A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 17:00 |
Szo-Va:
13:00 - 17:00
A hónap műtárgya Május: 19. századi tortadoboz
2021.5.1 - 2021.5.30
A kiállítás kurátora:
PhDr. Éva Kerényi, PhD.
hello world!

Gömör megye székhelyén, Rimaszombatban, a 19. század utolsó negyedétől a társasági élet tipikus szórakozási formái kezdtek kibontakozni. Megjelentek a nosztalgikus és idilli kávéházak, kiskocsmák, cukrászdák. A nyári időszakban a vendéglátó egységek zöldnövényekkel és napernyőkkel övezett, este pedig kivilágított teraszai hamar zsúfolásig megteltek. A Rimaszombatba látogató vendégek a környező fogadókban pihenhettek meg. A város domináns vendéglátóhelye kétségkívül a Három Rózsa (később Hungária névre átkeresztelt) szálló volt, a teljesség kedvéért azonban vegyük górcső alá a többi szórakozóhelyet is. A város legismertebb és a polgárok körében legnagyobb népszerűségnek örvendő vendéglátóhelyek a 19. század 70-es és 80-as éveiben a Gondűző, a Zöldfa, a Három Mókushoz, vagy pedig a Huszár vendéglők voltak, szinte kivétel nélkül valamennyien a néhai városkapuk mellett épültek fel, ezért főleg átutazóban lévők és a városban állomásozó katonai alakulatok látogatták. A 19. század 90-es éveiben és a 20. század elején a Stolcz/Tompa, a Vadászkürt, a Kossuth, a Kosiner, a Gömör és a Korona vendéglők és kávézók tartoztak a leglátogatottabbak közé, többségük szállodaként is működött. Az Erzsébet és a Tompa tér kivételével valamennyiük a Kossuth és a Jánosi utcák forgalmában helyezkedett el. Az 1912. évi adatok szerint városunkban 14 kocsmáros és 6 vendéglős-szállodás működött: Gede István (Tompa), Krausz D. Dezső (Gömör), Kosiner Vilmos (Európa), Ródosi Ignác (Hungária), Bokor Simon (Hunyadi) és Márkus Salamon (Kossuth). A századelőn azonban rajtuk kívül vendéglősként feltűnt még Jellinek Jakab, Frank Menyhért és Gömöri Ede neve is, míg az előbbi a városkerti vendéglőt üzemeltette, a két utóbbi a Három Rózsa szállót. Elődeink édesszájúságáról Miskolczy Lajos és Rakottyai Danó jóhírű cukrászdái gondoskodtak, május hónap műtárgya ez utóbbihoz köthető.

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményeiben egyetlen egy tárgyi emlék maradt fenn a fent nevezett, Rimaszombat békebeli vendéglátó egységeinek dokumentálását illetően: egy századfordulós tortadoboz. A világosbarna kartonpapírból készült, 32 cm-es átmérőjű kerek tortadoboz Rakottyai Danó cukrászdájából származik, amint azt a fedőlapon olvasható felirat is jelzi. A tárgy 2018-ban került a múzeum történeti gyűjteményébe ajándékozás révén.

Ürge

Az élőhelyek diverzitása a növény és állatfajok diverzitásának egyik alapfeltétele. Minden egyes tájtípusnak megvan a maga megkerülhetetlen jelentősége. Az erdőknek, lápos területeknek s a réteknek egyaránt megvannak a maguk lakói, akik más élőkörnyezetben képtelenek lennének a túlélésre. Ebből pedig az következik, hogy az alacsony fűvel bíró legelőknek és réteknek is megvan a maguk megkerülhetetlen fontossága a természetben, hiszen például e területek lakói az ürgék is. Mintegy 50-60 évvel ezelőtt az ürgéket még mindenütt jelenlévő, túlszaporodott, káros rágcsálóknak titulálták, melyek a mezőgazdasági terményt dézsmálják. Elég volt azonban pár évtized, a mezőgazdaságban megjelenő és gyorsan terjedő vegyszerek használata, a környezetgazdálkodás új módozatai és a rövid füves legelőterületek eltűnése, hogy e társas rágcsálók a kihalás szélére sodródjanak.

Ürge című kiállításunk éppen eme rágcsálónak, az egyik legfotogénebb teremtmény életmódjának bemutatására törekszik. A kiállított fényképek és térbeli kiállítási tárgyak, preparátumok segítségével megismerhetik e rágcsálók testfelépítését, életvitelét, az emberekkel való kapcsolatát, lakóhelyét s természetesen mindazon állat és növényfajokat, melyekkel az megosztja élőkörnyezetét. Látogatóinknak alkalmuk nyílik kipróbálni, az egy életnagyságnál nagyobb ürgejáratban való közlekedést, s az előkészített játékokon ismereteiket is lemérhetik. Megtudhatják, mennyire ismerik e rágcsálókat vagy akár azok szomszédait.

Tárlatunk részét képezik azok az ismeretterjesztő előadások is, melyek keretében a „Živá planina” (Élő fennsík) polgári társulás tagja, Ing. Hapl Ervin igyekszik betekintést engedni nekünk az ürgék mindennapjaiba és a védelmükkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókba. Az előadások október 6. és október 27-én valósulnak meg, az iskolás csoportok számára a délelőtti órákban, míg 16:00 órai kezdettel a szélesebb közönség számára. A kiállítás tartama alatt természetesen a legkisebbekre is gondolva kézműves foglalkozásokat szervezünk, melyek időpontjairól tájékoztatjuk Önöket.

Kiállításunk a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett és az Európa kulturális öröksége című rendezvénysorozat keretében valósul meg.

Rimaszombat 1271 - 2021

A Rimaszombat 1271-2021 kiállítást a város első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából nyitjuk meg, mely írásos dokumentum először említi Rymoa Zumbota (Rimaszombat) formában a várost. Az 1268-as évből ránk maradt korábbi dokumentum még Zumbothel (Szombat) formában utal rá.

A szombati vásároknak otthont adó piacterek a 11. század második felétől jelentek meg az akkori Magyarország területén, miután I. Béla király (1060-1063) a vasárnapi vásárnapok megszüntetését követően szombatra tette át a vásárok idejét, hogy ilyen módon is növelje a vasárnapi miséken résztvevő hívek számát. Így jött létre tehát a 11. század második felében a mai város területén az a telep, melyet a vásárok napjául szolgáló szombat után neveztek el (Zumbothel, Szombat).

Kiállításunk célja a múzeum gyűjteményén, s értékes történelmi emlékeken keresztül bemutatni a látogatóknak Rimaszombat 750 évnyi gazdag történetét. A kiállítás több, egymástól jól elkülöníthető tematikai egységre bomlik, melyek a város történetét igyekszenek bemutatni a város őstörténetétől  elindulva (a Kr. e. 6. évezreddel induló neolitikumtól kezdődően a bronz és vaskorszakon keresztül) a középkor legizgalmasabb régészeti leletein át – kerámia és üvegtárgyak – a török hódoltság és a Habsburg-ellenes felkelések koráig, figyelmet fordítva a városi céhek és mesteremberek ténykedésére, s természetesen a 20. század legjelentősebb eseményeinek (s az azokhoz kötődő tárgyaknak) a bemutatására.

A kiállítás domináns eleme az a 10 méter hosszan végigfutó idővonal lesz, melyen Rimaszombat több, mint 750 éves történetének legjelentősebb dátumai kerülnek kijelölésre.

A tárlatot a virtuális valóság elemei egészítik ki. A látogatóknak így alkalmuk nyílik, hogy virtuális sétát tegyenek a 18. század második felének városában, az akkori Rimaszombat utcáin. Megcsodálhatják a város lakóinak, polgárainak házait, az eredeti, gótikus stílusú, a mai Főtéren álló, Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templomot, s a mellékutcák egyszerűbb, paraszti hajlékait is. Esélyük nyílik továbbá a Rimaszombat környéki történelmi táj megismerésére.

A digitális rekonstrukció történelmi adatokon nyugszik – az 1771-ben, ismeretlen festő által alkotott „Vallási békétlenkedések Rimaszombatban” című festményen, és az eddig ismert összes történelmi tényre reflektál. A QR-kódok segítségével egynémely, a kiállításon jelen levő műtárgy 3D-s, virtuális modelljét is megtekinthetik a látogatók (kályhacserepek, török síp, a mészáros céh gyűrűje, és Rimaszombat városának pallosa). A QR-kódok okos eszközökbe való beolvasása után a képernyőn megjelenik az adott műtárgy 3 dimenziós virtuális modellje, melyet a látogató kedve szerint forgathat el, s tekinthet meg minden szemszögből.

A kiállítás keretén belül bemutatásra kerülő virtuális valóság elemei a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Muzeológia tanszékén szakmai asszisztensként dolgozó Mgr. Daniel Bešina, PhD. nevéhez köthetők.

Fényképekek a kiállítás megnyitojarol

Romano dživipen – Roma élet, XIII. évfolyam. Tapasztalati oktatással egybekötött kiállítás.

A „Romano dživipen – Roma élet“ névre keresztelt rajzverseny kezdetei egészen az 1996-os évig nyúlnak vissza, amikor is intézményünk a romák anyagi és szellemi kultúrájának kutatására specializálódott intézménnyé lett. Ennek a szakosodásnak keretében múzeumunk a roma etnikum életét és tevékenységét dokumentáló tárgyak és használati eszközök gyűjtésére, valamint a romákat érintő kutatások és az őket bemutató kiállítások szervezésére vállalkozott.

A rajzverseny és rajzkiállítás célja a gyerekek képzelőerejének és kreativitásának támogatása és fejlesztése, valamint a romák anyagi és szellemi kultúrája iránti érdeklődésük felkeltése. Éppen ezért a gyerekrajzok témájául a roma kultúra, a romák múltbéli és jelenkori mindennapi élete, a népi lakáskultúra, a vándorló életmód, az öltözködés, a romák zenéhez és kézművességhez fűződő viszonya, valamint a természetfölötti és mesebeli lényeket illető elképzelések szolgáltak, vagyis mindaz, ami a roma lakosságot meghatározza.

Idén a rimaszombati, rőcei és poltári járások 12 iskolája képviseltette magát a versenyen, összesen 83 rajzot küldve be a megmérettetésre. A rajzokat két kategóriába soroltuk: I. kategória (1.– 4. évfolyam) és II. kategória (5.-9. évfolyam). A versenyre beküldött alkotásokat egy 5 tagú szakmai zsűri értékelte: Mgr. Daniela Páneková, (a rimaszombati Művészeti  iskola képzőművészetet oktató tanára), PhDr. Oľga Bodorová (a Gömör-Kishonti Múzeum igazgatója), Mgr. Angelika Kolár (a Gömör-Kishonti Múzeum művészettörténésze), Nagy Krisztián (grafikus) és Mgr. Ľudmila Pulišová (múzeumunk etnográfusa). Minden kategóriában kiosztottuk az 1., 2. és 3. helyezetteknek járó díjakat, s különdíjast is választottunk.

A gyerekrajzok kiállításának XIII. évfolyamát egy élményközpontú, gyakorlati résszel is kiegészítettük, melynek keretében a nyustyai Šarlota Botová vezetése alatt műhelymunkára kerül sor, valamint egy érintőképernyős okoseszköz segítségével betekintést nyerhetünk a gömör-kishonti romák történelmébe és kultúrájába.

A kiállítás a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának anyagi támogatásával valósult meg.

1 2 3 5
chevron-left