A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
Kereszténység Indiában
2022.4.6. - 2022.5.8.
A kiállítás kurátora:
PhDr. Anna Galovičová (Szlovák-Indiai Baráti Társaság)
hello world!
A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum látogatóinak 2022. április 6-a és május 8-ig között alkalmuk nyílik betekintést nyerni India varázslatos világába, mindezt Benoy K. Behl indiai fényképész, filmproducer és művészettörténész „Kereszténység Indiában” című fényképkiállítása jóvoltából.

A kiállítás szerzője fényképezőgépe lencséjén keresztül varázsolja elénk India mindennapjait, szakrális emlékeit, az ország ünnepélyeit, a templomok bel –és kültereit, mint például a csennai Szent Tamás bazilikáét (a világ három, kivételes, apostolok maradványaira épült bazilikáinak egyike), valamint a Goa főterén álló Assisi Szent Ferenc – templomét.

A gyöngyhalászok között mintegy 20 000 keresztény élt, kiket Xavéri Szent Ferenc oktatott, aki 1552. december 3-án hunyt el. Csodálatos módon mindmáig érintetlen földi maradványait a kisded Jézusnak szentelt bazilikában őrzik. Ferencet 1662. május 12-én avatták Goa védőszentjévé. A 16. században Goa az Afrika partjaitól Kína és Japán területéig húzódó portugál (politikai és vallási) birodalom kulcsfontosságú központja volt.

A dél-indiai Goa környéki keresztény központból (ahol a legjelentősebb keresztény misszionárius, A Jézus Társaságából való Xavéri Szent Ferenc is ténykedett) származó 24 darabból álló fénykép-sorozat az indiai kereszténység kevéssé ismert történetét igyekszik bemutatni, valamint közelíteni egymáshoz a keresztény és hindu hitvilágot. A színes fényképek megannyi figyelemreméltó részletet tárnak elénk. Az európai keresztény ábrázolások az indiai mesterek kezei alatt gyakori átalakulásokon mentek keresztül, amire szükség is volt, hogy közelebb hozzák a kereszténységet a hazai lakossághoz (így fordulhatott elő például, hogy a helyi ábrázolásokon egy angyal kesudió alakú fülbevalót visel, s hogy a szentek a hindu istenségekre jellemző módon „S” alakban lejtik testüket a zene ritmusára.

A tárlat részét képezi még egy rövid, kommentárokkal ellátott dokumentumfilm is, mely „A szentek nyomában” címet viseli, valamint Anna Galovičová „A szent érintése” (Dotyk svätca, 2021) című könyvének bemutatása – mely Xavéri Szent Ferenc életét mutatja be.

A film online változatban is elérhető - https://www.youtube.com/watch?v=wK6qgBY0zms

Fényképekek a kiállítás megnyitójáról

A hónap műtárgya – július 2022 - Női fűző 1770-ből

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében található, halcsonttal merevített női fűző a késő rokokó (1780-1795) korszakból származik. Az ismeretlen szabómester műhelyéből származó divatos, világoskék brokát alapon virágokkal kihimzett fűző a korabeli polgári női öltözet felső részeként viselték. Az 1770-es évekből fennmaradt ruhadarab Sztrelko Antónia ajándékozása révén került a múzeum gyűjteményébe valószinűleg még az első gyűjtemények között Fábry János igazgatósága alatt.

Tegyünk egy kis időutazást a divattörténelemben! Az 1789-es francia polgári forradalom nagyban meghatározta a 19. század elejének női öltözködését. A magasabb társadalmi osztályok, akik az uralomra került polgársággal szimpatizáltak viseletükkel jelezték, hogy elfogadják a nép hatalmát. Az angolok már a 18. század közepétől önállósítják magukat az öltözködésben, és bár az udvari ünnepségek alkalmával még a GRANDETOILLET-et viselik, a hétköznapokra  kényelmesebb öltözködést honosítanak meg. A nők kevésbé tupírozott hajat, és csupán övvel összefogott, dúsan ráncolt muszlin vagy batiszt ingruhát hordanak. Az 1780-as évek elején Párizsban is divatba jött az angol stílus, ugyanakkor bonyolultabbá, "franciásabbá" is tették azokat. A nők selyem helyett egyszerűbb anyagot választanak: batisztot, pamutot, posztót, kartont. Sok a csíkos anyag, nincs fodor, bodor, legfeljebb egy szál virágot tűznek a ruha gallérjára. A színek besötétednek, a dohánybarna és a zöldes-lilásbarna változatai kedveltek. A nők haja sötétszőke, vagy szürkés, kevésbé tupírozzák, inkább laza hullámokba fésülik, csak a széles karimájú, dúsan díszített kalap fejrésze óriási. Divatba jön az állig érő muszlinkendő, a FICHU (fisű), mely takarja a nagyon mély kivágást. A még mindig nagyon karcsú derék nem merevített, általában kerek. Az oldalkosaras abroncsaljat (PANIER) ekkor már csak az estélyi toalett őrizte meg. A szoknya elől simán, hátul erősen redőzött, uszályos, panier helyett hátul farnövelő párnát, a CUL DE PARIS-t, azaz párizsi hátsót viselnek, bőségét alsószoknyákkal támasztották alá. A nőknek is megtetszik a férfiak által viselt RIDINGCOAT, melyet REDINGOT-ra franciásítanak. A nagygalléros, derékig testhezálló, nagy gombokkal díszített, földig érő kabát sokáig elkíséri a női divatot, de változatlanul divat a rövid CARACO is.

MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban

Molnár-Madarász Melinda „Meyke“, divattervezőként a magyar népművészet változatos történelmi tájegységeinek jellemzőit és sokszínűségét használja alkotásaiban. A mai modern nő számára készíti variálható, haute-couture és pret-á-porter ruháit. Kollekcióját gyakran állítják párhuzamba Bartók Béla (1881 - 1945)  és Kodály Zoltán (1882 - 1967)  műveivel, a magyar hagyomány értékeit megőrizve modern és közérthető öltözékeket alkot. Eddigi kollekcióit öt tájegység, a kalocsai, matyó, kalotaszegi, torockói és barkó népviselet értékeit felhasználva készitette el, jelenleg a gömöri tájegység feldolgozása van folyamatban.

Fontosnak tartja, hogy hagyományőrzés címén ne csupán a magyar népi viseletek díszítőművészetét, motívumkincsét vegye át, hanem a régi viseletek felépítését, szerkezetét, értékét is.

New Yorkban, a Carnegie Hallban, Pankovits Nikolett neves jazz és magyar folk énekes viseli fellépésein a MEYKE ruhákat. A Folktrend divatshow valamennyi hazai és külföldi bemutatóin megjelentek az öltözékei. A Fölszállott a Páva műsorában Sebestyén Márta énekes, Kocsis Enikő táncművész és Morvai Noémi műsorvezető viselte ruháit. Kollekciójával Magyarországot képviselhette Washingtonban az első, majd New Yorkban a II. és IV. Hungarian Heritage Festivalon, valamint Berlinben.

A tárlat a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett valósul meg.

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat (2022. május 14.) 18. évfolyamán kerül megnyitásra a „MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban“ c. iparművészeti kiállitás. Madarász-Molnár Melinda ruhatervező, a MEYKE márka megálmodójának tárlata a budapesti Hagyományok Háza és a New York-i Réka Darida Foundation együttműködésével kerül megrendezésre a Gömör-Kishonti Múzeum kiállitótermében. A kiállítás 2022. augusztus 31-ig tart.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

1 2 3 12
chevron-left