A A+ A+
Gömör-Kishonti Múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 17:00 |
Szo-Va:
13:00 - 17:00
A hónap műtárgya Május: 19. századi tortadoboz
2021 .5 .1 - 2021 .5 .30
A kiállítás kurátora:
PhDr. Éva Kerényi, PhD.
hello world!

Gömör megye székhelyén, Rimaszombatban, a 19. század utolsó negyedétől a társasági élet tipikus szórakozási formái kezdtek kibontakozni. Megjelentek a nosztalgikus és idilli kávéházak, kiskocsmák, cukrászdák. A nyári időszakban a vendéglátó egységek zöldnövényekkel és napernyőkkel övezett, este pedig kivilágított teraszai hamar zsúfolásig megteltek. A Rimaszombatba látogató vendégek a környező fogadókban pihenhettek meg. A város domináns vendéglátóhelye kétségkívül a Három Rózsa (később Hungária névre átkeresztelt) szálló volt, a teljesség kedvéért azonban vegyük górcső alá a többi szórakozóhelyet is. A város legismertebb és a polgárok körében legnagyobb népszerűségnek örvendő vendéglátóhelyek a 19. század 70-es és 80-as éveiben a Gondűző, a Zöldfa, a Három Mókushoz, vagy pedig a Huszár vendéglők voltak, szinte kivétel nélkül valamennyien a néhai városkapuk mellett épültek fel, ezért főleg átutazóban lévők és a városban állomásozó katonai alakulatok látogatták. A 19. század 90-es éveiben és a 20. század elején a Stolcz/Tompa, a Vadászkürt, a Kossuth, a Kosiner, a Gömör és a Korona vendéglők és kávézók tartoztak a leglátogatottabbak közé, többségük szállodaként is működött. Az Erzsébet és a Tompa tér kivételével valamennyiük a Kossuth és a Jánosi utcák forgalmában helyezkedett el. Az 1912. évi adatok szerint városunkban 14 kocsmáros és 6 vendéglős-szállodás működött: Gede István (Tompa), Krausz D. Dezső (Gömör), Kosiner Vilmos (Európa), Ródosi Ignác (Hungária), Bokor Simon (Hunyadi) és Márkus Salamon (Kossuth). A századelőn azonban rajtuk kívül vendéglősként feltűnt még Jellinek Jakab, Frank Menyhért és Gömöri Ede neve is, míg az előbbi a városkerti vendéglőt üzemeltette, a két utóbbi a Három Rózsa szállót. Elődeink édesszájúságáról Miskolczy Lajos és Rakottyai Danó jóhírű cukrászdái gondoskodtak, május hónap műtárgya ez utóbbihoz köthető.

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményeiben egyetlen egy tárgyi emlék maradt fenn a fent nevezett, Rimaszombat békebeli vendéglátó egységeinek dokumentálását illetően: egy századfordulós tortadoboz. A világosbarna kartonpapírból készült, 32 cm-es átmérőjű kerek tortadoboz Rakottyai Danó cukrászdájából származik, amint azt a fedőlapon olvasható felirat is jelzi. A tárgy 2018-ban került a múzeum történeti gyűjteményébe ajándékozás révén.

A kiállítási katalógus bemutatójára FÁBRY JÁNOS (1830-1907)

A Gömör-Kishonti Múzeum 2021-ben jelentette meg Fábry János (1830-1907) azonos című kiállításának katalógusát a KULTMINOR – Kisebbségi Kulturális Alap támogatásának köszönhetően.

Szándékunk az volt, hogy Fábry János botanikus és pedagógus (1830, Losonc-1907, Rimaszombat) életéről és munkásságáról kétnyelvű szlovák-magyar katalógust adjunk ki a Gömör-Kishonti Múzeum alapítója és első igazgatója születésének 190. évfordulója tiszteletére. A kulturális, társadalmi és közélet szervezőjének személye Rimaszombatban sajnos kevésbé ismert. Az előadás célja, hogy a kiadványon keresztül tájékoztatást adjon Fábry János életpályájáról és sokrétű tevékenységéről. Fábry az 1850-es évektől élt Rimaszombatban, tanítója és igazgatója volt a kiváló hirnévnek örvendő Egyesült Protestáns Gimnáziumnak. Emellett 25 évig a Gömörmegyei Múzeum igazgatója volt. Köszönettel tartozunk neki a gömöri régió kulturális és természeti örökségét képviselő számos gyűjtemény megőrzéséért és gondozásáért, 1882 és 1907 között végzett termékeny gyűjtőmunkája során. Bár Fábry a botanika professzora volt és szakmailag a természettudományok terén munkálkodott, ténykedése azonban hozzájárult az oktatáshoz, a neveléshez, a közélethez és a muzeológiához, miközben Gömör-Kishont kulturális örökségét és hagyományait nemcsak a megyén belül, hanem annak határain túl is népszerűsitette.

A katalógust a szerző - Kerényi Éva, a Gömör-Kishonti Múzeum történésze - mutatja be. Az eseményt a múzeum igazgatónője, Oľga Bodorová nyitja meg. A kiadványt annak szerzője ismerteti, aki bemutatja a múzeum alapítóját és annak mindenre kiterjedő tevékenységét Rimaszombat város társadalmi életében a dualizmus időszakában. A kötet a helyszinen megvásárolható, ugyanakkor lehetőség van a múzeum első igazgatójának életéről és tevékenységéről szóló azonos című kiállítás megtekintésére is. A rendezvény diszvendége a múzeum alapítójának unokája, Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere. A katalógus bemutatása az Európai Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat keretein belül kerül megrendezésre. Az esemény nyelve: szlovák és magyar.

Fábry János (1830-1907)

A múzeum első igazgatójának születése 190. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi kiállítás.

2020-ban, születésének 190. évfordulója alkalmából, a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítással emlékezett meg alapítójáról és első igazgatójáról, a tanárként, botanikusként, valamint a kulturális, társadalmi és közélet szervezőjeként ismert Fábry Jánosról. Fábry 1830. július 30-én Losoncon látta meg a napvilágot, majd az 1850-es évektől Rimaszombatban élt és tevékenykedett előbb tanárként, aztán az Egyesült Protestáns Gimnázium igazgatójaként. E városban is hunyt el 1907. december 28-án, s a város régi temetőjében helyezték örök nyugalomra.

A kiállítás ennek a különleges személynek állít emléket, aki 25 éven át volt a Gömör-Kishonti Múzeum igazgatója, s akinek nevéhez Gömör-Kishont megyék számos kulturális értékének megmentése s a múzeum gazdag gyűjteményének ápolása kötődik.

Fábry János hatása és munkássága túlmutatott régiónk határain. Noha a botanika professzora volt, s érdeklődése elsősorban a természettudományok iránt mutatkozott meg, több más tudományágba is belekóstolt. Az iskolaügy és nevelés, művelődés, gyűjtőtevékenység és muzeológia terén egyaránt kiemelkedőt alkotó Fábry Gömör-Kishont kultúráját és hagyományait nemcsak a megye és az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül, de annak határain túl is prezentálta.  Tagja volt az Országos Középiskolai Tanár-egyesületnek, a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak, valamint a bécsi Állat – és Növénytani Társaságnak. Egész életében a rimaszombati kulturális élet és közélet színvonalának emelésén dolgozott, s e közéletért végzett 60 évnyi lelkiismeretes munkája elismeréseként 1906-ban királyi tanácsossá nevezték ki.

Személyéhez, a társasági élet kulcsfigurájához és a Gömörmegyei Múzeum alapítójához számtalan tematikai terület kötődik. Ezek által kívánjuk közelebb hozni a látogatókhoz e sokoldalú professzor életművét s munkásságát. Külön figyelmet szenteltünk annak, hogy bemutatásra kerüljenek olyan, a múzeum gyűjteményéből származó dokumentumok, kéziratok és fényképek is, melyek mindeddig nem voltak hozzáférhetők a nyilvánosság számára. A tárlatot a magyarországi Fábry család örökségéből származó tárgyak egészítik ki.

A kiállított tárgyak a Gömör-Kishonti Múzeum történelmi könyvtárának, levéltárának, történelmi, néprajzi és természettudományi gyűjteményének részét képezik. Eredeti, korabeli gyűjteményi tárgyakról van szó: évkönyvekről, a sajátkezű levelezés darabjairól, kitüntetésekről, Fábry János és családja hagyatékából származó személyes használati tárgyakról. A gyűjtemény önálló, szűkebb körét azok a tárgyak alkotják, melyeket maga Fábry ajándékozott a múzeumnak. A kiállításon megtekinthető tárgyak jelenlegi, koherens formájukban most először kerültek bemutatásra.

chevron-left