A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből.
2022.05.05. - 2022.08.31
A kiállítás kurátora:
Mgr. Jana Mládek Rajniaková, PhD.
hello world!

A kiállítás az esküvői divat fejlődését mutatja be az 1920-as évektől kezdődően egészen az 1990-es évekig, valamint az egykori Csehszlovákia területére beszivárgott divatot és annak csehszlovák formába történő átváltozását, akárcsak a csehszlovák textilipar helyzetét, mely ipar jelentős mértékben korlátozta az akkori menyasszonyok lehetőségeit.

Bemutatásra kerülnek különböző esküvői ruhák, férfiöltönyök, kiegészítők (fátylak, nyakkendők, kesztyűk, cipők és egyebek) valamint esküvői fényképek is, melyeket háttér információkkal, személyes történeteikkel a ruhák eredeti tulajdonosai egészítenek ki. „Azok a ruhák, melyek nem rendelkeznek történettel, melyeknek nem ismerem viselőjüket, s így sosem volt alkalmam beszélgetni velük, számomra nem bírnak igazi értékkel.” – állítja a több mint 200 ruhát magába foglaló esküvői ruhagyűjtemény tulajdonosa, Jana Mládek Rajniaková.

A látogatók figyelmét nem kerülheti el a ruha, amelyet érdekes módon sosem viseltek mennyegző alkalmával, s mely az olimpiai kézilabda csapat sportolójának, Vincent Lafko-nak a feleségéé volt, avagy épp az a titokban vásárolt ruha, melyet a menyasszony egy titkos egyházi esküvő alkalmával öltött magára, 1972-ben. Kiállításra kerül majd Jana Mládek Rajniaková gyűjteményének legrégibb ruhadarabja is – egy kézzel hímzett különlegesség 1928-ból. Stílusát tekintve a ruha a Tátrában fekvő Csorba község hagyományos népviseletéből indul ki, ahol akkoriban még a mindennapos viselet részét képezték a redős hosszú szoknyák.

A tárlatot az esküvői viselet, az esküvői meghívók és esküvői fényképek fejlődését bemutató szakmai szövegek egészítik ki.

Jana Mládek Rajniaková etnológiát tanult, az esküvői ruhák és azokkal kapcsolatos történetek gyűjtésével pedig 2012 óta foglalkozik. A legelső ruhához a véletlennek köszönhetően jutott hozzá, mégpedig egy elhagyatott házban. Megesett a szíve az ünnepi viseleten, s nem szerette volna, hogy az enyészeté legyen. Akkor még nem is sejtette, hogy tettével egy gazdag gyűjtemény alapjait rakta le. Az első, mentett ruhához így csatlakoztak később édesanyja és nagymamája esküvői ruhái, melyeket a padláson talált. A gyűjteményébe került darabok jelentős részét barátnői ajándékozták neki, avagy épp olyan ismerősök, akiket gyűjtése során megszólított. Ma már kérés nélkül, maguktól keresik fel őt az emberek, hogy rá bízzák a birtokukban lévő esküvői ruhákat. Gazdag gyűjteménye darabjait a szociális média és különböző kiállítások keretében tárja a nagyközönség elé.

A tárlat a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett valósul meg.

A Gömör-Kishonti Múzeumban a Rimaszombati Városnapok keretén belül kerül sor az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből” c. kiállítás megnyitójára. A megnyitó 2022. május 5-én, csütörtökön, 15:00 órai kezdettel valósul meg. A kiállítás esküvői ruhákon, kiegészítőkön, fényképeken és különböző történeteken keresztül mutatja be az esküvői divat fejlődését az egykori Csehszlovákia területén. Szerzője és kurátora Mgr. Jana Mládek Rajniaková, PhD, egy több mint 150 menyasszonyi ruhából álló esküvői gyűjtemény tulajdonosa. A kiállítás 2022. augusztus 31-ig tart.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

A hónap műtárgya – július 2022 - Női fűző 1770-ből

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében található, halcsonttal merevített női fűző a késő rokokó (1780-1795) korszakból származik. Az ismeretlen szabómester műhelyéből származó divatos, világoskék brokát alapon virágokkal kihimzett fűző a korabeli polgári női öltözet felső részeként viselték. Az 1770-es évekből fennmaradt ruhadarab Sztrelko Antónia ajándékozása révén került a múzeum gyűjteményébe valószinűleg még az első gyűjtemények között Fábry János igazgatósága alatt.

Tegyünk egy kis időutazást a divattörténelemben! Az 1789-es francia polgári forradalom nagyban meghatározta a 19. század elejének női öltözködését. A magasabb társadalmi osztályok, akik az uralomra került polgársággal szimpatizáltak viseletükkel jelezték, hogy elfogadják a nép hatalmát. Az angolok már a 18. század közepétől önállósítják magukat az öltözködésben, és bár az udvari ünnepségek alkalmával még a GRANDETOILLET-et viselik, a hétköznapokra  kényelmesebb öltözködést honosítanak meg. A nők kevésbé tupírozott hajat, és csupán övvel összefogott, dúsan ráncolt muszlin vagy batiszt ingruhát hordanak. Az 1780-as évek elején Párizsban is divatba jött az angol stílus, ugyanakkor bonyolultabbá, "franciásabbá" is tették azokat. A nők selyem helyett egyszerűbb anyagot választanak: batisztot, pamutot, posztót, kartont. Sok a csíkos anyag, nincs fodor, bodor, legfeljebb egy szál virágot tűznek a ruha gallérjára. A színek besötétednek, a dohánybarna és a zöldes-lilásbarna változatai kedveltek. A nők haja sötétszőke, vagy szürkés, kevésbé tupírozzák, inkább laza hullámokba fésülik, csak a széles karimájú, dúsan díszített kalap fejrésze óriási. Divatba jön az állig érő muszlinkendő, a FICHU (fisű), mely takarja a nagyon mély kivágást. A még mindig nagyon karcsú derék nem merevített, általában kerek. Az oldalkosaras abroncsaljat (PANIER) ekkor már csak az estélyi toalett őrizte meg. A szoknya elől simán, hátul erősen redőzött, uszályos, panier helyett hátul farnövelő párnát, a CUL DE PARIS-t, azaz párizsi hátsót viselnek, bőségét alsószoknyákkal támasztották alá. A nőknek is megtetszik a férfiak által viselt RIDINGCOAT, melyet REDINGOT-ra franciásítanak. A nagygalléros, derékig testhezálló, nagy gombokkal díszített, földig érő kabát sokáig elkíséri a női divatot, de változatlanul divat a rövid CARACO is.

MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban

Molnár-Madarász Melinda „Meyke“, divattervezőként a magyar népművészet változatos történelmi tájegységeinek jellemzőit és sokszínűségét használja alkotásaiban. A mai modern nő számára készíti variálható, haute-couture és pret-á-porter ruháit. Kollekcióját gyakran állítják párhuzamba Bartók Béla (1881 - 1945)  és Kodály Zoltán (1882 - 1967)  műveivel, a magyar hagyomány értékeit megőrizve modern és közérthető öltözékeket alkot. Eddigi kollekcióit öt tájegység, a kalocsai, matyó, kalotaszegi, torockói és barkó népviselet értékeit felhasználva készitette el, jelenleg a gömöri tájegység feldolgozása van folyamatban.

Fontosnak tartja, hogy hagyományőrzés címén ne csupán a magyar népi viseletek díszítőművészetét, motívumkincsét vegye át, hanem a régi viseletek felépítését, szerkezetét, értékét is.

New Yorkban, a Carnegie Hallban, Pankovits Nikolett neves jazz és magyar folk énekes viseli fellépésein a MEYKE ruhákat. A Folktrend divatshow valamennyi hazai és külföldi bemutatóin megjelentek az öltözékei. A Fölszállott a Páva műsorában Sebestyén Márta énekes, Kocsis Enikő táncművész és Morvai Noémi műsorvezető viselte ruháit. Kollekciójával Magyarországot képviselhette Washingtonban az első, majd New Yorkban a II. és IV. Hungarian Heritage Festivalon, valamint Berlinben.

A tárlat a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett valósul meg.

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat (2022. május 14.) 18. évfolyamán kerül megnyitásra a „MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban“ c. iparművészeti kiállitás. Madarász-Molnár Melinda ruhatervező, a MEYKE márka megálmodójának tárlata a budapesti Hagyományok Háza és a New York-i Réka Darida Foundation együttműködésével kerül megrendezésre a Gömör-Kishonti Múzeum kiállitótermében. A kiállítás 2022. augusztus 31-ig tart.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

1 2 3 12
chevron-left