A Gömör-Kishonti Múzeum gazdag régészeti, néprajzi és történelmi gyűjteményén kívül kiterjedt s értékes történelmi könyvtárral is rendelkezik. E gazdag gyűjtemény 32 854 kötetet foglal magába, melyek a 16. és 20. század közötti időszakot ölelik fel. E gyűjtemény különleges értéke okán különleges elbánásban kell, hogy részesüljön s e történelmi korszak könyveinek és folyóiratainak ápolása és védelme rendkívüli szakértelmet igényelnek.Múzeumunk célja, hogy fokozatosan, évről-évre, újabb és újabb értékes és sérült köteteteket restauráljon. 2020-ban intézményünk a Művészeti Alap pénzügyi támogatásában részesülve megvalósíthatta a 17. és 19. század közötti történelmi nyomtatványai restaurálását célzó projektjének ötödik fázisát. E támogatásnak köszönhetően 6 darab latin nyelvű, történelmi kötet felújítására került sor.

Az első a híres római államférfi, szónok és filozófus, Marcus Tullius Cicero válogatott szónoklatait tartalmazó terjedelmes, három kötetes mű a 18. század második feléből. A második restaurált kötet az eredeti görög nyelvű szövegekből összeállított bibliai Újtestamentum, 1796-ból. A harmadik egy 1708-ból származó magyar-latin-német szótár, a negyedik pedig egy 1772-es német nyelvtan. Az utolsó két kötet teológiai témájú, egészen pontosan egy dogmatika 1772-ből, valamint Florimondus és Raemondus teológiai vitáinak áttekintése 1655-ből.

Az eredmény a Szlovák restaurátorok kamarájának tagjaként is ismert, besztercebányai Mgr. Art. Štefan Kocka munkáját dicséri, aki a történelmi könyvkötések helyreállítására szakosodott. A látogatók a restaurált művek megtekintésén túl a restaurálás folyamatának egyes lépéseivel és szakaszaival is megismerkedhetnek és fényképeken megtekinthetik a könyvek eredeti, felújítás előtti állapotát is.

A restaurált nyomtatványok listája:

1. Leltári szám: 1230 GM. M. Tullii Ciceronis Orationes Selectae, Opera, et Studio. Christophori Wahl, Societatis Jesu Sacerdotis Interpretatione... Tomulus Primus: Cum Privilegio Facultate Superiorum. Typis Tyrnaviensibus, Anno MDCCLXXV (1775), Tomulus Secundus: Cum Privilegio Facultate Superiorum. Tyrnaviae, Typis Regiae Universitatys Anno MDCCLVI (1756), Tomulus Tertius: Cum Privilegio, Facultate Superiorum. Tyrnaviae, Typis Regiae Universitatis Anno MDCCLXXVI (1776).
2. Leltári szám: 1231 GM. Novvm Testamentvm graece. Textvm ad fidem codicvm versionvm et patrvm recensvit et lectionis varietatem adjecit D. Jo. Jac. Griesbach. Halae Saxonvm Apvd Jo. Jac. Cvrtii Haeredes et Londini Apvd Petr. Elmsly. MDCCLXXXXVI (1796).
3. Leltári szám: 1238 GM. Dictionarium Ungarico-Latino-Germanicum...Proverbia Ungarica cum aequipollentibus Adagiis Latinis... Autore Alberto Molnar, Szenciensi. Noribergae, Sumptibus Martini Endteri. Anno M DCC VIII (1708).
4. Leltári szám: 1383 GM. Grammatica Germanica, ex Gottschedianis Libris Collecta In usum exterarum nationum praecipue Hungarae et Polonae. Viennae Sumptibus Joannis Georgii Weigand, Universitatis Bibliopolae. MDCCLXXII (1772).
5. Leltári szám: 1384 GM. Theologiae dogmaticae institvtio Scholis svis scripsit Ern. Iacobvs Danovivs Liber primvs. Jenae Apvd vidvam Io. Rvd. Croekeri per commissionem  M D CC LXXII (1772).
6. Leltári szám: 1414 GM. Floremundi Raemundi V. Cl, Olim Consiliarii Regis Galliarvm Ex Calviniano Catholici Synopsis Omnium hujus temporis Controversiarum tam inter Lutheranos, Calvinistas quam alios plurimos. Sive Historia Memorabilis... illustrata ex Scriptis R. D. Caspari Vlenbergii Lippiensis. Ex Lutherano Catholici Coloniae ad Sanctam Columbam Pastoris. Accessitnunc. Pars III. sive continvatiode ortv et progress... Anno  M DC LV (1655). Coloniae Agrippinae. Sumptibus Ioannis Antonii Kinchii.

A történelmi könyvek restaurálását közpénzek felhasználásával a projekt fő partnere, a Művészeti Alap támogatta.

A restaurálás a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett valósult meg.

A múzeum első igazgatójának születése 190. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi kiállítás.

2020-ban, születésének 190. évfordulója alkalmából, a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítással emlékezett meg alapítójáról és első igazgatójáról, a tanárként, botanikusként, valamint a kulturális, társadalmi és közélet szervezőjeként ismert Fábry Jánosról. Fábry 1830. július 30-én Losoncon látta meg a napvilágot, majd az 1850-es évektől Rimaszombatban élt és tevékenykedett előbb tanárként, aztán az Egyesült Protestáns Gimnázium igazgatójaként. E városban is hunyt el 1907. december 28-án, s a város régi temetőjében helyezték örök nyugalomra.

A kiállítás ennek a különleges személynek állít emléket, aki 25 éven át volt a Gömör-Kishonti Múzeum igazgatója, s akinek nevéhez Gömör-Kishont megyék számos kulturális értékének megmentése s a múzeum gazdag gyűjteményének ápolása kötődik.

Fábry János hatása és munkássága túlmutatott régiónk határain. Noha a botanika professzora volt, s érdeklődése elsősorban a természettudományok iránt mutatkozott meg, több más tudományágba is belekóstolt. Az iskolaügy és nevelés, művelődés, gyűjtőtevékenység és muzeológia terén egyaránt kiemelkedőt alkotó Fábry Gömör-Kishont kultúráját és hagyományait nemcsak a megye és az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül, de annak határain túl is prezentálta.  Tagja volt az Országos Középiskolai Tanár-egyesületnek, a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak, valamint a bécsi Állat – és Növénytani Társaságnak. Egész életében a rimaszombati kulturális élet és közélet színvonalának emelésén dolgozott, s e közéletért végzett 60 évnyi lelkiismeretes munkája elismeréseként 1906-ban királyi tanácsossá nevezték ki.

Személyéhez, a társasági élet kulcsfigurájához és a Gömörmegyei Múzeum alapítójához számtalan tematikai terület kötődik. Ezek által kívánjuk közelebb hozni a látogatókhoz e sokoldalú professzor életművét s munkásságát. Külön figyelmet szenteltünk annak, hogy bemutatásra kerüljenek olyan, a múzeum gyűjteményéből származó dokumentumok, kéziratok és fényképek is, melyek mindeddig nem voltak hozzáférhetők a nyilvánosság számára. A tárlatot a magyarországi Fábry család örökségéből származó tárgyak egészítik ki.

A kiállított tárgyak a Gömör-Kishonti Múzeum történelmi könyvtárának, levéltárának, történelmi, néprajzi és természettudományi gyűjteményének részét képezik. Eredeti, korabeli gyűjteményi tárgyakról van szó: évkönyvekről, a sajátkezű levelezés darabjairól, kitüntetésekről, Fábry János és családja hagyatékából származó személyes használati tárgyakról. A gyűjtemény önálló, szűkebb körét azok a tárgyak alkotják, melyeket maga Fábry ajándékozott a múzeumnak. A kiállításon megtekinthető tárgyak jelenlegi, koherens formájukban most először kerültek bemutatásra.

Gömör megye székhelyén, Rimaszombatban, a 19. század utolsó negyedétől a társasági élet tipikus szórakozási formái kezdtek kibontakozni. Megjelentek a nosztalgikus és idilli kávéházak, kiskocsmák, cukrászdák. A nyári időszakban a vendéglátó egységek zöldnövényekkel és napernyőkkel övezett, este pedig kivilágított teraszai hamar zsúfolásig megteltek. A Rimaszombatba látogató vendégek a környező fogadókban pihenhettek meg. A város domináns vendéglátóhelye kétségkívül a Három Rózsa (később Hungária névre átkeresztelt) szálló volt, a teljesség kedvéért azonban vegyük górcső alá a többi szórakozóhelyet is. A város legismertebb és a polgárok körében legnagyobb népszerűségnek örvendő vendéglátóhelyek a 19. század 70-es és 80-as éveiben a Gondűző, a Zöldfa, a Három Mókushoz, vagy pedig a Huszár vendéglők voltak, szinte kivétel nélkül valamennyien a néhai városkapuk mellett épültek fel, ezért főleg átutazóban lévők és a városban állomásozó katonai alakulatok látogatták. A 19. század 90-es éveiben és a 20. század elején a Stolcz/Tompa, a Vadászkürt, a Kossuth, a Kosiner, a Gömör és a Korona vendéglők és kávézók tartoztak a leglátogatottabbak közé, többségük szállodaként is működött. Az Erzsébet és a Tompa tér kivételével valamennyiük a Kossuth és a Jánosi utcák forgalmában helyezkedett el. Az 1912. évi adatok szerint városunkban 14 kocsmáros és 6 vendéglős-szállodás működött: Gede István (Tompa), Krausz D. Dezső (Gömör), Kosiner Vilmos (Európa), Ródosi Ignác (Hungária), Bokor Simon (Hunyadi) és Márkus Salamon (Kossuth). A századelőn azonban rajtuk kívül vendéglősként feltűnt még Jellinek Jakab, Frank Menyhért és Gömöri Ede neve is, míg az előbbi a városkerti vendéglőt üzemeltette, a két utóbbi a Három Rózsa szállót. Elődeink édesszájúságáról Miskolczy Lajos és Rakottyai Danó jóhírű cukrászdái gondoskodtak, május hónap műtárgya ez utóbbihoz köthető.

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményeiben egyetlen egy tárgyi emlék maradt fenn a fent nevezett, Rimaszombat békebeli vendéglátó egységeinek dokumentálását illetően: egy századfordulós tortadoboz. A világosbarna kartonpapírból készült, 32 cm-es átmérőjű kerek tortadoboz Rakottyai Danó cukrászdájából származik, amint azt a fedőlapon olvasható felirat is jelzi. A tárgy 2018-ban került a múzeum történeti gyűjteményébe ajándékozás révén.