A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből.
2022.05.05. - 2022.08.27
A kiállítás kurátora:
Mgr. Jana Mládek Rajniaková, PhD.
hello world!

A kiállítás az esküvői divat fejlődését mutatja be az 1920-as évektől kezdődően egészen az 1990-es évekig, valamint az egykori Csehszlovákia területére beszivárgott divatot és annak csehszlovák formába történő átváltozását, akárcsak a csehszlovák textilipar helyzetét, mely ipar jelentős mértékben korlátozta az akkori menyasszonyok lehetőségeit.

Bemutatásra kerülnek különböző esküvői ruhák, férfiöltönyök, kiegészítők (fátylak, nyakkendők, kesztyűk, cipők és egyebek) valamint esküvői fényképek is, melyeket háttér információkkal, személyes történeteikkel a ruhák eredeti tulajdonosai egészítenek ki. „Azok a ruhák, melyek nem rendelkeznek történettel, melyeknek nem ismerem viselőjüket, s így sosem volt alkalmam beszélgetni velük, számomra nem bírnak igazi értékkel.” – állítja a több mint 200 ruhát magába foglaló esküvői ruhagyűjtemény tulajdonosa, Jana Mládek Rajniaková.

A látogatók figyelmét nem kerülheti el a ruha, amelyet érdekes módon sosem viseltek mennyegző alkalmával, s mely az olimpiai kézilabda csapat sportolójának, Vincent Lafko-nak a feleségéé volt, avagy épp az a titokban vásárolt ruha, melyet a menyasszony egy titkos egyházi esküvő alkalmával öltött magára, 1972-ben. Kiállításra kerül majd Jana Mládek Rajniaková gyűjteményének legrégibb ruhadarabja is – egy kézzel hímzett különlegesség 1928-ból. Stílusát tekintve a ruha a Tátrában fekvő Csorba község hagyományos népviseletéből indul ki, ahol akkoriban még a mindennapos viselet részét képezték a redős hosszú szoknyák.

A tárlatot az esküvői viselet, az esküvői meghívók és esküvői fényképek fejlődését bemutató szakmai szövegek egészítik ki.

Jana Mládek Rajniaková etnológiát tanult, az esküvői ruhák és azokkal kapcsolatos történetek gyűjtésével pedig 2012 óta foglalkozik. A legelső ruhához a véletlennek köszönhetően jutott hozzá, mégpedig egy elhagyatott házban. Megesett a szíve az ünnepi viseleten, s nem szerette volna, hogy az enyészeté legyen. Akkor még nem is sejtette, hogy tettével egy gazdag gyűjtemény alapjait rakta le. Az első, mentett ruhához így csatlakoztak később édesanyja és nagymamája esküvői ruhái, melyeket a padláson talált. A gyűjteményébe került darabok jelentős részét barátnői ajándékozták neki, avagy épp olyan ismerősök, akiket gyűjtése során megszólított. Ma már kérés nélkül, maguktól keresik fel őt az emberek, hogy rá bízzák a birtokukban lévő esküvői ruhákat. Gazdag gyűjteménye darabjait a szociális média és különböző kiállítások keretében tárja a nagyközönség elé.

A tárlat a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett valósul meg.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. augustusz 25-én (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. július 28-án (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fotók a irodalmi alkotóműhely

A hónap műtárgya – 2022 augusztusa - A GUSZONAI JÁN GRENČÍK FÁBÓL KÉSZÜLT PLASZTIKÁI

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményalapjában összesen 2 plasztika és 3 szoborcsoport található meg Ján Grenčík alkotásai közül, ezek 1995 és 1996-ból származnak. A Szűz Máriát és Szent Józsefet ábrázoló alkotások önálló szobrok, míg Az utolsó vacsora, a Keresztút és Jézus Krisztus megfeszítése a Golgotán több alakot ábrázoló szoborcsoportok, melyek fából készült, téglalap alakú alapzatra kerültek. A faszobrok készítésekor a szerző elsősorban hárs -és diófával dolgozik, miközben a figurákat késsel faragja ki. Az alakok megalkotásakor igyekezett minden részletet megragadni, így sokukon láthatóak például a korabeli viseletnek vagy népviseletnek az egyes elemei, jól megragadta az alakok arckifejezéseit, s az egyes szereplők gesztusait.

Az említett szobrokon kívül J. Grenčík munkásságából két betlehem is megtalálható a múzeum gyűjteményében. Az egyik egy ötven polikróm figurából álló nagyméretű, téglalap alakú lábazaton álló alkotás, mely 1997 és 1999 között készült, míg a másik a fa eredeti színében pompázó, 2001-ből származó alkotás. A faragványok elkészítésének ihletője egy papírból készült betlehem volt, amelyet a művész ajándékba kapott, s annyira megtetszett neki, hogy úgy döntött, fából is kifaragja. Mindemellett mozgatható részekkel ellátott betlehemeket is készít.

Ján Grenčík (1945) Újantalfalván, a Sztolica-hegység nyugati részén, a poltári járásban található faluban született. Gyermekkorának egy részét a jáchimovi uránbányák mellett töltötte, később pedig szüleivel Rimaszombatba költözött. Feleségével a 80-as években telepedtek le Guszonán, majd ezt követően kezdett fafaragással foglalkozni. A fához és a fával való munkához fűződő vonzalmát valószínűleg dédnagyapjától örökölte, aki kerékgyártó volt, és kocsik fakerekeinek készítésével foglalkozott.

1 2 3 13
chevron-left