A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
Rimaszombat 1271 - 2021
2021.10.26. - 2022.4.27.
A kiállítás kurátora:
PhDr. Alexander Botoš és Mgr. Ľudmila Pulišová
hello world!

A Rimaszombat 1271-2021 kiállítást a város első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából nyitjuk meg, mely írásos dokumentum először említi Rymoa Zumbota (Rimaszombat) formában a várost. Az 1268-as évből ránk maradt korábbi dokumentum még Zumbothel (Szombat) formában utal rá.

A szombati vásároknak otthont adó piacterek a 11. század második felétől jelentek meg az akkori Magyarország területén, miután I. Béla király (1060-1063) a vasárnapi vásárnapok megszüntetését követően szombatra tette át a vásárok idejét, hogy ilyen módon is növelje a vasárnapi miséken résztvevő hívek számát. Így jött létre tehát a 11. század második felében a mai város területén az a telep, melyet a vásárok napjául szolgáló szombat után neveztek el (Zumbothel, Szombat).

Kiállításunk célja a múzeum gyűjteményén, s értékes történelmi emlékeken keresztül bemutatni a látogatóknak Rimaszombat 750 évnyi gazdag történetét. A kiállítás több, egymástól jól elkülöníthető tematikai egységre bomlik, melyek a város történetét igyekszenek bemutatni a város őstörténetétől  elindulva (a Kr. e. 6. évezreddel induló neolitikumtól kezdődően a bronz és vaskorszakon keresztül) a középkor legizgalmasabb régészeti leletein át – kerámia és üvegtárgyak – a török hódoltság és a Habsburg-ellenes felkelések koráig, figyelmet fordítva a városi céhek és mesteremberek ténykedésére, s természetesen a 20. század legjelentősebb eseményeinek (s az azokhoz kötődő tárgyaknak) a bemutatására.

A kiállítás domináns eleme az a 10 méter hosszan végigfutó idővonal lesz, melyen Rimaszombat több, mint 750 éves történetének legjelentősebb dátumai kerülnek kijelölésre.

A tárlatot a virtuális valóság elemei egészítik ki. A látogatóknak így alkalmuk nyílik, hogy virtuális sétát tegyenek a 18. század második felének városában, az akkori Rimaszombat utcáin. Megcsodálhatják a város lakóinak, polgárainak házait, az eredeti, gótikus stílusú, a mai Főtéren álló, Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templomot, s a mellékutcák egyszerűbb, paraszti hajlékait is. Esélyük nyílik továbbá a Rimaszombat környéki történelmi táj megismerésére.

A digitális rekonstrukció történelmi adatokon nyugszik – az 1771-ben, ismeretlen festő által alkotott „Vallási békétlenkedések Rimaszombatban” című festményen, és az eddig ismert összes történelmi tényre reflektál. A QR-kódok segítségével egynémely, a kiállításon jelen levő műtárgy 3D-s, virtuális modelljét is megtekinthetik a látogatók (kályhacserepek, török síp, a mészáros céh gyűrűje, és Rimaszombat városának pallosa). A QR-kódok okos eszközökbe való beolvasása után a képernyőn megjelenik az adott műtárgy 3 dimenziós virtuális modellje, melyet a látogató kedve szerint forgathat el, s tekinthet meg minden szemszögből.

A kiállítás keretén belül bemutatásra kerülő virtuális valóság elemei a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Muzeológia tanszékén szakmai asszisztensként dolgozó Mgr. Daniel Bešina, PhD. nevéhez köthetők.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. augustusz 25-én (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. július 28-án (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fotók a irodalmi alkotóműhely

A hónap műtárgya – 2022 augusztusa - A GUSZONAI JÁN GRENČÍK FÁBÓL KÉSZÜLT PLASZTIKÁI

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményalapjában összesen 2 plasztika és 3 szoborcsoport található meg Ján Grenčík alkotásai közül, ezek 1995 és 1996-ból származnak. A Szűz Máriát és Szent Józsefet ábrázoló alkotások önálló szobrok, míg Az utolsó vacsora, a Keresztút és Jézus Krisztus megfeszítése a Golgotán több alakot ábrázoló szoborcsoportok, melyek fából készült, téglalap alakú alapzatra kerültek. A faszobrok készítésekor a szerző elsősorban hárs -és diófával dolgozik, miközben a figurákat késsel faragja ki. Az alakok megalkotásakor igyekezett minden részletet megragadni, így sokukon láthatóak például a korabeli viseletnek vagy népviseletnek az egyes elemei, jól megragadta az alakok arckifejezéseit, s az egyes szereplők gesztusait.

Az említett szobrokon kívül J. Grenčík munkásságából két betlehem is megtalálható a múzeum gyűjteményében. Az egyik egy ötven polikróm figurából álló nagyméretű, téglalap alakú lábazaton álló alkotás, mely 1997 és 1999 között készült, míg a másik a fa eredeti színében pompázó, 2001-ből származó alkotás. A faragványok elkészítésének ihletője egy papírból készült betlehem volt, amelyet a művész ajándékba kapott, s annyira megtetszett neki, hogy úgy döntött, fából is kifaragja. Mindemellett mozgatható részekkel ellátott betlehemeket is készít.

Ján Grenčík (1945) Újantalfalván, a Sztolica-hegység nyugati részén, a poltári járásban található faluban született. Gyermekkorának egy részét a jáchimovi uránbányák mellett töltötte, később pedig szüleivel Rimaszombatba költözött. Feleségével a 80-as években telepedtek le Guszonán, majd ezt követően kezdett fafaragással foglalkozni. A fához és a fával való munkához fűződő vonzalmát valószínűleg dédnagyapjától örökölte, aki kerékgyártó volt, és kocsik fakerekeinek készítésével foglalkozott.

1 2 3 13
chevron-left