A Rimaszombat 1271-2021 kiállítást a város első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából nyitjuk meg, mely írásos dokumentum először említi Rymoa Zumbota (Rimaszombat) formában a várost. Az 1268-as évből ránk maradt korábbi dokumentum még Zumbothel (Szombat) formában utal rá.
A szombati vásároknak otthont adó piacterek a 11. század második felétől jelentek meg az akkori Magyarország területén, miután I. Béla király (1060-1063) a vasárnapi vásárnapok megszüntetését követően szombatra tette át a vásárok idejét, hogy ilyen módon is növelje a vasárnapi miséken résztvevő hívek számát. Így jött létre tehát a 11. század második felében a mai város területén az a telep, melyet a vásárok napjául szolgáló szombat után neveztek el (Zumbothel, Szombat).
Kiállításunk célja a múzeum gyűjteményén, s értékes történelmi emlékeken keresztül bemutatni a látogatóknak Rimaszombat 750 évnyi gazdag történetét. A kiállítás több, egymástól jól elkülöníthető tematikai egységre bomlik, melyek a város történetét igyekszenek bemutatni a város őstörténetétől elindulva (a Kr. e. 6. évezreddel induló neolitikumtól kezdődően a bronz és vaskorszakon keresztül) a középkor legizgalmasabb régészeti leletein át – kerámia és üvegtárgyak – a török hódoltság és a Habsburg-ellenes felkelések koráig, figyelmet fordítva a városi céhek és mesteremberek ténykedésére, s természetesen a 20. század legjelentősebb eseményeinek (s az azokhoz kötődő tárgyaknak) a bemutatására.
A kiállítás domináns eleme az a 10 méter hosszan végigfutó idővonal lesz, melyen Rimaszombat több, mint 750 éves történetének legjelentősebb dátumai kerülnek kijelölésre.
A tárlatot a virtuális valóság elemei egészítik ki. A látogatóknak így alkalmuk nyílik, hogy virtuális sétát tegyenek a 18. század második felének városában, az akkori Rimaszombat utcáin. Megcsodálhatják a város lakóinak, polgárainak házait, az eredeti, gótikus stílusú, a mai Főtéren álló, Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templomot, s a mellékutcák egyszerűbb, paraszti hajlékait is. Esélyük nyílik továbbá a Rimaszombat környéki történelmi táj megismerésére.
A digitális rekonstrukció történelmi adatokon nyugszik – az 1771-ben, ismeretlen festő által alkotott „Vallási békétlenkedések Rimaszombatban” című festményen, és az eddig ismert összes történelmi tényre reflektál. A QR-kódok segítségével egynémely, a kiállításon jelen levő műtárgy 3D-s, virtuális modelljét is megtekinthetik a látogatók (kályhacserepek, török síp, a mészáros céh gyűrűje, és Rimaszombat városának pallosa). A QR-kódok okos eszközökbe való beolvasása után a képernyőn megjelenik az adott műtárgy 3 dimenziós virtuális modellje, melyet a látogató kedve szerint forgathat el, s tekinthet meg minden szemszögből.
A kiállítás keretén belül bemutatásra kerülő virtuális valóság elemei a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Muzeológia tanszékén szakmai asszisztensként dolgozó Mgr. Daniel Bešina, PhD. nevéhez köthetők.
