A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé/Va:
zárva |
Ke-Szo:
9:00 - 17:00
A hónap műtárgya – szeptember 2022 - A Gömörmegyei Múzeum-Egyesület alapszabályzata 1883-ból
2022.9.2 - 2022.9.30
A kiállítás kurátora:
PhDr. Kerényi Éva, PhD.
hello world!

Szeptember hónap műtárgya egy igen érdekes, kézzel írott dokumentum 1883-ból: a Gömörmegyei Múzeumegylet alapszabályzata. A kézirat a múzeum levéltári anyagának részét képezi, a magyar nyelvű szöveg szerzője pedig az intézmény első igazgatója, Fábry János.

2022 szeptemberében a Gömör-Kishonti Múzeum fennállásának 140. évfordulóját ünnepeljük. A gyökerek 1882. szeptember 3-ra nyúlnak vissza, amikor az egykori honvédtüzér-laktanya épületében – ahol a múzeum mai napig székel - megnyitotta kapuit az első Gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás. A kiállítás sikere hozzájárult ahhoz, hogy a város és a megye lelkes férfiúi már másnap, 1882. szeptember 4-én a Gömörmegyei Múzeumi Egyesület alakuló ülésén végérvényesen letegyék a múzeum-egyesület alapjait. Az egylet ideiglenes elnökévé báró Nyáry Jenőt választották meg.

Egy évvel később, pontosabban 1883. szeptember 24-én a múzeumegylet második közgyűlésén határoztak az új egylet vezetőségéről és pontosították annak alapszabályait is. Az egylet elnökévé Szontagh Bertalan, alelnökévé Hamvay Zoltán és Groó Vilmos, a múzeum első igazgatójává Fábry János, pénztárnokává Dapsy József, jegyzővé Molnár József, titkárrá pedig dr. Löcherer Tamás neveztetett ki. Ugyanakkor megszavazták a 27 tagú igazgató testületet is.

Az egyesület célja a hazai tudományosság és közművelődés általános terjesztése és e mellett Gömör-Kishont vármegye múltjának, területi viszonyainak és műveltségi állapotának megismerésére szolgáló tárgyaknak és irodalmi termékeknek egy vármegyei múzeumban való egybegyűjtése és megőrzése volt. A megye történelmi ereklyéit és művészeti kincseit vétellel vagy ajándékozás formájában gyűjtötték be az emberektől, vagy azokat letét formájában helyezték el az intézményben. Céljaik elérésére rendszeresen évkönyveket bocsájtottak ki, időszakos kiállításokat rendeztek, felolvasásokat tartottak és nem utolsó sorban pedig támogatták a tudományos kutatást és szorgalmazták a múzeum anyagának szakszerű felállítását a múzeum egyes részlegein belül, melyek a következők voltak: gazdasági, iparművészeti, régiségi-történelmi, természettudományi és tanügyi. 

A Gömörmegyei Múzeum-Egyesület alapszabályzata 1883-ból
Filmvetítés - Kornélia Wirtschafterová, Nora Guttmannová

2023. február 9-én (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel a  Gömör-Kishonti Múzeum termeiben Kornélia Wirtschafterová, Nora Guttmannová címekkel olyan történelmi tárgyú filmek bemutatására kerül sor, melyek a 2. világháború eseményeit az azokat saját bőrükön megtapasztaltak szemszögéből és elbeszéléseik alapján mutatják be. A rendezvény a Szlovák Nemzeti Múzeum alá tartozó szeredi központú Zsidó Kultúra Múzeumával együttműködésben valósul meg. Rendező: Radoslav Dubravský, producer: Martin Korčok.  Belépti díj: 2 euró.

Kornélia Wirtschafterová a rimaszombati zsidó vallási közösség tagja. 1944 júniusa és 1945 májusa között három koncentrációs tábort is megjárt, egész pontosan Auschwitzot, Bergen-Belsent és Terezínt. Terezínben hatalmas mennyiségbe gyűjtve álltak azon könyvek, melyek Németországban tiltólistára kerültek. Kornélia Wirtschafterová ezek közül hármat is magával hozott, melyekből kettőt 2009-ben a Gömör-Kishonti Múzeumnak ajándékozott. A 2. világháború során koncentrációs táborokba hurcolt 2000 rimaszombati zsidó polgárból mindösszesen 100 tért vissza otthonába.

Nora Guttmannová a trencséni zsidó vallási közösség tagja. A 2. világháború idején a trencséni zsidóság nagyobbik részét deportálták, néhányuknak azonban sikerült megszökniük és a partizánokhoz menekülniük. A háború végén az elhurcolt zsidókból mindösszesen 350 tért vissza Trencsénbe. Nora Guttmannová a szabadságért folytatott nemzeti felkelés résztvevőjeként 2021-ben, a Szlovák Nemzeti Felkelés kirobbanásának 75. évfordulója és a 2. világháború befejezésének évfordulója alkalmából Emlékmedált kapott.

Egy biológus naplójából

2023. január 26-án (csütörtökön) 16.00 órai kezdettel a Gömör-Kishonti Múzeum EGY BIOLÓGUS NAPLÓJÁBÓL címmel vadonatúj rendezvénynek ad otthont, mely a Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című jubileumi kiállítás kísérőprogramjaként valósul meg. A tárlatvezetés a természettudományi kutatásokra és gyűjtésekre fókuszál majd, különös tekintettel a Rima-medence, a Bódva-völgy és a Murányi fennsík-Nemzeti Park területén végzett kutatásokra. A látogatókat a múzeum biológusa, RNDr. Monika Gálffyová vezeti körbe a tárlaton. Belépti díj: 2 euró.

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményének a természettudományi gyűjteményalap is szerves és megkerülhetetlen részét képezi. E gyűjteményalap kezdetei a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium falain belüli gyűjtőtevékenységhez köthetők. A gimnáziumi gyűjteményt első pillanattól, azaz 1853-as létrejöttétől fogva a „múzeum“ jelzővel illették, s  felügyelője hosszú éveken át a Gömör-Kishonti Múzeum alapítója és első igazgatója, Fábry János volt.

A legelső gyűjteményi tárgyak a 20. század 30-as éveiben váltak a természettudományi gyűjtemény részévé. Itt különböző, a Gömörben előforduló madarak dermoplasztikus preparátumairól, vadásztrófeákról és néhány kisebb ásvány -és kőzetgyűjteményről beszélhetünk. A gyűjteményalap azóta persze jelentős mértékben bővült.

A Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című jubileumi kiállítás keretében a látogatóközönség nemcsak a múzeum legújabb műtárgyaival ismerkedhet meg, hanem betekintést nyerhet abba is, hogyan is néz ki egy biológus munkája. Ez a munka ugyanis nemcsak az új kiállítások előkészítéséről és kivitelezéséről szól. Elválaszthatatlan és elengedhetetlen részét képezi Gömör-Kishont természeti környezetének, élővilágának a kutatása is, mely kutatások aztán újabb és újabb kiállítások alapjául szolgálnak. E kutatás elsősorban a gerincesek, legfőképp madarak kutatását jelenti. Azok elterjedésének, faji összetételüknek, viselkedésüknek és életük más aspektusainak vizsgálatát. A kutatások és kiállítások mellett a biológus munkájának nem kevésbé fontos részét képezi az új gyűjteményi tárgyak beszerzése és feldolgozása. Számos új tárgy magángyűjtőktől, ajándékozás útján kerül a múzeumba.

Az aktuális természettudományi kutatások menetét és eredményeit a természettudományi gyűjteményalap kurátora, Monika Gálffyová mutatja be, és szót ejt majd a múzeum gyűjteményalapjába az utóbbi egy évtizedben bekerült gyűjteményi tárgyakról is, elmesélve, milyen módon kerültek az intézmény birtokába és mi történik velük azután, hogy a gyűjteményalap részévé válnak.

Fényképek az eseményről

A hónap műtárgya – 2023 februárja - La-Téne kerámiaedény

A kerámiaedények készítésének ismerete a Kárpát-medence területére nézve egészen a neolitikum, azaz a kései vagy újkőkorszak korába nyúlik vissza. A puha és jól formázható agyagból a neolitkor embere pusztán a tűznek és kézügyességének köszönhetően széleskörű használatra alkalmas, hasznos kerámiaedényeket tudott készíteni. Az őskorban e kerámiatermékeket (csészék, amfórák, kisebb korsók és hasonlók) szabadkézzel, segédeszközök nélkül formázták.

A kerámiakészítés technológiájának megváltozása a La-Téne korra (kései vaskorszak) tehető. A régészeti terminológiában ez a korszak, mely az időszámításunk előtti 5. századtól az időszámításunk kezdetéig terjedő intervallumra tehető, az őskori társadalom fejlődésének kicsúcsosodását jelenti. A La-Téne korszak a svájci Neuchateli-tó partján található régészeti lelőhelyről kapta a nevét. A korszak anyagi kultúrájának hordozói a kelták voltak.

A történelmi Gömör-Kishont területén az első, lábbal hajtható fazekaskorongon készített kerámiaedények a Kr. e. 3. és 2. század fordulóján jelentek meg.

A La-Téne kerámia összességében is az első, lábbal hajtható fazekas korongon készült kerámiaedény volt az Alpoktól északra eső területeken. Az ilyen típusú kerámiaedények elkészítéséhez elengedhetetlen feltétel és fontos választóvonal volt a megfelelő munkaeszköz, azaz a már említett gyorsan forgó fazekas korong feltalálása. A saját tengelye körül forgó korong először a Kr. e. 4. évezredben jelent meg, a fazekaskorong bölcsőjeként is emlegethető Babilonban. Onnan aztán Kr. e. 3000 körül Egyiptomba került (innen származik legrégebbi ábrázolása is) valamint Indiába, mely országból aztán használata beszivárgott Kis-Ázsiába, Krétára, Görögországba és végül Európába is. Itt aztán a kelták kezdték használni, majd a rómaiak és többé-kevésbé még a népvándorlások korában is használatos volt, ezt követően azonban szépen lassan feledésbe merült. A fazekaskorong e típusa aztán csak valamikor a 14. és 15. század fordulóján bukkant fel újra Európában.

A most kiállított La-Téne kerámia a Kr. e. 3. és 2. század fordulójáról származik, mégpedig az őskori darnyai temetkezőhelyről.  Ez a temetkezőhely a Kárpát-medencében található kelta temetők legjelesebbjei közé tartozik, ahová a kelta társadalom magasrangú képviselőit is temették. A La-Téne kor másik jeles kárpát-medencei települése Méhi volt, ahol egyebek mellett egy kelta fazekaskemence maradványai is feltárásra kerültek, benne kerámiaedények töredékeivel.

1 2 3 20
chevron-left