A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
Fábry János (1830-1907)
2020.10.14. - 2021.10.13.
A kiállítás kurátora:
PhDr. Éva Kerényi, PhD.
hello world!

A múzeum első igazgatójának születése 190. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi kiállítás.

2020-ban, születésének 190. évfordulója alkalmából, a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítással emlékezett meg alapítójáról és első igazgatójáról, a tanárként, botanikusként, valamint a kulturális, társadalmi és közélet szervezőjeként ismert Fábry Jánosról. Fábry 1830. július 30-én Losoncon látta meg a napvilágot, majd az 1850-es évektől Rimaszombatban élt és tevékenykedett előbb tanárként, aztán az Egyesült Protestáns Gimnázium igazgatójaként. E városban is hunyt el 1907. december 28-án, s a város régi temetőjében helyezték örök nyugalomra.

A kiállítás ennek a különleges személynek állít emléket, aki 25 éven át volt a Gömör-Kishonti Múzeum igazgatója, s akinek nevéhez Gömör-Kishont megyék számos kulturális értékének megmentése s a múzeum gazdag gyűjteményének ápolása kötődik.

Fábry János hatása és munkássága túlmutatott régiónk határain. Noha a botanika professzora volt, s érdeklődése elsősorban a természettudományok iránt mutatkozott meg, több más tudományágba is belekóstolt. Az iskolaügy és nevelés, művelődés, gyűjtőtevékenység és muzeológia terén egyaránt kiemelkedőt alkotó Fábry Gömör-Kishont kultúráját és hagyományait nemcsak a megye és az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül, de annak határain túl is prezentálta.  Tagja volt az Országos Középiskolai Tanár-egyesületnek, a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak, valamint a bécsi Állat – és Növénytani Társaságnak. Egész életében a rimaszombati kulturális élet és közélet színvonalának emelésén dolgozott, s e közéletért végzett 60 évnyi lelkiismeretes munkája elismeréseként 1906-ban királyi tanácsossá nevezték ki.

Személyéhez, a társasági élet kulcsfigurájához és a Gömörmegyei Múzeum alapítójához számtalan tematikai terület kötődik. Ezek által kívánjuk közelebb hozni a látogatókhoz e sokoldalú professzor életművét s munkásságát. Külön figyelmet szenteltünk annak, hogy bemutatásra kerüljenek olyan, a múzeum gyűjteményéből származó dokumentumok, kéziratok és fényképek is, melyek mindeddig nem voltak hozzáférhetők a nyilvánosság számára. A tárlatot a magyarországi Fábry család örökségéből származó tárgyak egészítik ki.

A kiállított tárgyak a Gömör-Kishonti Múzeum történelmi könyvtárának, levéltárának, történelmi, néprajzi és természettudományi gyűjteményének részét képezik. Eredeti, korabeli gyűjteményi tárgyakról van szó: évkönyvekről, a sajátkezű levelezés darabjairól, kitüntetésekről, Fábry János és családja hagyatékából származó személyes használati tárgyakról. A gyűjtemény önálló, szűkebb körét azok a tárgyak alkotják, melyeket maga Fábry ajándékozott a múzeumnak. A kiállításon megtekinthető tárgyak jelenlegi, koherens formájukban most először kerültek bemutatásra.

A hónap műtárgya – július 2022 - Női fűző 1770-ből

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében található, halcsonttal merevített női fűző a késő rokokó (1780-1795) korszakból származik. Az ismeretlen szabómester műhelyéből származó divatos, világoskék brokát alapon virágokkal kihimzett fűző a korabeli polgári női öltözet felső részeként viselték. Az 1770-es évekből fennmaradt ruhadarab Sztrelko Antónia ajándékozása révén került a múzeum gyűjteményébe valószinűleg még az első gyűjtemények között Fábry János igazgatósága alatt.

Tegyünk egy kis időutazást a divattörténelemben! Az 1789-es francia polgári forradalom nagyban meghatározta a 19. század elejének női öltözködését. A magasabb társadalmi osztályok, akik az uralomra került polgársággal szimpatizáltak viseletükkel jelezték, hogy elfogadják a nép hatalmát. Az angolok már a 18. század közepétől önállósítják magukat az öltözködésben, és bár az udvari ünnepségek alkalmával még a GRANDETOILLET-et viselik, a hétköznapokra  kényelmesebb öltözködést honosítanak meg. A nők kevésbé tupírozott hajat, és csupán övvel összefogott, dúsan ráncolt muszlin vagy batiszt ingruhát hordanak. Az 1780-as évek elején Párizsban is divatba jött az angol stílus, ugyanakkor bonyolultabbá, "franciásabbá" is tették azokat. A nők selyem helyett egyszerűbb anyagot választanak: batisztot, pamutot, posztót, kartont. Sok a csíkos anyag, nincs fodor, bodor, legfeljebb egy szál virágot tűznek a ruha gallérjára. A színek besötétednek, a dohánybarna és a zöldes-lilásbarna változatai kedveltek. A nők haja sötétszőke, vagy szürkés, kevésbé tupírozzák, inkább laza hullámokba fésülik, csak a széles karimájú, dúsan díszített kalap fejrésze óriási. Divatba jön az állig érő muszlinkendő, a FICHU (fisű), mely takarja a nagyon mély kivágást. A még mindig nagyon karcsú derék nem merevített, általában kerek. Az oldalkosaras abroncsaljat (PANIER) ekkor már csak az estélyi toalett őrizte meg. A szoknya elől simán, hátul erősen redőzött, uszályos, panier helyett hátul farnövelő párnát, a CUL DE PARIS-t, azaz párizsi hátsót viselnek, bőségét alsószoknyákkal támasztották alá. A nőknek is megtetszik a férfiak által viselt RIDINGCOAT, melyet REDINGOT-ra franciásítanak. A nagygalléros, derékig testhezálló, nagy gombokkal díszített, földig érő kabát sokáig elkíséri a női divatot, de változatlanul divat a rövid CARACO is.

MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban

Molnár-Madarász Melinda „Meyke“, divattervezőként a magyar népművészet változatos történelmi tájegységeinek jellemzőit és sokszínűségét használja alkotásaiban. A mai modern nő számára készíti variálható, haute-couture és pret-á-porter ruháit. Kollekcióját gyakran állítják párhuzamba Bartók Béla (1881 - 1945)  és Kodály Zoltán (1882 - 1967)  műveivel, a magyar hagyomány értékeit megőrizve modern és közérthető öltözékeket alkot. Eddigi kollekcióit öt tájegység, a kalocsai, matyó, kalotaszegi, torockói és barkó népviselet értékeit felhasználva készitette el, jelenleg a gömöri tájegység feldolgozása van folyamatban.

Fontosnak tartja, hogy hagyományőrzés címén ne csupán a magyar népi viseletek díszítőművészetét, motívumkincsét vegye át, hanem a régi viseletek felépítését, szerkezetét, értékét is.

New Yorkban, a Carnegie Hallban, Pankovits Nikolett neves jazz és magyar folk énekes viseli fellépésein a MEYKE ruhákat. A Folktrend divatshow valamennyi hazai és külföldi bemutatóin megjelentek az öltözékei. A Fölszállott a Páva műsorában Sebestyén Márta énekes, Kocsis Enikő táncművész és Morvai Noémi műsorvezető viselte ruháit. Kollekciójával Magyarországot képviselhette Washingtonban az első, majd New Yorkban a II. és IV. Hungarian Heritage Festivalon, valamint Berlinben.

A tárlat a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett valósul meg.

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat (2022. május 14.) 18. évfolyamán kerül megnyitásra a „MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban“ c. iparművészeti kiállitás. Madarász-Molnár Melinda ruhatervező, a MEYKE márka megálmodójának tárlata a budapesti Hagyományok Háza és a New York-i Réka Darida Foundation együttműködésével kerül megrendezésre a Gömör-Kishonti Múzeum kiállitótermében. A kiállítás 2022. augusztus 31-ig tart.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

1 2 3 12
chevron-left