A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
MÚZEUM AHOGY (NEM)ISMERED
2022. 07. 11 - 07. 15
A kiállítás kurátora:
-
hello world!

Nyári tevékenységek 8 - 12 éves gyerekeknek

2022. július 11 - 15., 8:00-tól 15:00-ig

Részvételi díj: 100€ / gyerek

Jelentkezési határidö 2022. június 30. az alábbi e-mailen: marekova@gmmuzeum.sk (kapcsolat: Martina Oštrom Mareková, 047/5632741).

A program felépítése megfelel a múzeumi gyűjtemény összetételének és az állandó kiállítás koncepciójának is. A gyerekeknek minden egyes napon lehetőségük nyílik betekinteni a múzeum színfalai mögé, a múzeumi dolgozók mindennapjaiba és ténykedésébe.

A nyári foglalkozások első két napja a néprajz tudományának lesz szentelve. A gyerekeknek lehetőségük nyílik betekinteni a régmúlt korok gyermekeinek világába és mindennapjaiba – a gyermekjátékok, s a gyerekek végezte házimunkák világába. Megtanulhatják a Helička nevű népi játékot és kipróbálhatják magukat a gumis ugrálós játékban is. Az alkotóműhely keretében aztán a lányok rongybabát, a fiúk pedig fűzfasípot készíthetnek, valamint kiétei motívumokkal díszített papírállatkákat és agyagsípokat is.

A következő napon a gyerekek betekintést nyerhetnek egy takácsműhely működésébe két rimakokavai takács, Ľubomíra Žilková és Martin Felbab jóvoltából. Megismerkedhetnek a fonó -és szövőeszközökkel és kipróbálhatják a szövőgépet is. Szövőlapok segítségével pedig karkötőt készíthetnek, valamint ugrókötelet köthetnek majd. A délutáni órákban pedig alkalmuk nyílik betekinteni a múzeum könyvtárába és a történelmi könyvekkel teli tárolóhelyiségbe is. Minden gyermek speciális olvasókártyát kap, mellyel könyvet kölcsönözve az olvasóteremben megismerheti a benne foglaltakat.

A harmadik napon régészek bőrébe bújhatnak a gyerekek. A helyszínen berendezett, rögtönzött régészeti lelőhelyen pedig a régészeti leletanyag feltárásával, kutatásával, valamint a régészeti leletek és elrendezésük fényképes és rajzos dokumentálásával ismerkedhetnek. Kipróbálhatják továbbá a fémdetektor használatát is. A kis felfedezők őskori bronzfüggők epoxigyantából készült másolatai után kutathatnak majd. A múzeum restaurátorának felügyelete mellett pedig betekintést nyerhetnek a kerámia régészeti leletek kezelésének, konzerválásának, szükség esetén pedig restaurálásának praktikáiba. A napot „A régmúlt nyomai“ című filmsorozat epizódjaival rekesztik be.

A negyedik napon a történelem tudománya kerül terítékre, s a múzeum történészének jelenlétében a gyerekek a távoli múlt emléktárgyaival ismerkedhetnek meg. A kézműveskedés során aztán a szabómesterség fortélyaiba is betekintést nyerhetnek és textil könyvjelzőt készíthetnek, amelyet a kalocsai, matyó, kalotaszegi, torockói és barkó népviseletekről ismeretes népi motívumok ihlettek. A gyerekek végezetül a múzeum igazgatónőjével a Tompa Mihály térre és Rimaszombat Főterére is ellátogatnak.

A sokrétű és izgalmas hét a természettudományok bemutatásával zárul le. A gyerekek megismerkedhetnek a múzeum biológusának munkájával – a gyűjteményi tárgyak beszerzésével és evidálásával, a terepmunkával vagy éppen a kiállítások készítésével. A „Kis természettudós“ névre hallgató vetélkedőn pedig a gyerekek különböző állat- és növényfajok megismerésére szolgáló feladatokat oldanak meg nagyító, távcső és azonosító kulcsok segítségével. A kézműves foglalkozás során pedig mindenki kiönthet majd magának egy állati lábnyomot.

A hónap műtárgya – július 2022 - Női fűző 1770-ből

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében található, halcsonttal merevített női fűző a késő rokokó (1780-1795) korszakból származik. Az ismeretlen szabómester műhelyéből származó divatos, világoskék brokát alapon virágokkal kihimzett fűző a korabeli polgári női öltözet felső részeként viselték. Az 1770-es évekből fennmaradt ruhadarab Sztrelko Antónia ajándékozása révén került a múzeum gyűjteményébe valószinűleg még az első gyűjtemények között Fábry János igazgatósága alatt.

Tegyünk egy kis időutazást a divattörténelemben! Az 1789-es francia polgári forradalom nagyban meghatározta a 19. század elejének női öltözködését. A magasabb társadalmi osztályok, akik az uralomra került polgársággal szimpatizáltak viseletükkel jelezték, hogy elfogadják a nép hatalmát. Az angolok már a 18. század közepétől önállósítják magukat az öltözködésben, és bár az udvari ünnepségek alkalmával még a GRANDETOILLET-et viselik, a hétköznapokra  kényelmesebb öltözködést honosítanak meg. A nők kevésbé tupírozott hajat, és csupán övvel összefogott, dúsan ráncolt muszlin vagy batiszt ingruhát hordanak. Az 1780-as évek elején Párizsban is divatba jött az angol stílus, ugyanakkor bonyolultabbá, "franciásabbá" is tették azokat. A nők selyem helyett egyszerűbb anyagot választanak: batisztot, pamutot, posztót, kartont. Sok a csíkos anyag, nincs fodor, bodor, legfeljebb egy szál virágot tűznek a ruha gallérjára. A színek besötétednek, a dohánybarna és a zöldes-lilásbarna változatai kedveltek. A nők haja sötétszőke, vagy szürkés, kevésbé tupírozzák, inkább laza hullámokba fésülik, csak a széles karimájú, dúsan díszített kalap fejrésze óriási. Divatba jön az állig érő muszlinkendő, a FICHU (fisű), mely takarja a nagyon mély kivágást. A még mindig nagyon karcsú derék nem merevített, általában kerek. Az oldalkosaras abroncsaljat (PANIER) ekkor már csak az estélyi toalett őrizte meg. A szoknya elől simán, hátul erősen redőzött, uszályos, panier helyett hátul farnövelő párnát, a CUL DE PARIS-t, azaz párizsi hátsót viselnek, bőségét alsószoknyákkal támasztották alá. A nőknek is megtetszik a férfiak által viselt RIDINGCOAT, melyet REDINGOT-ra franciásítanak. A nagygalléros, derékig testhezálló, nagy gombokkal díszített, földig érő kabát sokáig elkíséri a női divatot, de változatlanul divat a rövid CARACO is.

MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban

Molnár-Madarász Melinda „Meyke“, divattervezőként a magyar népművészet változatos történelmi tájegységeinek jellemzőit és sokszínűségét használja alkotásaiban. A mai modern nő számára készíti variálható, haute-couture és pret-á-porter ruháit. Kollekcióját gyakran állítják párhuzamba Bartók Béla (1881 - 1945)  és Kodály Zoltán (1882 - 1967)  műveivel, a magyar hagyomány értékeit megőrizve modern és közérthető öltözékeket alkot. Eddigi kollekcióit öt tájegység, a kalocsai, matyó, kalotaszegi, torockói és barkó népviselet értékeit felhasználva készitette el, jelenleg a gömöri tájegység feldolgozása van folyamatban.

Fontosnak tartja, hogy hagyományőrzés címén ne csupán a magyar népi viseletek díszítőművészetét, motívumkincsét vegye át, hanem a régi viseletek felépítését, szerkezetét, értékét is.

New Yorkban, a Carnegie Hallban, Pankovits Nikolett neves jazz és magyar folk énekes viseli fellépésein a MEYKE ruhákat. A Folktrend divatshow valamennyi hazai és külföldi bemutatóin megjelentek az öltözékei. A Fölszállott a Páva műsorában Sebestyén Márta énekes, Kocsis Enikő táncművész és Morvai Noémi műsorvezető viselte ruháit. Kollekciójával Magyarországot képviselhette Washingtonban az első, majd New Yorkban a II. és IV. Hungarian Heritage Festivalon, valamint Berlinben.

A tárlat a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett valósul meg.

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat (2022. május 14.) 18. évfolyamán kerül megnyitásra a „MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban“ c. iparművészeti kiállitás. Madarász-Molnár Melinda ruhatervező, a MEYKE márka megálmodójának tárlata a budapesti Hagyományok Háza és a New York-i Réka Darida Foundation együttműködésével kerül megrendezésre a Gömör-Kishonti Múzeum kiállitótermében. A kiállítás 2022. augusztus 31-ig tart.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

1 2 3 12
chevron-left