A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
A hónap műtárgya Május: 19. századi tortadoboz
2021.5.1 - 2021.5.30
A kiállítás kurátora:
PhDr. Éva Kerényi, PhD.
hello world!

Gömör megye székhelyén, Rimaszombatban, a 19. század utolsó negyedétől a társasági élet tipikus szórakozási formái kezdtek kibontakozni. Megjelentek a nosztalgikus és idilli kávéházak, kiskocsmák, cukrászdák. A nyári időszakban a vendéglátó egységek zöldnövényekkel és napernyőkkel övezett, este pedig kivilágított teraszai hamar zsúfolásig megteltek. A Rimaszombatba látogató vendégek a környező fogadókban pihenhettek meg. A város domináns vendéglátóhelye kétségkívül a Három Rózsa (később Hungária névre átkeresztelt) szálló volt, a teljesség kedvéért azonban vegyük górcső alá a többi szórakozóhelyet is. A város legismertebb és a polgárok körében legnagyobb népszerűségnek örvendő vendéglátóhelyek a 19. század 70-es és 80-as éveiben a Gondűző, a Zöldfa, a Három Mókushoz, vagy pedig a Huszár vendéglők voltak, szinte kivétel nélkül valamennyien a néhai városkapuk mellett épültek fel, ezért főleg átutazóban lévők és a városban állomásozó katonai alakulatok látogatták. A 19. század 90-es éveiben és a 20. század elején a Stolcz/Tompa, a Vadászkürt, a Kossuth, a Kosiner, a Gömör és a Korona vendéglők és kávézók tartoztak a leglátogatottabbak közé, többségük szállodaként is működött. Az Erzsébet és a Tompa tér kivételével valamennyiük a Kossuth és a Jánosi utcák forgalmában helyezkedett el. Az 1912. évi adatok szerint városunkban 14 kocsmáros és 6 vendéglős-szállodás működött: Gede István (Tompa), Krausz D. Dezső (Gömör), Kosiner Vilmos (Európa), Ródosi Ignác (Hungária), Bokor Simon (Hunyadi) és Márkus Salamon (Kossuth). A századelőn azonban rajtuk kívül vendéglősként feltűnt még Jellinek Jakab, Frank Menyhért és Gömöri Ede neve is, míg az előbbi a városkerti vendéglőt üzemeltette, a két utóbbi a Három Rózsa szállót. Elődeink édesszájúságáról Miskolczy Lajos és Rakottyai Danó jóhírű cukrászdái gondoskodtak, május hónap műtárgya ez utóbbihoz köthető.

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményeiben egyetlen egy tárgyi emlék maradt fenn a fent nevezett, Rimaszombat békebeli vendéglátó egységeinek dokumentálását illetően: egy századfordulós tortadoboz. A világosbarna kartonpapírból készült, 32 cm-es átmérőjű kerek tortadoboz Rakottyai Danó cukrászdájából származik, amint azt a fedőlapon olvasható felirat is jelzi. A tárgy 2018-ban került a múzeum történeti gyűjteményébe ajándékozás révén.

A hónap műtárgya – július 2022 - Női fűző 1770-ből

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében található, halcsonttal merevített női fűző a késő rokokó (1780-1795) korszakból származik. Az ismeretlen szabómester műhelyéből származó divatos, világoskék brokát alapon virágokkal kihimzett fűző a korabeli polgári női öltözet felső részeként viselték. Az 1770-es évekből fennmaradt ruhadarab Sztrelko Antónia ajándékozása révén került a múzeum gyűjteményébe valószinűleg még az első gyűjtemények között Fábry János igazgatósága alatt.

Tegyünk egy kis időutazást a divattörténelemben! Az 1789-es francia polgári forradalom nagyban meghatározta a 19. század elejének női öltözködését. A magasabb társadalmi osztályok, akik az uralomra került polgársággal szimpatizáltak viseletükkel jelezték, hogy elfogadják a nép hatalmát. Az angolok már a 18. század közepétől önállósítják magukat az öltözködésben, és bár az udvari ünnepségek alkalmával még a GRANDETOILLET-et viselik, a hétköznapokra  kényelmesebb öltözködést honosítanak meg. A nők kevésbé tupírozott hajat, és csupán övvel összefogott, dúsan ráncolt muszlin vagy batiszt ingruhát hordanak. Az 1780-as évek elején Párizsban is divatba jött az angol stílus, ugyanakkor bonyolultabbá, "franciásabbá" is tették azokat. A nők selyem helyett egyszerűbb anyagot választanak: batisztot, pamutot, posztót, kartont. Sok a csíkos anyag, nincs fodor, bodor, legfeljebb egy szál virágot tűznek a ruha gallérjára. A színek besötétednek, a dohánybarna és a zöldes-lilásbarna változatai kedveltek. A nők haja sötétszőke, vagy szürkés, kevésbé tupírozzák, inkább laza hullámokba fésülik, csak a széles karimájú, dúsan díszített kalap fejrésze óriási. Divatba jön az állig érő muszlinkendő, a FICHU (fisű), mely takarja a nagyon mély kivágást. A még mindig nagyon karcsú derék nem merevített, általában kerek. Az oldalkosaras abroncsaljat (PANIER) ekkor már csak az estélyi toalett őrizte meg. A szoknya elől simán, hátul erősen redőzött, uszályos, panier helyett hátul farnövelő párnát, a CUL DE PARIS-t, azaz párizsi hátsót viselnek, bőségét alsószoknyákkal támasztották alá. A nőknek is megtetszik a férfiak által viselt RIDINGCOAT, melyet REDINGOT-ra franciásítanak. A nagygalléros, derékig testhezálló, nagy gombokkal díszített, földig érő kabát sokáig elkíséri a női divatot, de változatlanul divat a rövid CARACO is.

MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban

Molnár-Madarász Melinda „Meyke“, divattervezőként a magyar népművészet változatos történelmi tájegységeinek jellemzőit és sokszínűségét használja alkotásaiban. A mai modern nő számára készíti variálható, haute-couture és pret-á-porter ruháit. Kollekcióját gyakran állítják párhuzamba Bartók Béla (1881 - 1945)  és Kodály Zoltán (1882 - 1967)  műveivel, a magyar hagyomány értékeit megőrizve modern és közérthető öltözékeket alkot. Eddigi kollekcióit öt tájegység, a kalocsai, matyó, kalotaszegi, torockói és barkó népviselet értékeit felhasználva készitette el, jelenleg a gömöri tájegység feldolgozása van folyamatban.

Fontosnak tartja, hogy hagyományőrzés címén ne csupán a magyar népi viseletek díszítőművészetét, motívumkincsét vegye át, hanem a régi viseletek felépítését, szerkezetét, értékét is.

New Yorkban, a Carnegie Hallban, Pankovits Nikolett neves jazz és magyar folk énekes viseli fellépésein a MEYKE ruhákat. A Folktrend divatshow valamennyi hazai és külföldi bemutatóin megjelentek az öltözékei. A Fölszállott a Páva műsorában Sebestyén Márta énekes, Kocsis Enikő táncművész és Morvai Noémi műsorvezető viselte ruháit. Kollekciójával Magyarországot képviselhette Washingtonban az első, majd New Yorkban a II. és IV. Hungarian Heritage Festivalon, valamint Berlinben.

A tárlat a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett valósul meg.

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat (2022. május 14.) 18. évfolyamán kerül megnyitásra a „MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban“ c. iparművészeti kiállitás. Madarász-Molnár Melinda ruhatervező, a MEYKE márka megálmodójának tárlata a budapesti Hagyományok Háza és a New York-i Réka Darida Foundation együttműködésével kerül megrendezésre a Gömör-Kishonti Múzeum kiállitótermében. A kiállítás 2022. augusztus 31-ig tart.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

1 2 3 12
chevron-left