A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé/Va:
zárva |
Ke-Szo:
9:00 - 17:00
A hónap műtárgya - Jozeffy Pál, evangélikus lelkész és szuperintendáns (1775-1848) valamint feleségének portréi
2021.12.1. - 2022.1.31.
A kiállítás kurátora:
Mgr. Angelika Kolár
hello world!

A hónap műtárgya ezúttal a Jozeffy Pál evangélikus lelkészt és szuperintendánst valamint feleségét ábrázoló, 1843-ból származó portrépár. A festmények Kraudy névjeggyel lettek ellátva, ebből arra következtetünk, hogy szerzőjük Kraudy József (1806-1876) festőművész volt, ennek bizonyítása azonban további kutatómunkát igényel. Az alkotások 2019 és 2020 között teljeskörű restauráción estek át, mely Mgr. Andrea Ševčíková munkáját dícséri, s mely renováció a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett valósult meg. A portrék regionális történelmünk és a gömör-kishonti evangélikus egyháztörténet fontos dokumentumai, valamint a 19. század felére jellemző portréfestészet minőségi példái.

Jozeffy (Jozefák) Pál a Gömör-Kishonti Evangélikus Egyház kimagasló alakja volt. 1775-ben Verbószon látta meg a napvilágot földműves szülők gyermekeként. Apja Jozefák István, anyja Vaculová Barbara voltak. Alapfokú tanulmányait szülőfalujában végezte, majd 1788 és 1793 között a pozsonyi Evangélikus líceum diákja lett. Tanulmányai befejezte után 1794-1795 között Darvas Ferenc királyi hivatalnok gyermekeinek házi tanítója és nevelője volt. Pozsonyban, Jénában, Wittenbergben, Halléban és Lipcsében teológiát hallgatott. 1798 és 1801 között evangélikus káplánként tevékenykedett Szarvason, ezzel egyidőben pedig Samuel Tešedík Gazdasági Intézetében a gazdasági tudományok professzora volt. Szarvasról való távozta után is fenntartotta a Tešedíkkel és intézete munkatársaival való baráti kapcsolatokat, felesége pedig Tešedík nevelt lánya lett.

1801-tól Aszódon, 1808-tól Cinkotán, 1820-tól haláláig pedig Tiszolcon látta el lelkészi feladatait. E tevékenysége mellett figyelmet fordított a népművelésre is, valamint meghonosította néhány új növény és gyümölcs termesztését, terjesztve az ésszerű gazdálkodással kapcsolatos ismereteket is. Támogatta a tiszolci pénzügyi támogatást nyújtó egylet létrejöttét, miként a lakosság széleskörű művelődését is és ösztönözte a vasárnapi iskolák alapítását, melyek a felnőttek oktatását szolgálták volna. E célból vezette be az evangélikus egyházi iskolákban a 6 éves iskolalátogatást. 1823-ban Késmárkon a körzeti egyházi gyülekezet összejövetele alkalmával a Tiszamelléki Egyházmegye szuperintendánsává választották, mely funkciót 25 évig töltötte be. Feladatai közé tartozott a szlovákok lakta városok és községek, valamint a mai Észak-Magyarország településeinek szolgálata is. Tiszolci működése idején új templomot és iskolát is építtetett. Az 1841 és 1843 közötti években az evangélikus egyház egyetemes és kerületi összejövetelein szembeszállt a nemesi és világi személyek, köztük Zai és Kossuth nevével fémjelzett magyarizációs törekvésekkel. 1842-ben élére állt annak az evangélikus követségnek, mely a bécsi udvar, közelebbről az uralkodó figyelmét kívánta felhívni a magyar nyelv templomokban és iskolákban történő bevezetésére. Jozeffy széleskörű tevékenysége kiegészítéseként több prédikáció és pásztori levél szerzője is volt. 1848-ban Tiszolcon hunyt el.

Ismert egy Jozeffyről készült portré, melyet halála után Jozef Božetech Klemens készített róla. A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében található, fentebb említett, Kraudynak tulajdonított Jozeffy-portré azonban azért is értékes és különleges, mert még élete és tiszolci szolgálata idején, 1843-ban készítették róla, s a szélesebb közönség előtt máig ismeretlen. A páros festmény másik darabja Jozeffy feleségét jeleníti meg. A festményen ábrázolt hölgy személyéről jelenleg csak nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre. Zipcer Eufrozinának hívták, s Jozeffy a Szarvasról való távozása után vette feleségül. Regionális történelmünk szempontjából érdekes adalék az is, hogy Eufrozina a jeles író és nemzetébresztő, a tiszolci Štefan Marko Daxner (1822-1891) keresztanyja volt.

Ne légy, mint egy darab fa!

A Gömör-Kishonti Múzeum 2023. február 22-én (szerdán) 9:00 órai kezdettel kerít sort legújabb rendezvényére, mely során bemutatkozik a népi művészet jeles mestere, a nagyrőcei Pavel Ferdinandy is. A fafaragó betekintést enged a pásztorbotok, s más, a mindennapokban és jeles alkalmakkor (például betlehemezés során) használt pálcák és botok készítésének világába. A foglalkozás egyaránt alkalmas diákcsoportok és érdeklődő kedvű egyének számára. Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék 2023. február 20-ig. A pásztorbotok mesterével ugyanaznap 10:30 órai kezdettel is találkozhatnak az érdeklődők. Belépti díj: 2 euró.

A népművészet mesterével való találkozás a múlt év októberében nyílott Faműves mesterségek Gömör-Kishontban című múzeumi kiállítás kísérőrendezvénye. A tárlat olyan, fával kapcsolatos mesterségeket mutat be, mint például az ácsok vagy kádárok szakmája, a kerékkészítés, az asztalosmesterség, a fafaragás, vagy éppen a kosárfonás. A különböző szakmákat azok munkaeszközein és az elkészült termékeken keresztül kívánja bemutatni.

Pavel Ferdinandy 2004 óta foglalkozik használati és dekorációs célzattal készített sétapálcák, vagy éppen vadász -és pásztorbotok faragásával. Idővel aztán betlehemezéshez használatos botok is kikerültek kezei közül. A famegmunkálást és fafaragást illető legelső ismereteit barátaitól szerezte, s tudását később a régebbi szakirodalom tanulmányozásával bővítette. A különféle népművészeti termékek előállításának módjait múzeumlátogatások során, néprajzkutatókkal folytatott konzultációk alkalmával sajátította el.

Termékeit folklórrendezvényeken mutatja be, többek között Gyetván, Miaván, Pribilinán, Vichodnán, de akár kézműves vásárokon is találkozhatunk alkotásaival, legyen szó Besztercéről, Késmárkról, Léváról, Nyitráról, Nagyszombatról, vagy épp Szlovákia különféle falvainak és városainak bárminemű rendezvényeiről. Termékei a világ számos pontjára eljutottak már az érdeklődők széles spektrumának köszönhetően. Alkotásaival találkozhatunk Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban, Németországban, Franciaországban, vagy akár Kuvaitban is. Mivel Ferdinandy úr a Népművészeti termelés központjának (ÚĽUV) tagja, termékeivel a szervezet specializált üzleteiben is találkozhatunk. Mindezen túl pedig alkotásai immár egyes múzeumok gyűjteményének is részét képezik: faragványaival a Gömör-Kishonti Múzeumban vagy éppen a liptóújvári Néprajzi Múzeumban is összefuthatunk. 2020-ban a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma A népművészeti alkotások mesterének tiszteletbeli címével tüntette ki.

Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék a 047/5632741 telefonszámon, a marekova@gmmuzeum.sk címen, avagy személyesen a múzeum pénztárában.

Filmvetítés - Kornélia Wirtschafterová, Nora Guttmannová

2023. február 9-én (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel a  Gömör-Kishonti Múzeum termeiben Kornélia Wirtschafterová, Nora Guttmannová címekkel olyan történelmi tárgyú filmek bemutatására kerül sor, melyek a 2. világháború eseményeit az azokat saját bőrükön megtapasztaltak szemszögéből és elbeszéléseik alapján mutatják be. A rendezvény a Szlovák Nemzeti Múzeum alá tartozó szeredi központú Zsidó Kultúra Múzeumával együttműködésben valósul meg. Rendező: Radoslav Dubravský, producer: Martin Korčok.  Belépti díj: 2 euró.

Kornélia Wirtschafterová a rimaszombati zsidó vallási közösség tagja. 1944 júniusa és 1945 májusa között három koncentrációs tábort is megjárt, egész pontosan Auschwitzot, Bergen-Belsent és Terezínt. Terezínben hatalmas mennyiségbe gyűjtve álltak azon könyvek, melyek Németországban tiltólistára kerültek. Kornélia Wirtschafterová ezek közül hármat is magával hozott, melyekből kettőt 2009-ben a Gömör-Kishonti Múzeumnak ajándékozott. A 2. világháború során koncentrációs táborokba hurcolt 2000 rimaszombati zsidó polgárból mindösszesen 100 tért vissza otthonába.

Nora Guttmannová a trencséni zsidó vallási közösség tagja. A 2. világháború idején a trencséni zsidóság nagyobbik részét deportálták, néhányuknak azonban sikerült megszökniük és a partizánokhoz menekülniük. A háború végén az elhurcolt zsidókból mindösszesen 350 tért vissza Trencsénbe. Nora Guttmannová a szabadságért folytatott nemzeti felkelés résztvevőjeként 2021-ben, a Szlovák Nemzeti Felkelés kirobbanásának 75. évfordulója és a 2. világháború befejezésének évfordulója alkalmából Emlékmedált kapott.

Egy biológus naplójából

2023. január 26-án (csütörtökön) 16.00 órai kezdettel a Gömör-Kishonti Múzeum EGY BIOLÓGUS NAPLÓJÁBÓL címmel vadonatúj rendezvénynek ad otthont, mely a Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című jubileumi kiállítás kísérőprogramjaként valósul meg. A tárlatvezetés a természettudományi kutatásokra és gyűjtésekre fókuszál majd, különös tekintettel a Rima-medence, a Bódva-völgy és a Murányi fennsík-Nemzeti Park területén végzett kutatásokra. A látogatókat a múzeum biológusa, RNDr. Monika Gálffyová vezeti körbe a tárlaton. Belépti díj: 2 euró.

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményének a természettudományi gyűjteményalap is szerves és megkerülhetetlen részét képezi. E gyűjteményalap kezdetei a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium falain belüli gyűjtőtevékenységhez köthetők. A gimnáziumi gyűjteményt első pillanattól, azaz 1853-as létrejöttétől fogva a „múzeum“ jelzővel illették, s  felügyelője hosszú éveken át a Gömör-Kishonti Múzeum alapítója és első igazgatója, Fábry János volt.

A legelső gyűjteményi tárgyak a 20. század 30-as éveiben váltak a természettudományi gyűjtemény részévé. Itt különböző, a Gömörben előforduló madarak dermoplasztikus preparátumairól, vadásztrófeákról és néhány kisebb ásvány -és kőzetgyűjteményről beszélhetünk. A gyűjteményalap azóta persze jelentős mértékben bővült.

A Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című jubileumi kiállítás keretében a látogatóközönség nemcsak a múzeum legújabb műtárgyaival ismerkedhet meg, hanem betekintést nyerhet abba is, hogyan is néz ki egy biológus munkája. Ez a munka ugyanis nemcsak az új kiállítások előkészítéséről és kivitelezéséről szól. Elválaszthatatlan és elengedhetetlen részét képezi Gömör-Kishont természeti környezetének, élővilágának a kutatása is, mely kutatások aztán újabb és újabb kiállítások alapjául szolgálnak. E kutatás elsősorban a gerincesek, legfőképp madarak kutatását jelenti. Azok elterjedésének, faji összetételüknek, viselkedésüknek és életük más aspektusainak vizsgálatát. A kutatások és kiállítások mellett a biológus munkájának nem kevésbé fontos részét képezi az új gyűjteményi tárgyak beszerzése és feldolgozása. Számos új tárgy magángyűjtőktől, ajándékozás útján kerül a múzeumba.

Az aktuális természettudományi kutatások menetét és eredményeit a természettudományi gyűjteményalap kurátora, Monika Gálffyová mutatja be, és szót ejt majd a múzeum gyűjteményalapjába az utóbbi egy évtizedben bekerült gyűjteményi tárgyakról is, elmesélve, milyen módon kerültek az intézmény birtokába és mi történik velük azután, hogy a gyűjteményalap részévé válnak.

Fényképek az eseményről

1 2 3 20
chevron-left