A A+ A+
Gömör-Kishonti Múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 17:00 |
Szo-Va:
13:00 - 17:00
Az Izgalom Biológiája
2021.6.24 - 2021.8.31
A kiállítás kurátora:
Ing. Jozef Csütörtöky, PhD.
hello world!
2021.június 24-én 15:00 órai kezdettel Az izgalom biológiája címmel kiállítás nyílik a Gömör-Kishonti Múzeumban.

A kiállítás átfogó képet fest a stresszelmélet megalkotójának, Selye Jánosnak az életéről a Komáromban töltött diákévektől kezdődően egészen a Montrealban végzett tudományos kutatások koráig. Selye János a modern biológia kevés nagyságának egyikeként vált ismertté. E vándorkiállítást a komáromi Duna Menti Múzeum a budapesti MNM - Semmelweis Orvostörténeti Múzeummal és a dél-komáromi Klapka György Múzeummal együttműködve rendezte. A kiállítás kurátora Ing. Jozef Csütörtöky, PhD. a komáromi Duna Menti Múzeum igazgatója.

Selye János, a kísérleti orvostudomány világhírű képviselőjének emlékkiállítását 11 tematikus egység alkotja. A történelmi bevezetőben a 20. század eleji Komárom városát mutatjuk be. A bevezető panalek a Selye-családot és Selye János komáromi iskolás éveit ismertetik. A kiállítás legnagyobb része Selye János tudományos tevéknységét taglalja és a stresszelmélet leírásával foglalkozik. A kiállítás a világhírű montreali Nemzetközi Stresszintézetet is bemutatja. Selye János nemcsak a kutatás területén, de a publikációs tevékenysége is terjedelmes volt: 40 könyvet  adott ki és több mint 1700 tudományos tanulmányt publikált. Néhány könyvét, mint pl. „Életünk és a stressz“ vagy a „Az álomtól a felfedezésig“ c. könyveit a világ számos nyelvére lefordították.E műveiben nemcsak a stresszelméletének  kidolgozásával és leírásával foglalkozik, hanem egyúttal útmutatót is ad a stressz megismerése által az ember testi és lelki egészségének javítására. Selye János az 1960-as évek elején többször járt Pozsonyban, Magyarországon több egyetemen is előadott.

Selye János a világ minden részéről 18 egyetem díszdoktori címét kapta meg. A stresszelmélet kidolgozásáért 10 alkalommal javasolták az orvosi Nobel-díjra, azonban sajnos egyszer sem kapta meg. Kutatásai terjedelmesek voltak, több tudományterületet érintettek, valószínűleg ezért nem kapott Nobel-díjat.

A kiállítás befejező része e világhírű tudós nevét viselő észak- és dél-komáromi intézményeket (gimnázium, egyetem, kórház) mutatja be.

Selye emlékkiállítása először 2017-ben Komáromban, születésének 110. évfordulója alkalmából került megrendezésre, majd ezután a pozsonyi, dél-komáromi, galántai, dunaszerdahelyi, nagymegyeri, tatabányai és a párkányi közönség is megtekinthette.

Rimaszombat 1271 - 2021
2021.október 26-án 15:00 órai kezdettel „Rimaszombat 1271-2021” címmel kiállítás nyílik a Gömör-Kishonti Múzeumban. A tárlat a város 750 éves történetét mutatja be, figyelmet fordítva annak fontos eseményeire az őskortól kezdődően, a középkoron és újkoron át, egészen a 20. század történetéig.

A Rimaszombat 1271-2021 kiállítást a város első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából nyitjuk meg, mely írásos dokumentum először említi Rymoa Zumbota (Rimaszombat) formában a várost. Az 1268-as évből ránk maradt korábbi dokumentum még Zumbothel (Szombat) formában utal rá.

A szombati vásároknak otthont adó piacterek a 11. század második felétől jelentek meg az akkori Magyarország területén, miután I. Béla király (1060-1063) a vasárnapi vásárnapok megszüntetését követően szombatra tette át a vásárok idejét, hogy ilyen módon is növelje a vasárnapi miséken résztvevő hívek számát. Így jött létre tehát a 11. század második felében a mai város területén az a telep, melyet a vásárok napjául szolgáló szombat után neveztek el (Zumbothel, Szombat).

Kiállításunk célja a múzeum gyűjteményén, s értékes történelmi emlékeken keresztül bemutatni a látogatóknak Rimaszombat 750 évnyi gazdag történetét. A kiállítás több, egymástól jól elkülöníthető tematikai egységre bomlik, melyek a város történetét igyekszenek bemutatni a város őstörténetétől  elindulva (a Kr. e. 6. évezreddel induló neolitikumtól kezdődően a bronz és vaskorszakon keresztül) a középkor legizgalmasabb régészeti leletein át – kerámia és üvegtárgyak – a török hódoltság és a Habsburg-ellenes felkelések koráig, figyelmet fordítva a városi céhek és mesteremberek ténykedésére, s természetesen a 20. század legjelentősebb eseményeinek (s az azokhoz kötődő tárgyaknak) a bemutatására.

A kiállítás domináns eleme az a 10 méter hosszan végigfutó idővonal lesz, melyen Rimaszombat több, mint 750 éves történetének legjelentősebb dátumai kerülnek kijelölésre.

A tárlatot a virtuális valóság elemei egészítik ki. A látogatóknak így alkalmuk nyílik, hogy virtuális sétát tegyenek a 18. század második felének városában, az akkori Rimaszombat utcáin. Megcsodálhatják a város lakóinak, polgárainak házait, az eredeti, gótikus stílusú, a mai Főtéren álló, Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templomot, s a mellékutcák egyszerűbb, paraszti hajlékait is. Esélyük nyílik továbbá a Rimaszombat környéki történelmi táj megismerésére.

A digitális rekonstrukció történelmi adatokon nyugszik – az 1771-ben, ismeretlen festő által alkotott „Vallási békétlenkedések Rimaszombatban” című festményen, és az eddig ismert összes történelmi tényre reflektál. A QR-kódok segítségével egynémely, a kiállításon jelen levő műtárgy 3D-s, virtuális modelljét is megtekinthetik a látogatók (kályhacserepek, török síp, a mészáros céh gyűrűje, és Rimaszombat városának pallosa). A QR-kódok okos eszközökbe való beolvasása után a képernyőn megjelenik az adott műtárgy 3 dimenziós virtuális modellje, melyet a látogató kedve szerint forgathat el, s tekinthet meg minden szemszögből.

A kiállítás keretén belül bemutatásra kerülő virtuális valóság elemei a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Muzeológia tanszékén szakmai asszisztensként dolgozó Mgr. Daniel Bešina, PhD. nevéhez köthetők.

Ürge

Az élőhelyek diverzitása a növény és állatfajok diverzitásának egyik alapfeltétele. Minden egyes tájtípusnak megvan a maga megkerülhetetlen jelentősége. Az erdőknek, lápos területeknek s a réteknek egyaránt megvannak a maguk lakói, akik más élőkörnyezetben képtelenek lennének a túlélésre. Ebből pedig az következik, hogy az alacsony fűvel bíró legelőknek és réteknek is megvan a maguk megkerülhetetlen fontossága a természetben, hiszen például e területek lakói az ürgék is. Mintegy 50-60 évvel ezelőtt az ürgéket még mindenütt jelenlévő, túlszaporodott, káros rágcsálóknak titulálták, melyek a mezőgazdasági terményt dézsmálják. Elég volt azonban pár évtized, a mezőgazdaságban megjelenő és gyorsan terjedő vegyszerek használata, a környezetgazdálkodás új módozatai és a rövid füves legelőterületek eltűnése, hogy e társas rágcsálók a kihalás szélére sodródjanak.

Ürge című kiállításunk éppen eme rágcsálónak, az egyik legfotogénebb teremtmény életmódjának bemutatására törekszik. A kiállított fényképek és térbeli kiállítási tárgyak, preparátumok segítségével megismerhetik e rágcsálók testfelépítését, életvitelét, az emberekkel való kapcsolatát, lakóhelyét s természetesen mindazon állat és növényfajokat, melyekkel az megosztja élőkörnyezetét. Látogatóinknak alkalmuk nyílik kipróbálni, az egy életnagyságnál nagyobb ürgejáratban való közlekedést, s az előkészített játékokon ismereteiket is lemérhetik. Megtudhatják, mennyire ismerik e rágcsálókat vagy akár azok szomszédait.

Tárlatunk részét képezik azok az ismeretterjesztő előadások is, melyek keretében a „Živá planina” (Élő fennsík) polgári társulás tagja, Ing. Hapl Ervin igyekszik betekintést engedni nekünk az ürgék mindennapjaiba és a védelmükkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókba. Az előadások október 6. és október 27-én valósulnak meg, az iskolás csoportok számára a délelőtti órákban, míg 16:00 órai kezdettel a szélesebb közönség számára. A kiállítás tartama alatt természetesen a legkisebbekre is gondolva kézműves foglalkozásokat szervezünk, melyek időpontjairól tájékoztatjuk Önöket.

Kiállításunk a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett és az Európa kulturális öröksége című rendezvénysorozat keretében valósul meg.

Idegenforgalmi világnap

2021. szeptember 28-án (kedden), az Idegenforgalmi világnap keretében 8:00 és 18:00 óra között ingyen látogathatják a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítótermeit. A múzeum megtekintésén túl tematikus program is várja az érdeklődőket. Az esemény a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatásával valósul meg.

Délelőtti programjainkkal az iskolás csoportok figyelmét kívánjuk felkelteni. 8:00, 9:30 és 11:00 órai kezdettel tárlatvezetésre kerül sor az „Ürge“ című kiállításunkon, ahol az ürgékkel kapcsolatos hasznos információkat múzeumunk biológusa és a kiállítás kurátora, RNDr. Gálffy Mónika tolmácsolja az érdeklődőknek. Kiállításunk a legfotogénebb rágcsálóra, a mezei ürgére – annak életére, környezetére, veszélyeztetett mivoltára fókuszál és a megmentésére irányuló intézkedésekkel és praktikus tanácsokkal is megismertet bennünket. A tárlatvezetés ideje alatt a gyerekek az életnagyságúnál jóval nagyobb ürgejáratot is kipróbálhatják, melyet a kiállítóterem egyik végében állítottunk fel. A délelőtti órákban a diákok a Gömör idegenforgalmáért felelős regionális idegenforgalmi szervezettel is megismerkedhetnek, mely bemutatja működését, az idegenforgalom fejlesztése terén véghez vitt legsikeresebb projektjeit, továbbá kirándulási tippeket is ad azok számára, akik Gömör-Kishont megyében kívánják tölteni szabadidejüket. Prezentációjuk részét képezi egy „Járatlan utakon“ (Cestou necestou) névre hallgató animációs program is. Ennek célja, hogy bővítsék a látogatók régiónkkal kapcsolatos ismereteit, hogy felhívják figyelmüket Gömör és Kishont szépségeire, s ún. gondolattérképek segítségével fölerősítsék bennük az elhangzott prezentáció ébresztette élményt. Összeállításakor arra fókuszáltunk, hogy a kiválasztott jelszavak és a régió területén kijelölt turistaútvonal által minden résztvevő számára láthatóvá váljék, mennyi érték és érdekesség  található errefelé. Az ismeretszerzés eme formája a régiónkkal kapcsolatos információk játékos módon történő bővítését eredményezi. 16:00 órai kezdettel a Murányi-fennsík Nemzeti park munkatársát, Ing. Jana Šmídtovát köszöntjük, ki előadásában bemutatja a Murányi-fennsíkot s annak turisták által közkedvelt helyeit, ezt követően pedig 17 órai kezdettel múzeumunk biológusa, RNDr. Gálffy Mónika vezeti körbe az érdeklődőket az „Ürge” című kiállításon.

Szeptember 27-ét, mint az idegenforgalom világnapját, 1979 óta ünnepeljük, az Idegenforgalmi Világszervezet (UNWTO) döntése alapján. E napon ér jelképesen véget az északi földfélteke fő turistaszezonja, s veszi kezdetét a déli féltekéé. Múzeumunkban e fő turistaidény 2021.szeptember 30-ával (csütörtök) zárul. Ezt követően, azaz október elsejétől változik intézményünk nyitvatartási ideje: hétköznaponként, keddtől péntekig 9:00-tól 17:00 óráig, hétvégenként pedig 13:00-tól 17:00 óráig áll az érdeklődők rendelkezésére.

Az Idegenforgalmi világnap programja a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatásával valósul meg.

chevron-left