A A+ A+
Gemersko-malohontské múzeum
Hé:
zárva |
Ke-Pé:
9:00 - 18:00 |
Szo-Va:
10:00 - 18:00
Romaüldözés a Szlovák Állam korában
2022.4.6. - 2022.4.28.
A kiállítás kurátora:
Matej Beránek
hello world!
2022. április 6-án 15:30 órai kezdettel került sor a Gömör-Kishonti Múzeum udvarán a Romaüldözés a Szlovák Állam korában című vándorkiállítás megnyitójára. A kiállítás átfogó képet ad a romák diszkriminációjának és üldözésének formáiról, melyekkel a Szlovák Állam fennállása idején kellett szembenézniük, miközben ismertek  a roma lakossággal szembeni tömeges kivégzések is. A vándorkiállítás a Szlovák Nemzeti Múzeum - Zsidó kultúra múzeuma – Holokauszt Múzeum, Szered gondozásában valósult meg, s 2022. április 28-ig lesz hozzáférhető.

A Romaüldözés a Szlovák Állam korában című kiállítás a romákkal szemben tanúsított faji intézkedésekre fókuszál, bevezetőjében a náci faji politikára és a romaüldözésre fektetve hangsúlyt. Közelebb hozza a történelem egy sötét szeletét, a roma közösségekkel szembeni népirtásét, amely az Auschwitz-Birkenau koncentrációs -és megsemmisítő táborban található „cigány családtábor“ felszámolásával tetőződött. A kiállítás utolsó része a Szlovák Állam 1939 és 1945 közötti fennállásának romaellenes politikájával foglalkozik. A tárlat szerzője a Holokauszt Múzeum történésze, Matej Beránek: „A kiállítás a Szlovák Állam romaellenes politikájának terén tett konkrét intézkedéseket tükrözi. A munkakötelezettség bevezetésétől, a mindennapi életben tapasztalt korlátozások és a romaellenes propagandán át egészen a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése utáni megtorlásokig.“

Martin Korčok, a szeredi Holokauszt Múzeum igazgatója és a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) szlovák küldöttségének képviselője hozzátette: „A holokauszt s a romák elleni népirtás kérdésének elhanyagolása nagyban hozzájárult az adott etnikummal szembeni előítéletek és diszkrimináció kialakulásához, amelyet sajnos sok roma közösség mindmáig is tapasztal. Felelősnek érezve magunkat a rasszizmus és faji alapú diszkrimináció ilyesféle formáinak leküzdéséért, Nemzetközi Szövetségünkben (IHRA) elfogadtuk az anticiganizmus/ romaellenes diszkrimináció definícióját. Hazánk lakosságának igencsak hasznára válna, ha e definició a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában is érvényre jutna, mely a múltban már támogatta az IHRA által kidolgozott antiszemitizmus munkadefiníciót is.“A kiállítást igyekszünk Szlovákia egész területének minél több városában bemutatni. Mivel az utcákon kerül sor a prezentálásra, a látkép és a mindennapok elkerülhetetlen részévé válik, amit a lakosság sem tud majd kikerülni. s igy sok polgártársunk talán legelőször találkozik majd a roma lakosságot a holokauszt idején ért üldözésről, s a roma lakosság sorsáról...

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

A hónap műtárgya – július 2022 - Női fűző 1770-ből

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében található, halcsonttal merevített női fűző a késő rokokó (1780-1795) korszakból származik. Az ismeretlen szabómester műhelyéből származó divatos, világoskék brokát alapon virágokkal kihimzett fűző a korabeli polgári női öltözet felső részeként viselték. Az 1770-es évekből fennmaradt ruhadarab Sztrelko Antónia ajándékozása révén került a múzeum gyűjteményébe valószinűleg még az első gyűjtemények között Fábry János igazgatósága alatt.

Tegyünk egy kis időutazást a divattörténelemben! Az 1789-es francia polgári forradalom nagyban meghatározta a 19. század elejének női öltözködését. A magasabb társadalmi osztályok, akik az uralomra került polgársággal szimpatizáltak viseletükkel jelezték, hogy elfogadják a nép hatalmát. Az angolok már a 18. század közepétől önállósítják magukat az öltözködésben, és bár az udvari ünnepségek alkalmával még a GRANDETOILLET-et viselik, a hétköznapokra  kényelmesebb öltözködést honosítanak meg. A nők kevésbé tupírozott hajat, és csupán övvel összefogott, dúsan ráncolt muszlin vagy batiszt ingruhát hordanak. Az 1780-as évek elején Párizsban is divatba jött az angol stílus, ugyanakkor bonyolultabbá, "franciásabbá" is tették azokat. A nők selyem helyett egyszerűbb anyagot választanak: batisztot, pamutot, posztót, kartont. Sok a csíkos anyag, nincs fodor, bodor, legfeljebb egy szál virágot tűznek a ruha gallérjára. A színek besötétednek, a dohánybarna és a zöldes-lilásbarna változatai kedveltek. A nők haja sötétszőke, vagy szürkés, kevésbé tupírozzák, inkább laza hullámokba fésülik, csak a széles karimájú, dúsan díszített kalap fejrésze óriási. Divatba jön az állig érő muszlinkendő, a FICHU (fisű), mely takarja a nagyon mély kivágást. A még mindig nagyon karcsú derék nem merevített, általában kerek. Az oldalkosaras abroncsaljat (PANIER) ekkor már csak az estélyi toalett őrizte meg. A szoknya elől simán, hátul erősen redőzött, uszályos, panier helyett hátul farnövelő párnát, a CUL DE PARIS-t, azaz párizsi hátsót viselnek, bőségét alsószoknyákkal támasztották alá. A nőknek is megtetszik a férfiak által viselt RIDINGCOAT, melyet REDINGOT-ra franciásítanak. A nagygalléros, derékig testhezálló, nagy gombokkal díszített, földig érő kabát sokáig elkíséri a női divatot, de változatlanul divat a rövid CARACO is.

MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban

Molnár-Madarász Melinda „Meyke“, divattervezőként a magyar népművészet változatos történelmi tájegységeinek jellemzőit és sokszínűségét használja alkotásaiban. A mai modern nő számára készíti variálható, haute-couture és pret-á-porter ruháit. Kollekcióját gyakran állítják párhuzamba Bartók Béla (1881 - 1945)  és Kodály Zoltán (1882 - 1967)  műveivel, a magyar hagyomány értékeit megőrizve modern és közérthető öltözékeket alkot. Eddigi kollekcióit öt tájegység, a kalocsai, matyó, kalotaszegi, torockói és barkó népviselet értékeit felhasználva készitette el, jelenleg a gömöri tájegység feldolgozása van folyamatban.

Fontosnak tartja, hogy hagyományőrzés címén ne csupán a magyar népi viseletek díszítőművészetét, motívumkincsét vegye át, hanem a régi viseletek felépítését, szerkezetét, értékét is.

New Yorkban, a Carnegie Hallban, Pankovits Nikolett neves jazz és magyar folk énekes viseli fellépésein a MEYKE ruhákat. A Folktrend divatshow valamennyi hazai és külföldi bemutatóin megjelentek az öltözékei. A Fölszállott a Páva műsorában Sebestyén Márta énekes, Kocsis Enikő táncművész és Morvai Noémi műsorvezető viselte ruháit. Kollekciójával Magyarországot képviselhette Washingtonban az első, majd New Yorkban a II. és IV. Hungarian Heritage Festivalon, valamint Berlinben.

A tárlat a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatása mellett valósul meg.

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat (2022. május 14.) 18. évfolyamán kerül megnyitásra a „MEYKE: Tradícia v móde - Hagyomány a divatban“ c. iparművészeti kiállitás. Madarász-Molnár Melinda ruhatervező, a MEYKE márka megálmodójának tárlata a budapesti Hagyományok Háza és a New York-i Réka Darida Foundation együttműködésével kerül megrendezésre a Gömör-Kishonti Múzeum kiállitótermében. A kiállítás 2022. augusztus 31-ig tart.

Fényképek a kiállítás megnyitójáról

1 2 3 … 12
chevron-left