A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé/Va:
zárva |
Ke-Szo:
9:00 - 17:00
Az Izgalom Biológiája
2021.6.24. - 2021.8.31.
A kiállítás kurátora:
Ing. Jozef Csütörtöky, PhD.
hello world!
2021.június 24-én 15:00 órai kezdettel Az izgalom biológiája címmel kiállítás nyílik a Gömör-Kishonti Múzeumban.

A kiállítás átfogó képet fest a stresszelmélet megalkotójának, Selye Jánosnak az életéről a Komáromban töltött diákévektől kezdődően egészen a Montrealban végzett tudományos kutatások koráig. Selye János a modern biológia kevés nagyságának egyikeként vált ismertté. E vándorkiállítást a komáromi Duna Menti Múzeum a budapesti MNM - Semmelweis Orvostörténeti Múzeummal és a dél-komáromi Klapka György Múzeummal együttműködve rendezte. A kiállítás kurátora Ing. Jozef Csütörtöky, PhD. a komáromi Duna Menti Múzeum igazgatója.

Selye János, a kísérleti orvostudomány világhírű képviselőjének emlékkiállítását 11 tematikus egység alkotja. A történelmi bevezetőben a 20. század eleji Komárom városát mutatjuk be. A bevezető panalek a Selye-családot és Selye János komáromi iskolás éveit ismertetik. A kiállítás legnagyobb része Selye János tudományos tevéknységét taglalja és a stresszelmélet leírásával foglalkozik. A kiállítás a világhírű montreali Nemzetközi Stresszintézetet is bemutatja. Selye János nemcsak a kutatás területén, de a publikációs tevékenysége is terjedelmes volt: 40 könyvet  adott ki és több mint 1700 tudományos tanulmányt publikált. Néhány könyvét, mint pl. „Életünk és a stressz“ vagy a „Az álomtól a felfedezésig“ c. könyveit a világ számos nyelvére lefordították.E műveiben nemcsak a stresszelméletének  kidolgozásával és leírásával foglalkozik, hanem egyúttal útmutatót is ad a stressz megismerése által az ember testi és lelki egészségének javítására. Selye János az 1960-as évek elején többször járt Pozsonyban, Magyarországon több egyetemen is előadott.

Selye János a világ minden részéről 18 egyetem díszdoktori címét kapta meg. A stresszelmélet kidolgozásáért 10 alkalommal javasolták az orvosi Nobel-díjra, azonban sajnos egyszer sem kapta meg. Kutatásai terjedelmesek voltak, több tudományterületet érintettek, valószínűleg ezért nem kapott Nobel-díjat.

A kiállítás befejező része e világhírű tudós nevét viselő észak- és dél-komáromi intézményeket (gimnázium, egyetem, kórház) mutatja be.

Selye emlékkiállítása először 2017-ben Komáromban, születésének 110. évfordulója alkalmából került megrendezésre, majd ezután a pozsonyi, dél-komáromi, galántai, dunaszerdahelyi, nagymegyeri, tatabányai és a párkányi közönség is megtekinthette.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

Ne légy, mint egy darab fa!

A Gömör-Kishonti Múzeum 2023. február 22-én (szerdán) 9:00 órai kezdettel kerít sort legújabb rendezvényére, mely során bemutatkozik a népi művészet jeles mestere, a nagyrőcei Pavel Ferdinandy is. A fafaragó betekintést enged a pásztorbotok, s más, a mindennapokban és jeles alkalmakkor (például betlehemezés során) használt pálcák és botok készítésének világába. A foglalkozás egyaránt alkalmas diákcsoportok és érdeklődő kedvű egyének számára. Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék 2023. február 20-ig. A pásztorbotok mesterével ugyanaznap 10:30 órai kezdettel is találkozhatnak az érdeklődők. Belépti díj: 2 euró.

A népművészet mesterével való találkozás a múlt év októberében nyílott Faműves mesterségek Gömör-Kishontban című múzeumi kiállítás kísérőrendezvénye. A tárlat olyan, fával kapcsolatos mesterségeket mutat be, mint például az ácsok vagy kádárok szakmája, a kerékkészítés, az asztalosmesterség, a fafaragás, vagy éppen a kosárfonás. A különböző szakmákat azok munkaeszközein és az elkészült termékeken keresztül kívánja bemutatni.

Pavel Ferdinandy 2004 óta foglalkozik használati és dekorációs célzattal készített sétapálcák, vagy éppen vadász -és pásztorbotok faragásával. Idővel aztán betlehemezéshez használatos botok is kikerültek kezei közül. A famegmunkálást és fafaragást illető legelső ismereteit barátaitól szerezte, s tudását később a régebbi szakirodalom tanulmányozásával bővítette. A különféle népművészeti termékek előállításának módjait múzeumlátogatások során, néprajzkutatókkal folytatott konzultációk alkalmával sajátította el.

Termékeit folklórrendezvényeken mutatja be, többek között Gyetván, Miaván, Pribilinán, Vichodnán, de akár kézműves vásárokon is találkozhatunk alkotásaival, legyen szó Besztercéről, Késmárkról, Léváról, Nyitráról, Nagyszombatról, vagy épp Szlovákia különféle falvainak és városainak bárminemű rendezvényeiről. Termékei a világ számos pontjára eljutottak már az érdeklődők széles spektrumának köszönhetően. Alkotásaival találkozhatunk Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban, Németországban, Franciaországban, vagy akár Kuvaitban is. Mivel Ferdinandy úr a Népművészeti termelés központjának (ÚĽUV) tagja, termékeivel a szervezet specializált üzleteiben is találkozhatunk. Mindezen túl pedig alkotásai immár egyes múzeumok gyűjteményének is részét képezik: faragványaival a Gömör-Kishonti Múzeumban vagy éppen a liptóújvári Néprajzi Múzeumban is összefuthatunk. 2020-ban a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma A népművészeti alkotások mesterének tiszteletbeli címével tüntette ki.

Részvételi szándékukat, kérjük előre jelezzék a 047/5632741 telefonszámon, a marekova@gmmuzeum.sk címen, avagy személyesen a múzeum pénztárában.

Filmvetítés - Kornélia Wirtschafterová, Nora Guttmannová

2023. február 9-én (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel a  Gömör-Kishonti Múzeum termeiben Kornélia Wirtschafterová, Nora Guttmannová címekkel olyan történelmi tárgyú filmek bemutatására kerül sor, melyek a 2. világháború eseményeit az azokat saját bőrükön megtapasztaltak szemszögéből és elbeszéléseik alapján mutatják be. A rendezvény a Szlovák Nemzeti Múzeum alá tartozó szeredi központú Zsidó Kultúra Múzeumával együttműködésben valósul meg. Rendező: Radoslav Dubravský, producer: Martin Korčok.  Belépti díj: 2 euró.

Kornélia Wirtschafterová a rimaszombati zsidó vallási közösség tagja. 1944 júniusa és 1945 májusa között három koncentrációs tábort is megjárt, egész pontosan Auschwitzot, Bergen-Belsent és Terezínt. Terezínben hatalmas mennyiségbe gyűjtve álltak azon könyvek, melyek Németországban tiltólistára kerültek. Kornélia Wirtschafterová ezek közül hármat is magával hozott, melyekből kettőt 2009-ben a Gömör-Kishonti Múzeumnak ajándékozott. A 2. világháború során koncentrációs táborokba hurcolt 2000 rimaszombati zsidó polgárból mindösszesen 100 tért vissza otthonába.

Nora Guttmannová a trencséni zsidó vallási közösség tagja. A 2. világháború idején a trencséni zsidóság nagyobbik részét deportálták, néhányuknak azonban sikerült megszökniük és a partizánokhoz menekülniük. A háború végén az elhurcolt zsidókból mindösszesen 350 tért vissza Trencsénbe. Nora Guttmannová a szabadságért folytatott nemzeti felkelés résztvevőjeként 2021-ben, a Szlovák Nemzeti Felkelés kirobbanásának 75. évfordulója és a 2. világháború befejezésének évfordulója alkalmából Emlékmedált kapott.

Egy biológus naplójából

2023. január 26-án (csütörtökön) 16.00 órai kezdettel a Gömör-Kishonti Múzeum EGY BIOLÓGUS NAPLÓJÁBÓL címmel vadonatúj rendezvénynek ad otthont, mely a Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című jubileumi kiállítás kísérőprogramjaként valósul meg. A tárlatvezetés a természettudományi kutatásokra és gyűjtésekre fókuszál majd, különös tekintettel a Rima-medence, a Bódva-völgy és a Murányi fennsík-Nemzeti Park területén végzett kutatásokra. A látogatókat a múzeum biológusa, RNDr. Monika Gálffyová vezeti körbe a tárlaton. Belépti díj: 2 euró.

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményének a természettudományi gyűjteményalap is szerves és megkerülhetetlen részét képezi. E gyűjteményalap kezdetei a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium falain belüli gyűjtőtevékenységhez köthetők. A gimnáziumi gyűjteményt első pillanattól, azaz 1853-as létrejöttétől fogva a „múzeum“ jelzővel illették, s  felügyelője hosszú éveken át a Gömör-Kishonti Múzeum alapítója és első igazgatója, Fábry János volt.

A legelső gyűjteményi tárgyak a 20. század 30-as éveiben váltak a természettudományi gyűjtemény részévé. Itt különböző, a Gömörben előforduló madarak dermoplasztikus preparátumairól, vadásztrófeákról és néhány kisebb ásvány -és kőzetgyűjteményről beszélhetünk. A gyűjteményalap azóta persze jelentős mértékben bővült.

A Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című jubileumi kiállítás keretében a látogatóközönség nemcsak a múzeum legújabb műtárgyaival ismerkedhet meg, hanem betekintést nyerhet abba is, hogyan is néz ki egy biológus munkája. Ez a munka ugyanis nemcsak az új kiállítások előkészítéséről és kivitelezéséről szól. Elválaszthatatlan és elengedhetetlen részét képezi Gömör-Kishont természeti környezetének, élővilágának a kutatása is, mely kutatások aztán újabb és újabb kiállítások alapjául szolgálnak. E kutatás elsősorban a gerincesek, legfőképp madarak kutatását jelenti. Azok elterjedésének, faji összetételüknek, viselkedésüknek és életük más aspektusainak vizsgálatát. A kutatások és kiállítások mellett a biológus munkájának nem kevésbé fontos részét képezi az új gyűjteményi tárgyak beszerzése és feldolgozása. Számos új tárgy magángyűjtőktől, ajándékozás útján kerül a múzeumba.

Az aktuális természettudományi kutatások menetét és eredményeit a természettudományi gyűjteményalap kurátora, Monika Gálffyová mutatja be, és szót ejt majd a múzeum gyűjteményalapjába az utóbbi egy évtizedben bekerült gyűjteményi tárgyakról is, elmesélve, milyen módon kerültek az intézmény birtokába és mi történik velük azután, hogy a gyűjteményalap részévé válnak.

Fényképek az eseményről

1 2 3 20
chevron-left