A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
Romaüldözés a Szlovák Állam korában
2022.4.6. - 2022.4.28.
A kiállítás kurátora:
Matej Beránek
hello world!
2022. április 6-án 15:30 órai kezdettel került sor a Gömör-Kishonti Múzeum udvarán a Romaüldözés a Szlovák Állam korában című vándorkiállítás megnyitójára. A kiállítás átfogó képet ad a romák diszkriminációjának és üldözésének formáiról, melyekkel a Szlovák Állam fennállása idején kellett szembenézniük, miközben ismertek  a roma lakossággal szembeni tömeges kivégzések is. A vándorkiállítás a Szlovák Nemzeti Múzeum - Zsidó kultúra múzeuma – Holokauszt Múzeum, Szered gondozásában valósult meg, s 2022. április 28-ig lesz hozzáférhető.

A Romaüldözés a Szlovák Állam korában című kiállítás a romákkal szemben tanúsított faji intézkedésekre fókuszál, bevezetőjében a náci faji politikára és a romaüldözésre fektetve hangsúlyt. Közelebb hozza a történelem egy sötét szeletét, a roma közösségekkel szembeni népirtásét, amely az Auschwitz-Birkenau koncentrációs -és megsemmisítő táborban található „cigány családtábor“ felszámolásával tetőződött. A kiállítás utolsó része a Szlovák Állam 1939 és 1945 közötti fennállásának romaellenes politikájával foglalkozik. A tárlat szerzője a Holokauszt Múzeum történésze, Matej Beránek: „A kiállítás a Szlovák Állam romaellenes politikájának terén tett konkrét intézkedéseket tükrözi. A munkakötelezettség bevezetésétől, a mindennapi életben tapasztalt korlátozások és a romaellenes propagandán át egészen a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése utáni megtorlásokig.“

Martin Korčok, a szeredi Holokauszt Múzeum igazgatója és a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) szlovák küldöttségének képviselője hozzátette: „A holokauszt s a romák elleni népirtás kérdésének elhanyagolása nagyban hozzájárult az adott etnikummal szembeni előítéletek és diszkrimináció kialakulásához, amelyet sajnos sok roma közösség mindmáig is tapasztal. Felelősnek érezve magunkat a rasszizmus és faji alapú diszkrimináció ilyesféle formáinak leküzdéséért, Nemzetközi Szövetségünkben (IHRA) elfogadtuk az anticiganizmus/ romaellenes diszkrimináció definícióját. Hazánk lakosságának igencsak hasznára válna, ha e definició a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában is érvényre jutna, mely a múltban már támogatta az IHRA által kidolgozott antiszemitizmus munkadefiníciót is.“A kiállítást igyekszünk Szlovákia egész területének minél több városában bemutatni. Mivel az utcákon kerül sor a prezentálásra, a látkép és a mindennapok elkerülhetetlen részévé válik, amit a lakosság sem tud majd kikerülni. s igy sok polgártársunk talán legelőször találkozik majd a roma lakosságot a holokauszt idején ért üldözésről, s a roma lakosság sorsáról...

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. augustusz 25-én (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fátyol alá rejtett titkok

A Gömör-Kishonti Múzeum „Fátyol alá rejtett titkok“ címmel irodalmi alkotóműhelyt készített elő a gyermekes családok számára. Az alkotóműhely témája az esküvő, a menyasszonyi ruha és a hozzájuk kapcsolódó történetek. A foglalkozás 2022. július 28-án (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel valósul meg. A programra 8 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező családok jelentkezését várjuk. Belépő:2 euró.

Az esküvők elengedhetetlen kelléke az esküvői ruha. Minden menyasszony álma, hogy kitűnjön menyasszonytársai sorából, hogy egyedülálló, eltérő és magával ragadó legyen. Szokatlan, nem mindennapi megjelenés, kivételesség, ünnepélyesség – mindehhez sokban hozzásegíthetnek az esküvői ruhák. Az alkotóműhely keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik megismerkedni az „Egy menyasszony története. Esküvői ruhák Jana Mládek Rajniaková gyűjteményéből“ című kiállítás ruháinak történeteivel, valamint a 20. századi esküvői ruhák egyes részeivel. A városi esküvői ruházatot az itt kiállított menyasszonyi ruhákon keresztül, a falusi ruházatot pedig egy nagybalogi esküvői pár példáján ismerhetik meg a múzeum állandó honismereti kiállításának egyik termében.

Az esküvőhöz számos olyan szokás kapcsolódik, amelyek a múltban az adott társadalom véleményét, erkölcsét, eszméit, tudását tükrözték. A 20. század elejéről származó nagybalogi nászpár példáján a látogatók megismerhetik magát az esküvőt megelőző szokásokat is – a házastársválasztást, leánykérést, a házasulandók kihirdetését.

Az alkotóműhelyt tárlatvezetés előzi meg, majd az esküvő témájával kapcsolatos ismeretek fejlesztését célzó feladatok következnek. A foglalkozás célja, hogy a múzeum történelmi helyiségeiben teret biztosítson a gyermekes családoknak szabadidejük megfelelő eltöltésére és gazdag kulturális örökségünk játékos formában történő megismerésére.

Fotók a irodalmi alkotóműhely

A hónap műtárgya – 2022 augusztusa - A GUSZONAI JÁN GRENČÍK FÁBÓL KÉSZÜLT PLASZTIKÁI

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményalapjában összesen 2 plasztika és 3 szoborcsoport található meg Ján Grenčík alkotásai közül, ezek 1995 és 1996-ból származnak. A Szűz Máriát és Szent Józsefet ábrázoló alkotások önálló szobrok, míg Az utolsó vacsora, a Keresztút és Jézus Krisztus megfeszítése a Golgotán több alakot ábrázoló szoborcsoportok, melyek fából készült, téglalap alakú alapzatra kerültek. A faszobrok készítésekor a szerző elsősorban hárs -és diófával dolgozik, miközben a figurákat késsel faragja ki. Az alakok megalkotásakor igyekezett minden részletet megragadni, így sokukon láthatóak például a korabeli viseletnek vagy népviseletnek az egyes elemei, jól megragadta az alakok arckifejezéseit, s az egyes szereplők gesztusait.

Az említett szobrokon kívül J. Grenčík munkásságából két betlehem is megtalálható a múzeum gyűjteményében. Az egyik egy ötven polikróm figurából álló nagyméretű, téglalap alakú lábazaton álló alkotás, mely 1997 és 1999 között készült, míg a másik a fa eredeti színében pompázó, 2001-ből származó alkotás. A faragványok elkészítésének ihletője egy papírból készült betlehem volt, amelyet a művész ajándékba kapott, s annyira megtetszett neki, hogy úgy döntött, fából is kifaragja. Mindemellett mozgatható részekkel ellátott betlehemeket is készít.

Ján Grenčík (1945) Újantalfalván, a Sztolica-hegység nyugati részén, a poltári járásban található faluban született. Gyermekkorának egy részét a jáchimovi uránbányák mellett töltötte, később pedig szüleivel Rimaszombatba költözött. Feleségével a 80-as években telepedtek le Guszonán, majd ezt követően kezdett fafaragással foglalkozni. A fához és a fával való munkához fűződő vonzalmát valószínűleg dédnagyapjától örökölte, aki kerékgyártó volt, és kocsik fakerekeinek készítésével foglalkozott.

1 2 3 13
chevron-left