Gemersko-malohontské múzeum
Hé/Va:
zárva |
Ke-Szo:
9:00 - 17:00
Gömör megye székhelyén, Rimaszombatban, a 19. század utolsó negyedétől a társasági élet tipikus szórakozási formái kezdtek kibontakozni. Megjelentek a nosztalgikus és idilli kávéházak, kiskocsmák, cukrászdák. A nyári időszakban a vendéglátó egységek zöldnövényekkel és napernyőkkel övezett, este pedig kivilágított teraszai hamar zsúfolásig megteltek. A Rimaszombatba látogató vendégek a környező fogadókban pihenhettek meg. A város domináns vendéglátóhelye kétségkívül a Három Rózsa (később Hungária névre átkeresztelt) szálló volt, a teljesség kedvéért azonban vegyük górcső alá a többi szórakozóhelyet is. A város legismertebb és a polgárok körében legnagyobb népszerűségnek örvendő vendéglátóhelyek a 19. század 70-es és 80-as éveiben a Gondűző, a Zöldfa, a Három Mókushoz, vagy pedig a Huszár vendéglők voltak, szinte kivétel nélkül valamennyien a néhai városkapuk mellett épültek fel, ezért főleg átutazóban lévők és a városban állomásozó katonai alakulatok látogatták. A 19. század 90-es éveiben és a 20. század elején a Stolcz/Tompa, a Vadászkürt, a Kossuth, a Kosiner, a Gömör és a Korona vendéglők és kávézók tartoztak a leglátogatottabbak közé, többségük szállodaként is működött. Az Erzsébet és a Tompa tér kivételével valamennyiük a Kossuth és a Jánosi utcák forgalmában helyezkedett el. Az 1912. évi adatok szerint városunkban 14 kocsmáros és 6 vendéglős-szállodás működött: Gede István (Tompa), Krausz D. Dezső (Gömör), Kosiner Vilmos (Európa), Ródosi Ignác (Hungária), Bokor Simon (Hunyadi) és Márkus Salamon (Kossuth). A századelőn azonban rajtuk kívül vendéglősként feltűnt még Jellinek Jakab, Frank Menyhért és Gömöri Ede neve is, míg az előbbi a városkerti vendéglőt üzemeltette, a két utóbbi a Három Rózsa szállót. Elődeink édesszájúságáról Miskolczy Lajos és Rakottyai Danó jóhírű cukrászdái gondoskodtak, május hónap műtárgya ez utóbbihoz köthető.
A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményeiben egyetlen egy tárgyi emlék maradt fenn a fent nevezett, Rimaszombat békebeli vendéglátó egységeinek dokumentálását illetően: egy századfordulós tortadoboz. A világosbarna kartonpapírból készült, 32 cm-es átmérőjű kerek tortadoboz Rakottyai Danó cukrászdájából származik, amint azt a fedőlapon olvasható felirat is jelzi. A tárgy 2018-ban került a múzeum történeti gyűjteményébe ajándékozás révén.
A Gömör-Kishonti Múzeum 2023. február 22-én (szerdán) 9:00 órai kezdettel kerít sort legújabb rendezvényére, mely során bemutatkozik a népi művészet jeles mestere, a nagyrőcei Pavel Ferdinandy is. A fafaragó betekintést enged a pásztorbotok, s más, a mindennapokban és jeles alkalmakkor (például betlehemezés során) használt pálcák és botok készítésének világába. A foglalkozás egyaránt alkalmas diákcsoportok és érdeklődő kedvű egyének számára. Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék 2023. február 20-ig. A pásztorbotok mesterével ugyanaznap 10:30 órai kezdettel is találkozhatnak az érdeklődők. Belépti díj: 2 euró.
A népművészet mesterével való találkozás a múlt év októberében nyílott Faműves mesterségek Gömör-Kishontban című múzeumi kiállítás kísérőrendezvénye. A tárlat olyan, fával kapcsolatos mesterségeket mutat be, mint például az ácsok vagy kádárok szakmája, a kerékkészítés, az asztalosmesterség, a fafaragás, vagy éppen a kosárfonás. A különböző szakmákat azok munkaeszközein és az elkészült termékeken keresztül kívánja bemutatni.
Pavel Ferdinandy 2004 óta foglalkozik használati és dekorációs célzattal készített sétapálcák, vagy éppen vadász -és pásztorbotok faragásával. Idővel aztán betlehemezéshez használatos botok is kikerültek kezei közül. A famegmunkálást és fafaragást illető legelső ismereteit barátaitól szerezte, s tudását később a régebbi szakirodalom tanulmányozásával bővítette. A különféle népművészeti termékek előállításának módjait múzeumlátogatások során, néprajzkutatókkal folytatott konzultációk alkalmával sajátította el.
Termékeit folklórrendezvényeken mutatja be, többek között Gyetván, Miaván, Pribilinán, Vichodnán, de akár kézműves vásárokon is találkozhatunk alkotásaival, legyen szó Besztercéről, Késmárkról, Léváról, Nyitráról, Nagyszombatról, vagy épp Szlovákia különféle falvainak és városainak bárminemű rendezvényeiről. Termékei a világ számos pontjára eljutottak már az érdeklődők széles spektrumának köszönhetően. Alkotásaival találkozhatunk Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban, Németországban, Franciaországban, vagy akár Kuvaitban is. Mivel Ferdinandy úr a Népművészeti termelés központjának (ÚĽUV) tagja, termékeivel a szervezet specializált üzleteiben is találkozhatunk. Mindezen túl pedig alkotásai immár egyes múzeumok gyűjteményének is részét képezik: faragványaival a Gömör-Kishonti Múzeumban vagy éppen a liptóújvári Néprajzi Múzeumban is összefuthatunk. 2020-ban a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma A népművészeti alkotások mesterének tiszteletbeli címével tüntette ki.
Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék a 047/5632741 telefonszámon, a marekova@gmmuzeum.sk címen, avagy személyesen a múzeum pénztárában.
