A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé/Va:
zárva |
Ke-Szo:
9:00 - 17:00
A hónap műtárgya – november - Fotók Mátrai – Makovits Jenő I. világháborús hősi emlékművének építéséről
2022.11.2 - 2022.11.30
A kiállítás kurátora:
PhDr. Kerényi Éva, PhD.
hello world!

 Az emlékmű átadásának 80. évfordulója alkalmából (1942 – 2022)

Rimaszombatban, az egykori gömöri megyeszékhelyen az 1914 - 1918 közötti világháborúban hősi halált haltak emlékművének kérdése az 1938-as visszacsatolás után vált aktuálissá, a szándék ún. Emlékmű Bizottság megalakításában is megnyilvánult. 

Az újból megyei jogú város főterére Mátrai-Makovits Jenő (1896 - 1967), helyi festő- és szobrászművész készített vázlatterveket szülővárosa számára. Gipsztervei közül, melyek ma a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum művészettörténeti gyűjteményének részét képezik, végül a ma is álló fehér márványlapú, szerény díszemlék valósult meg. A dolog érdekessége, hogy az építkezés 3 éven át akadozott, a travertin-köveket ugyanis az akkor már Szlovákiához tartozó Iglóról, illetve Szepesváraljáról szállították az újonnan Magyarországhoz csatolt Rimaszombatba.

A 119 rimaszombati katona nevével jelzett hősi emlékművet 1942. november 10-én, a város Magyarországhoz való visszacsatolásának negyedik évfordulóján leplezték le Rimaszombatban az akkori Horthy Miklós téren.

Ma az emlékmű megtisztított, részben helyreállított állapotban látható Rimaszombat főterén, emlékeztetve a mai kor emberét az elesett rimaszombati hősökre.

A hősök emlékművének felavató ünnepségét a helyi regionális társadalmi lap, a Gömör 1942. november 15-i száma alapján tudjuk „rekonstruálni”.

A piros-fehér-zöld zászlódíszbe öltözött város először a keresztény felekezetek templomaiban, ünnepi istentiszteletek keretében rótta le kegyeletét délelőtt 9 órakor, majd 10 órától a városháza nagytermében folyt le a díszközgyűlés. A Hősök Emlékművének leleplezési ünnepélyére fél 12 órakor került sor a város főterén. Az ünnepi műsor keretében a helyi levente- és cserkészzenekar a Magyar Hiszekegy előadásával nyitotta meg a ceremóniát, majd a keresztény egyházak lelkészei megáldották az emlékművet. Az ünnepi felavató beszédet vitéz kövecsesi Lukács Béla m. kir. titkos tanácsos, tárcanélküli miniszter, Rimaszombat díszpolgára tartotta, majd a Rimaszombati Dalegylet előadásában felcsendült Himnusz után a Hősök Emlékmű Bizottsága nevében került sor az emlékmű átadására, melyet Éva László polgármester vett át a város közönsége nevében. Az újonnan átadott hősi emlékmű megkoszorúzása után a Rimaszombati Magyar Dalegylet a Szózat eléneklésével zárta az ünnepi műsort. A római katolikus templom előtt felállított, díszpompával átadott emlékművön eredetileg a kormányzó tragikus légiszerencsétlenségben elhunyt fia, vitéz nagybányai Horthy István neve is szerepelt a tiszteletadás kifejezéseként (s egy 1942-ben hozott rendelkezés értelmében kötelező jelleggel). A nevet 1945 után távolították el az emlékműről. Ugyancsak eltűnt „A HAZÁÉRT” felirat, mely szintúgy a csehszlovák impériumváltás számlájára írható. Mint ahogy a kétoldalt, kardokat ábrázoló oszlopokon díszelgő örökmécseseknek is nyoma veszett.

Ne légy, mint egy darab fa!

A Gömör-Kishonti Múzeum 2023. február 22-én (szerdán) 9:00 órai kezdettel kerít sort legújabb rendezvényére, mely során bemutatkozik a népi művészet jeles mestere, a nagyrőcei Pavel Ferdinandy is. A fafaragó betekintést enged a pásztorbotok, s más, a mindennapokban és jeles alkalmakkor (például betlehemezés során) használt pálcák és botok készítésének világába. A foglalkozás egyaránt alkalmas diákcsoportok és érdeklődő kedvű egyének számára. Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék 2023. február 20-ig. A pásztorbotok mesterével ugyanaznap 10:30 órai kezdettel is találkozhatnak az érdeklődők. Belépti díj: 2 euró.

A népművészet mesterével való találkozás a múlt év októberében nyílott Faműves mesterségek Gömör-Kishontban című múzeumi kiállítás kísérőrendezvénye. A tárlat olyan, fával kapcsolatos mesterségeket mutat be, mint például az ácsok vagy kádárok szakmája, a kerékkészítés, az asztalosmesterség, a fafaragás, vagy éppen a kosárfonás. A különböző szakmákat azok munkaeszközein és az elkészült termékeken keresztül kívánja bemutatni.

Pavel Ferdinandy 2004 óta foglalkozik használati és dekorációs célzattal készített sétapálcák, vagy éppen vadász -és pásztorbotok faragásával. Idővel aztán betlehemezéshez használatos botok is kikerültek kezei közül. A famegmunkálást és fafaragást illető legelső ismereteit barátaitól szerezte, s tudását később a régebbi szakirodalom tanulmányozásával bővítette. A különféle népművészeti termékek előállításának módjait múzeumlátogatások során, néprajzkutatókkal folytatott konzultációk alkalmával sajátította el.

Termékeit folklórrendezvényeken mutatja be, többek között Gyetván, Miaván, Pribilinán, Vichodnán, de akár kézműves vásárokon is találkozhatunk alkotásaival, legyen szó Besztercéről, Késmárkról, Léváról, Nyitráról, Nagyszombatról, vagy épp Szlovákia különféle falvainak és városainak bárminemű rendezvényeiről. Termékei a világ számos pontjára eljutottak már az érdeklődők széles spektrumának köszönhetően. Alkotásaival találkozhatunk Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban, Németországban, Franciaországban, vagy akár Kuvaitban is. Mivel Ferdinandy úr a Népművészeti termelés központjának (ÚĽUV) tagja, termékeivel a szervezet specializált üzleteiben is találkozhatunk. Mindezen túl pedig alkotásai immár egyes múzeumok gyűjteményének is részét képezik: faragványaival a Gömör-Kishonti Múzeumban vagy éppen a liptóújvári Néprajzi Múzeumban is összefuthatunk. 2020-ban a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma A népművészeti alkotások mesterének tiszteletbeli címével tüntette ki.

Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék a 047/5632741 telefonszámon, a marekova@gmmuzeum.sk címen, avagy személyesen a múzeum pénztárában.

Filmvetítés - Kornélia Wirtschafterová, Nora Guttmannová

2023. február 9-én (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel a  Gömör-Kishonti Múzeum termeiben Kornélia Wirtschafterová, Nora Guttmannová címekkel olyan történelmi tárgyú filmek bemutatására kerül sor, melyek a 2. világháború eseményeit az azokat saját bőrükön megtapasztaltak szemszögéből és elbeszéléseik alapján mutatják be. A rendezvény a Szlovák Nemzeti Múzeum alá tartozó szeredi központú Zsidó Kultúra Múzeumával együttműködésben valósul meg. Rendező: Radoslav Dubravský, producer: Martin Korčok.  Belépti díj: 2 euró.

Kornélia Wirtschafterová a rimaszombati zsidó vallási közösség tagja. 1944 júniusa és 1945 májusa között három koncentrációs tábort is megjárt, egész pontosan Auschwitzot, Bergen-Belsent és Terezínt. Terezínben hatalmas mennyiségbe gyűjtve álltak azon könyvek, melyek Németországban tiltólistára kerültek. Kornélia Wirtschafterová ezek közül hármat is magával hozott, melyekből kettőt 2009-ben a Gömör-Kishonti Múzeumnak ajándékozott. A 2. világháború során koncentrációs táborokba hurcolt 2000 rimaszombati zsidó polgárból mindösszesen 100 tért vissza otthonába.

Nora Guttmannová a trencséni zsidó vallási közösség tagja. A 2. világháború idején a trencséni zsidóság nagyobbik részét deportálták, néhányuknak azonban sikerült megszökniük és a partizánokhoz menekülniük. A háború végén az elhurcolt zsidókból mindösszesen 350 tért vissza Trencsénbe. Nora Guttmannová a szabadságért folytatott nemzeti felkelés résztvevőjeként 2021-ben, a Szlovák Nemzeti Felkelés kirobbanásának 75. évfordulója és a 2. világháború befejezésének évfordulója alkalmából Emlékmedált kapott.

Egy biológus naplójából

2023. január 26-án (csütörtökön) 16.00 órai kezdettel a Gömör-Kishonti Múzeum EGY BIOLÓGUS NAPLÓJÁBÓL címmel vadonatúj rendezvénynek ad otthont, mely a Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című jubileumi kiállítás kísérőprogramjaként valósul meg. A tárlatvezetés a természettudományi kutatásokra és gyűjtésekre fókuszál majd, különös tekintettel a Rima-medence, a Bódva-völgy és a Murányi fennsík-Nemzeti Park területén végzett kutatásokra. A látogatókat a múzeum biológusa, RNDr. Monika Gálffyová vezeti körbe a tárlaton. Belépti díj: 2 euró.

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményének a természettudományi gyűjteményalap is szerves és megkerülhetetlen részét képezi. E gyűjteményalap kezdetei a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium falain belüli gyűjtőtevékenységhez köthetők. A gimnáziumi gyűjteményt első pillanattól, azaz 1853-as létrejöttétől fogva a „múzeum“ jelzővel illették, s  felügyelője hosszú éveken át a Gömör-Kishonti Múzeum alapítója és első igazgatója, Fábry János volt.

A legelső gyűjteményi tárgyak a 20. század 30-as éveiben váltak a természettudományi gyűjtemény részévé. Itt különböző, a Gömörben előforduló madarak dermoplasztikus preparátumairól, vadásztrófeákról és néhány kisebb ásvány -és kőzetgyűjteményről beszélhetünk. A gyűjteményalap azóta persze jelentős mértékben bővült.

A Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című jubileumi kiállítás keretében a látogatóközönség nemcsak a múzeum legújabb műtárgyaival ismerkedhet meg, hanem betekintést nyerhet abba is, hogyan is néz ki egy biológus munkája. Ez a munka ugyanis nemcsak az új kiállítások előkészítéséről és kivitelezéséről szól. Elválaszthatatlan és elengedhetetlen részét képezi Gömör-Kishont természeti környezetének, élővilágának a kutatása is, mely kutatások aztán újabb és újabb kiállítások alapjául szolgálnak. E kutatás elsősorban a gerincesek, legfőképp madarak kutatását jelenti. Azok elterjedésének, faji összetételüknek, viselkedésüknek és életük más aspektusainak vizsgálatát. A kutatások és kiállítások mellett a biológus munkájának nem kevésbé fontos részét képezi az új gyűjteményi tárgyak beszerzése és feldolgozása. Számos új tárgy magángyűjtőktől, ajándékozás útján kerül a múzeumba.

Az aktuális természettudományi kutatások menetét és eredményeit a természettudományi gyűjteményalap kurátora, Monika Gálffyová mutatja be, és szót ejt majd a múzeum gyűjteményalapjába az utóbbi egy évtizedben bekerült gyűjteményi tárgyakról is, elmesélve, milyen módon kerültek az intézmény birtokába és mi történik velük azután, hogy a gyűjteményalap részévé válnak.

Fényképek az eseményről

1 2 3 20
chevron-left