatásra. A nagy lélegzetvételű, tízkötetes művet könyvtárunk magyar nyelven és német eredetiben is a közönség elé tárja.

A kiállításra került tízkötetes mű eredetileg 1876 és 1880 között jelent meg Brehms Thierleben (Brehms: Állatok világa) címmel. A mű reprezentatív bőrkötésben, a Lipcsei Bibliográfiai Intézet gondozásában látott napvilágot.

Brehms Thierleben (Brehms: Állatok világa)
Brehms Thierleben (Brehms: Állatok világa)

1901 és 1907 között magyar fordításban is megjelent, Méhely Lajos és munkatársai összeállításában. A szintén reprezentatív bőrkötésben kiadott könyv a Légrády Testvérek kiadása volt.

Alfred Edmund Brehm: Az állatok világa
Alfred Edmund Brehm: Az állatok világa

Alfred Edmund Brehm (1829-1884) jeles német zoológus, az állattannal kapcsolatos népszerű tudományos publikációk szerzője Renthendorfban, Christian Ludwig Brehm protestáns lelkész családjában született. Az állatvilág iránti érdeklődést apjának köszönheti, aki maga is amatőr ornitológus volt. Alfred végül a zoológia mellett kötelezte el magát, tanulmányait a jénai egyetemen folytatta. Élete során több kontinenst is bejárt, kutatva azok élővilágát, eredményeit pedig lebilincselő módon tárta a világ elé, különböző folyóiratokban közzétett cikkeiben. Könyvei, akárcsak a Németországban és annak határain túl tartott előadásai nemzetközi szinten is ismertté tették nevét. Művei nagy népszerűségnek örvendtek a tanárok körében is. Élete során egyebek mellett gimnáziumi oktatóként, valamint a hamburgi állatkert s a berlini akvárium igazgatójaként is nevet szerzett magának. Halálát 55 évesen túlhajszolt munkatempója és súlyos betegsége okozta.

Brehm nevét elsősorban az állatvilágot bemutató tízkötetes enciklopédiája tette ismertté, amelyet a Német Bibliográfiai Intézet felkérésére írt és állított össze. A mű első, 6 kötetes változatban való kiadására az 1860-as években került sor. A gazdagon illusztrált publikáció Illustriertes Thierleben (Az állatok illusztrált élete) címmel jelent meg. Szerzője a művet folyamatosan bővítette, míg az el nem nyerte jelenlegi alakját. A tízkötetes alkotás összesen több, mint 2000, szövegközi fekete-fehér illusztrációt és csaknem 200 darab művészi kivitelezésű, egész oldalas, színes valamint fekete-fehér képmellékletet tartalmaz. A kötetek mindegyike nagyjából 700 oldalat számlál. A megannyi kiadást megért művet népszerűsége okán számos nyelvre lefordították.

A hónap műtárgya – július 2022 - Női fűző 1770-ből

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében található, halcsonttal merevített női fűző a késő rokokó (1780-1795) korszakból származik. Az ismeretlen szabómester műhelyéből származó divatos, világoskék brokát alapon virágokkal kihimzett fűző a korabeli polgári női öltözet felső részeként viselték. Az 1770-es évekből fennmaradt ruhadarab Sztrelko Antónia ajándékozása révén került a múzeum gyűjteményébe valószinűleg még az első gyűjtemények között Fábry János igazgatósága alatt.

Tegyünk egy kis időutazást a divattörténelemben! Az 1789-es francia polgári forradalom nagyban meghatározta a 19. század elejének női öltözködését. A magasabb társadalmi osztályok, akik az uralomra került polgársággal szimpatizáltak viseletükkel jelezték, hogy elfogadják a nép hatalmát. Az angolok már a 18. század közepétől önállósítják magukat az öltözködésben, és bár az udvari ünnepségek alkalmával még a GRANDETOILLET-et viselik, a hétköznapokra  kényelmesebb öltözködést honosítanak meg. A nők kevésbé tupírozott hajat, és csupán övvel összefogott, dúsan ráncolt muszlin vagy batiszt ingruhát hordanak. Az 1780-as évek elején Párizsban is divatba jött az angol stílus, ugyanakkor bonyolultabbá, "franciásabbá" is tették azokat. A nők selyem helyett egyszerűbb anyagot választanak: batisztot, pamutot, posztót, kartont. Sok a csíkos anyag, nincs fodor, bodor, legfeljebb egy szál virágot tűznek a ruha gallérjára. A színek besötétednek, a dohánybarna és a zöldes-lilásbarna változatai kedveltek. A nők haja sötétszőke, vagy szürkés, kevésbé tupírozzák, inkább laza hullámokba fésülik, csak a széles karimájú, dúsan díszített kalap fejrésze óriási. Divatba jön az állig érő muszlinkendő, a FICHU (fisű), mely takarja a nagyon mély kivágást. A még mindig nagyon karcsú derék nem merevített, általában kerek. Az oldalkosaras abroncsaljat (PANIER) ekkor már csak az estélyi toalett őrizte meg. A szoknya elől simán, hátul erősen redőzött, uszályos, panier helyett hátul farnövelő párnát, a CUL DE PARIS-t, azaz párizsi hátsót viselnek, bőségét alsószoknyákkal támasztották alá. A nőknek is megtetszik a férfiak által viselt RIDINGCOAT, melyet REDINGOT-ra franciásítanak. A nagygalléros, derékig testhezálló, nagy gombokkal díszített, földig érő kabát sokáig elkíséri a női divatot, de változatlanul divat a rövid CARACO is.

MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban

Molnár-Madarász Melinda „Meyke“, divattervezőként a magyar népművészet változatos történelmi tájegységeinek jellemzőit és sokszínűségét használja alkotásaiban. A mai modern nő számára készíti variálható, haute-couture és pret-á-porter ruháit. Kollekcióját gyakran állítják párhuzamba Bartók Béla (1881 - 1945)  és Kodály Zoltán (1882 - 1967)  műveivel, a magyar hagyomány értékeit megőrizve modern és közérthető öltözékeket alkot. Eddigi kollekcióit öt tájegység, a kalocsai, matyó, kalotaszegi, torockói és barkó népviselet értékeit felhasználva készitette el, jelenleg a gömöri tájegység feldolgozása van folyamatban.

Fontosnak tartja, hogy hagyományőrzés címén ne csupán a magyar népi viseletek díszítőművészetét, motívumkincsét vegye át, hanem a régi viseletek felépítését, szerkezetét, értékét is.

New Yorkban, a Carnegie Hallban, Pankovits Nikolett neves jazz és magyar folk énekes viseli fellépésein a MEYKE ruhákat. A Folktrend divatshow valamennyi hazai és külföldi bemutatóin megjelentek az öltözékei. A Fölszállott a Páva műsorában Sebestyén Márta énekes, Kocsis Enikő táncművész és Morvai Noémi műsorvezető viselte ruháit. Kollekciójával Magyarországot képviselhette Washingtonban az első, majd New Yorkban a II. és IV. Hungarian Heritage Festivalon, valamint Berlinben.

A tárlat a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett valósul meg.

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat (2022. május 14.) 18. évfolyamán kerül megnyitásra a „MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban“ c. iparművészeti kiállitás. Madarász-Molnár Melinda ruhatervező, a MEYKE márka megálmodójának tárlata a budapesti Hagyományok Háza és a New York-i Réka Darida Foundation együttműködésével kerül megrendezésre a Gömör-Kishonti Múzeum kiállitótermében. A kiállítás 2022. augusztus 31-ig tart.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

1 2 3 12
chevron-left