A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
A hónap műtárgya – július 2022 - Női fűző 1770-ből
2022. 7. 31 - 2022. 7. 1
A kiállítás kurátora:
PhDr. Kerényi Éva, PhD.
hello world!

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében található, halcsonttal merevített női fűző a késő rokokó (1780-1795) korszakból származik. Az ismeretlen szabómester műhelyéből származó divatos, világoskék brokát alapon virágokkal kihimzett fűző a korabeli polgári női öltözet felső részeként viselték. Az 1770-es évekből fennmaradt ruhadarab Sztrelko Antónia ajándékozása révén került a múzeum gyűjteményébe valószinűleg még az első gyűjtemények között Fábry János igazgatósága alatt.

Tegyünk egy kis időutazást a divattörténelemben! Az 1789-es francia polgári forradalom nagyban meghatározta a 19. század elejének női öltözködését. A magasabb társadalmi osztályok, akik az uralomra került polgársággal szimpatizáltak viseletükkel jelezték, hogy elfogadják a nép hatalmát. Az angolok már a 18. század közepétől önállósítják magukat az öltözködésben, és bár az udvari ünnepségek alkalmával még a GRANDETOILLET-et viselik, a hétköznapokra  kényelmesebb öltözködést honosítanak meg. A nők kevésbé tupírozott hajat, és csupán övvel összefogott, dúsan ráncolt muszlin vagy batiszt ingruhát hordanak. Az 1780-as évek elején Párizsban is divatba jött az angol stílus, ugyanakkor bonyolultabbá, "franciásabbá" is tették azokat. A nők selyem helyett egyszerűbb anyagot választanak: batisztot, pamutot, posztót, kartont. Sok a csíkos anyag, nincs fodor, bodor, legfeljebb egy szál virágot tűznek a ruha gallérjára. A színek besötétednek, a dohánybarna és a zöldes-lilásbarna változatai kedveltek. A nők haja sötétszőke, vagy szürkés, kevésbé tupírozzák, inkább laza hullámokba fésülik, csak a széles karimájú, dúsan díszített kalap fejrésze óriási. Divatba jön az állig érő muszlinkendő, a FICHU (fisű), mely takarja a nagyon mély kivágást. A még mindig nagyon karcsú derék nem merevített, általában kerek. Az oldalkosaras abroncsaljat (PANIER) ekkor már csak az estélyi toalett őrizte meg. A szoknya elől simán, hátul erősen redőzött, uszályos, panier helyett hátul farnövelő párnát, a CUL DE PARIS-t, azaz párizsi hátsót viselnek, bőségét alsószoknyákkal támasztották alá. A nőknek is megtetszik a férfiak által viselt RIDINGCOAT, melyet REDINGOT-ra franciásítanak. A nagygalléros, derékig testhezálló, nagy gombokkal díszített, földig érő kabát sokáig elkíséri a női divatot, de változatlanul divat a rövid CARACO is.

Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. augustusz 25-én (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. július 28-án (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fotók a irodalmi alkotóműhely

A hónap műtárgya – 2022 augusztusa - A GUSZONAI JÁN GRENČÍK FÁBÓL KÉSZÜLT PLASZTIKÁI

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményalapjában összesen 2 plasztika és 3 szoborcsoport található meg Ján Grenčík alkotásai közül, ezek 1995 és 1996-ból származnak. A Szűz Máriát és Szent Józsefet ábrázoló alkotások önálló szobrok, míg Az utolsó vacsora, a Keresztút és Jézus Krisztus megfeszítése a Golgotán több alakot ábrázoló szoborcsoportok, melyek fából készült, téglalap alakú alapzatra kerültek. A faszobrok készítésekor a szerző elsősorban hárs -és diófával dolgozik, miközben a figurákat késsel faragja ki. Az alakok megalkotásakor igyekezett minden részletet megragadni, így sokukon láthatóak például a korabeli viseletnek vagy népviseletnek az egyes elemei, jól megragadta az alakok arckifejezéseit, s az egyes szereplők gesztusait.

Az említett szobrokon kívül J. Grenčík munkásságából két betlehem is megtalálható a múzeum gyűjteményében. Az egyik egy ötven polikróm figurából álló nagyméretű, téglalap alakú lábazaton álló alkotás, mely 1997 és 1999 között készült, míg a másik a fa eredeti színében pompázó, 2001-ből származó alkotás. A faragványok elkészítésének ihletője egy papírból készült betlehem volt, amelyet a művész ajándékba kapott, s annyira megtetszett neki, hogy úgy döntött, fából is kifaragja. Mindemellett mozgatható részekkel ellátott betlehemeket is készít.

Ján Grenčík (1945) Újantalfalván, a Sztolica-hegység nyugati részén, a poltári járásban található faluban született. Gyermekkorának egy részét a jáchimovi uránbányák mellett töltötte, később pedig szüleivel Rimaszombatba költözött. Feleségével a 80-as években telepedtek le Guszonán, majd ezt követően kezdett fafaragással foglalkozni. A fához és a fával való munkához fűződő vonzalmát valószínűleg dédnagyapjától örökölte, aki kerékgyártó volt, és kocsik fakerekeinek készítésével foglalkozott.

1 2 3 13
chevron-left