A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 17:00 |
Szo-Va:
13:00 - 17:00
Romano dživipen – Roma élet, XIII. évfolyam. Tapasztalati oktatással egybekötött kiállítás.
2021.11.9. - 2022.3.31.
A kiállítás kurátora:
Mgr. Ľudmila Pulišová
hello world!

A „Romano dživipen – Roma élet“ névre keresztelt rajzverseny kezdetei egészen az 1996-os évig nyúlnak vissza, amikor is intézményünk a romák anyagi és szellemi kultúrájának kutatására specializálódott intézménnyé lett. Ennek a szakosodásnak keretében múzeumunk a roma etnikum életét és tevékenységét dokumentáló tárgyak és használati eszközök gyűjtésére, valamint a romákat érintő kutatások és az őket bemutató kiállítások szervezésére vállalkozott.

A rajzverseny és rajzkiállítás célja a gyerekek képzelőerejének és kreativitásának támogatása és fejlesztése, valamint a romák anyagi és szellemi kultúrája iránti érdeklődésük felkeltése. Éppen ezért a gyerekrajzok témájául a roma kultúra, a romák múltbéli és jelenkori mindennapi élete, a népi lakáskultúra, a vándorló életmód, az öltözködés, a romák zenéhez és kézművességhez fűződő viszonya, valamint a természetfölötti és mesebeli lényeket illető elképzelések szolgáltak, vagyis mindaz, ami a roma lakosságot meghatározza.

Idén a rimaszombati, rőcei és poltári járások 12 iskolája képviseltette magát a versenyen, összesen 83 rajzot küldve be a megmérettetésre. A rajzokat két kategóriába soroltuk: I. kategória (1.– 4. évfolyam) és II. kategória (5.-9. évfolyam). A versenyre beküldött alkotásokat egy 5 tagú szakmai zsűri értékelte: Mgr. Daniela Páneková, (a rimaszombati Művészeti  iskola képzőművészetet oktató tanára), PhDr. Oľga Bodorová (a Gömör-Kishonti Múzeum igazgatója), Mgr. Angelika Kolár (a Gömör-Kishonti Múzeum művészettörténésze), Nagy Krisztián (grafikus) és Mgr. Ľudmila Pulišová (múzeumunk etnográfusa). Minden kategóriában kiosztottuk az 1., 2. és 3. helyezetteknek járó díjakat, s különdíjast is választottunk.

A gyerekrajzok kiállításának XIII. évfolyamát egy élményközpontú, gyakorlati résszel is kiegészítettük, melynek keretében a nyustyai Šarlota Botová vezetése alatt műhelymunkára kerül sor, valamint egy érintőképernyős okoseszköz segítségével betekintést nyerhetünk a gömör-kishonti romák történelmébe és kultúrájába.

A kiállítás a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának anyagi támogatásával valósult meg.

A császári udvar ragyogása és a tüzérségi laktanya szelleme

A Gömör-Kishonti Múzeum A császári udvar ragyogása és a tüzérségi laktanya szelleme címmel animációs programot készített elő a gyermekes családok számára. A foglalkozás a híres császári és királyi pár – I. Ferenc József császár és felesége Erzsébet királyné, azaz Sisi -, valamint a múzeumalapító és múzeumunk első igazgatójának, Fábry Jánosnak személyére épül. A program 2022. december1-jén (csütörtökön)15:30 órai kezdettel valósul meg, és 8-10 év közötti gyermekekkel bíró családok részére ajánlott. Belépti díj: 2 euró. Részvételi szándékukat kérjük előre jelezni a lindisova@gmmuzeum.sk cimen vagy személyesen a múzeum pénztárában.

A tervezett családi program a 19. század több jeles személyiségével, szintjével és történésével kívánja megismertetni az érdeklődőket. A látogatók közelebbi kapcsolatba kerülhetnek például a Bécsben élő császári párral. Hogy még izgalmasabbá tegyük az élményt, azt is megtudhatják, mi történt akkoriban a császári udvartól távol eső Rimaszombatban, egész pontosan az eredetileg tüzérségi laktanyaként működött múzeumépületben. Lehetőségük nyílik ugyanakkor bepillantani a 20. század korai éveibe is és felfedezni az árnyat, mely valós formájában a Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai  című kiállítás egyik festményére telepedett.

A foglalkozás célja, hogy közelebb hozza a látogatókhoz a 19. század 2. felének nemesi, uralkodói világát és ezt a korszakot a rimaszombati események fényében is (Fábry János kora és a múzeum alapítása) bemutassa, érzékeltetve a közönséggel a történelmi események jelenre gyakorolt fontosságát és befolyását. A program második felében pedig a látogatóknak alkalmuk nyílik letesztelni kézügyességüket, elkészíthetik ugyanis az egykori tüzérségi laktanya makettjét, melyet természetesen a foglalkozás után emlékbe hazavihetnek.

A császári udvar ragyogása és a tüzérségi laktanya szelleme című foglalkozásra a Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai névre hallgató jubileumi kiállítás kísérőrendezvényeként kerül sor, amely a Besztercebányai Önkormányzati Kerület anyagi támogatása mellett valósult meg.

A Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai

A Gömör-Kishonti Múzeum 2022-ben ünnepli alapításának 140. évfordulóját. Jelentős jubileuma alkalmából A Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai címen új kiállítást szervezett a látogatók számára. A kiállítás a Besztercebányai Önkormányzati Kerület anyagi támogatása mellett valósul meg, s 2023. március 31-ig látogatható.

A múzeum alapításának 140. évfordulója alkalmából A Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című tárlat képében olyan kiállítással készültünk, amelyen az egyes gyűjteményalapokba nagyjából az elmúlt egy évtizedben bekerült gyűjteményi tárgyakat mutatjuk meg a látogatóknak. A tárlaton számos olyan tárggyal is találkozhatnak a látogatók, amelyek legelőször kerülnek kiállításra a múzeum történetében.

A kiállításon továbbá bemutatják azokat a gyűjteményi tárgyakat, amelyek restauráláson és állagmegóvási beavatkozásokon estek át. Bemutatásra kerülnek azok a tárgyak is, amelyek fizikai állapota igencsak kedvezőtlen és nyugtalanító volt, fokozatos pusztulás fenyegette őket, végül azonban a restaurátorok és konzervátorok megalapozott beavatkozásának köszönhetően esélyt kaptak egy „második életre”, és az egyes gyűjtemény alapok gyöngyszemeivé váltak.

A jubileumi kiállítás részét képezi még a múzeum udvarán elhelyezett ún. POP-UP- kiállítás, mely az intézmény történetéről, az egyes gyűjteményi alapok kialakulásáról és profilozódásáról ad átfogó képet.

A Gömör-Kishonti Múzeum alapjait 1882. szeptember 3-án rakták le, amikor a mai Tompa Mihály téren álló egykori tüzérségi laktanya épületében a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium biológiaprofesszorának (és a későbbi múzeum első igazgatójának), Fábry Jánosnak (1830-1907) szervezésében megnyitotta kapuit Gömör megye művészeti és régészeti kiállítása. Ez a kiállítás alapozta tehát meg a későbbi Gömörmegyei Múzeumot, mely a mai Szlovákia területének első megyei múzeuma volt és összességében az 5. legrégebbi múzeumaként tartható számon. Az intézmény megalakulásától fogva egészen napjainkig a Gömör-Kishont természeti és kulturális örökségét dokumentáló és őrző regionális, megyei múzeumként működik, mely napjainkban immáron 106 000 gyűjteményi tárgyat foglal magába.

A kiállítás ünnepélyes megnyitójára 2022. szeptember 8-án (csütörtökön) 15:00 órai kezdettel kerül sor, melynek keretében kísérőprogramként bemutatkozik az Ensemble Thesaurus Musicum névre hallgató, történelmi zenét játszó együttes, továbbá sor kerül a kiállítás kurátori tárlatvezetésére és az alapítás 140. évfordulója alkalmából egy ünnepélyes díjátadóra is. A Gömör-Kishonti Múzeum 140 éves történetét az intézmény igazgatója, PhDr. Oľga Bodorová mutatja be a közönségnek. A megnyitóra a belépés ingyenes.

A Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című kiállítás az egyes gyűjteményalapok tükrében több, egymástól jól elkülöníthető részlegre osztható. A természettudományi szekcióban ritka és értékes ajnácskői zafírok kerülnek kiállításra. A látogatók szépen fejlett kalcit-, dolomit-, magnezit-, gránát- és egyéb ásványi anyagok mintáit is megcsodálhatják, akárcsak egyes gerincesek – egész pontosan madarak – dermoplasztikus preparátumait is.

A régészeti részlegben a rimaszombati Mikszáth Kálmán utca valamikori kútjában fellelt régészeti leletek, azaz újkori kerámia tárgyak kerülnek kiállításra, valamint az egykori Serke-Kapla várából előkerült, Szent Borbálát ábrázoló középkori kályhacsempék is. Igazán figyelemre méltó leletnek számít az egykori gombaszögi pálos kolostor feltárása során előkerült festett, áldásosztó kezet ábrázoló, egyedülálló középkori zárókő is.

A történelmi gyűjteményalap keretében olyan tárgyak kerülnek bemutatásra, melyeknek restaurálását vagy éppen beszerzését a Besztercebányai Önkormányzati Kerület pénzügyi alapjainak felhasználásával a Művészettámogatási Alap finanszírozta és a régió jeles személyiségeihez (történelmi alakok, művészek, a környék szülöttei) kötődenek. A látogatók megtekinthetnek egy különleges, az optikai illúzión alapuló festményt is, mely Massaryk, Beneš és Štefánik portréit tartalmazza, valamint Heine betiltott, a terezíni koncentrációs táborból származó könyveit, a 18. századból való, ún. Magyar típusú, bőrből készült lovas nyerget, a szobrász Ferenczy István klasszicista ágyát, avagy éppen egy 19. századi, aranyozott, neorokokó falitükröt is, mely az osgyáni kastélyban élt Luzénszky családhoz tartozott.

A kiállítás néprajzi gyűjteményében legfrissebben begyűjtött műtárgyakként a rozsnyói kőedény-manufaktúra termékei és a Szuha-völgyből származó népi fazekastermékek kerülnek bemutatásra. A tárlaton egy nagyméretű, fából készült cimbalom is megcsodálható, amelyet a Művészettámogatási Alap anyagi finanszírozása mellett Ján Valovič szeredi restaurátor újított fel.

A kiállítás művészettörténeti részlegében a császári és királyi párt (I. Ferenc József és felesége) ábrázoló nagyméretű portrék dominálnak, melyek a Művészettámogatási Alap finanszírozása jóvoltából kerültek felújításra. Az Erzsébet királynét (Sisi) ábrázoló portré Spányik Kornél, míg az I. Ferenc József császárt ábrázoló kép Ábrányi Lajos munkája.

A kiállításon QR kódokat is láthatnak, amelyek bővebb információkat tartalmaznak az egyes tárgyakról.

A kiállításon bemutatásra kerülnek az intézmény olyan, kevésbé ismert szakmai tevékenységei és gyűjteményalapjai is, mint például a levéltár, fényképarchívum, valamint a gyűjteménykezelési dokumentáció. A tárlat részét képezi a rőcei Peter Ferdinandy történelmi búvárfelszerelés-gyűjteménye is. Eme gyűjteményért 2016-ban az intézmény megkapta a Műemlékek és Múzeumok díját.

A kiállításon bemutatásra kerülnek azok a gyűjteményi tárgyak is, amelyekkel a múzeum egyes gyűjteményalapjai a legutóbbi egy évtizedben gyarapodtak, és melyek bizonyítékai annak a gyűjtőtevékenységnek, melynek keretében a múzeum immáron 140 éve őrködik Gömör-Kishont gazdag kulturális és természeti öröksége fölött.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

Faműves mesterségek Gömör-Kishontban

A kiállításon a Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményi tárgyain keresztül kerülnek bemutatásra a Gömör-Kishont területén elterjedt faműves mesterségek, mint az ács, a kádár, a bognár, az esztergályos, az asztalos, a fafaragó vagy a kosárfonó, egyrészt munkaeszközeik bemutatása áltál, valamint kézműves termékeik prezentálásával.

A múltban a fa volt az az alapanyag, amely az embert egész életén keresztül végigkísérte. A faműves mesterségek elterjedése tekintetében Szlovákiai viszonylatban a Gömör-Kishonti régiónak jelentős szerepe volt, mindamellett Rimaszombat városa is pótolhatatlan helyen állt. Már a 17. században működött itt egyesült molnár-ács céh, a 18.-19. században a molnár-, ács és kőműves céh, valamint az asztalos céh és az egyesült kovács és bognár céh. Samuel Kollár evangélikus lelkész szerint 1822-ben a faműves mesterségek képviselői közül 22 asztalos, 12 kerékgyártó, 4 csutorás és 1 faesztergályos tevékenykedett Rimaszombatban. A famegmunkáló mesterségek képviselőit egyesítő céhek Tiszolcon is jelen voltak, mint például a 19. században működő bognár és ács céh, vagy a kádár, ács és molnár céh.

Gömör-Kishont térsége erdőkben rendkívül gazdag volt, éppen ezért jelentős kiegészítő foglalkozásnak számított a fa és a vessző otthoni megmunkálása. Elsősorban a Rimaszombattól észak eső falvakban volt jellemző, mint: Szilistye, Lipóc, Balogrussó, Eszterézs, Kiéte, Babarét, Baradna, Gömörhegyvég, Rónapatak, Ratkó, Balogér, Kopárhegy, Dombosmező, Rimafűrész, Hacsó, Rimabánya, Rimaszabadi és Telep.

Fából leggyakrabban saját részre szolgáló fa szerszámokat készítettek, elsősorban favillát, gereblyét, kaszanyelet, nyírfaseprőt, kocsikereket, valamint fonó- és szövőszerszámokat, mint a cséve, az orsó, a szövőborda, a vetélő, a guzsaly, a rokka vagy maga a szövőszék.  A fából készült konyhai eszközök közül a legfontosabbak a kanalak, a villák, a fakanalak, a teknők, a tányérok, a sótartók, a vágódeszkák (illetve mángorlófák), a máktörők, a kisebb méretű hordók, a vödrök és egyebek voltak.

2022. október 20-án (csütörtökön) 15:00 órakor a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítótermeiben megnyitásra kerül a Faműves mesterségek Gömör-Kishontban című kiállítás. A tárlat kurátora Mgr. Ľudmila Pulišová etnológus. A kiállítás a múzeum megalapításának 140. évfordulója tiszteletére kerül megrendezésre és 2023. március 31-ig látogatható.

Fényképek a kiállítás megyitójáról

1 2 3 17
chevron-left